A szaktárca előbb felfüggesztette a törvényt, amely szerint a cégek 1 500 lejes értékhatárig kifizethetik az alkalmazottaknak a gyerekeik bölcsődei és óvodai költségeit, majd kidolgozta az alkalmazási módszertanát.

A legvehemensebb ellenzéki kritikusai sem vádolhatják kapkodással a Pénzügyminisztériumot. Még fél év sem telt azóta, hogy életbe lépett a 239/2020-as törvény, a felfüggesztése óta pedig csak röpke két hét, s az Alexandru Nazare vezette tárca munkatársai már ki is dolgozták az alkalmazási módszertanát.

Kapcsolódó

Hivatalos: felfüggesztették a kisgyerekes szülőket támogató adókedvezményt

Megjelent hétfőn a Hivatalos Közlönyben a sürgősségi rendelet, amellyel az év végéig felfüggesztette a kormány a kisgyermekes szülőket közvetve támogató adókedvezményt.

adókedvezmény

A jogszabály értelmében a cégek 1 500 lejes értékhatárig kifizethetik az alkalmazottaknak a gyerekeik bölcsődei és óvodai költségeit, s az összeget levonhatják az adóalapjukból. A Pénzügyminisztérium a törvény hiányosságaira hivatkozva függesztette fel annak alkalmazását április 1-i hatállyal, azonban egyértelműnek tűnik, hogy a fő ok az volt: a 2021-es költségvetés elkészítésekor elfejeltették figyelembe venni az állami bevételekre gyakorolt hatását.

Bár a törvény jelenleg nincs hatályban, az alkalmazási módszertan kidolgozására szükség volt, mivel közel öt hónapon át a munkáltatók adókedvezményben részesíthettek gyermekes szülőket az előírásai alapján. A Pénzügyminisztérium jelen tervezete alapján ehhez egy adójóváírási nyilatkozat szükséges. Ha egy cég a befizetendő társasági adó értékét meghaladó összeget térített vissza a dolgozóinak a 239-es törvény alapján, a különbözetet a személyi jövedelemadóból, ha az sem elég rá, akkor az áfából, végső esetben pedig a jövedéki adóból vonhatja le.

Az alkalmazási módszertan tervezetéből kitűnik, a Pénzügyminisztérium kifogásainak egy része megalapozatlan volt. Egy korábbi közleményében a tárca azt állította, hogy a 239-es törvény ellentétes az uniós joggal, mert az nem engedi meg, hogy bármilyen adókedvezményt lehessen nyújtani a jövedéki adó terhére. Jelen dokumentum ennek a kifogásnak a cáfolata, vagy pedig ellentétes az uniós előírásokkal.

Az alkalmazási módszertan sürgősségi kormányrendelet formájában válik majd hivatalossá. Időközben 28 RMDSZ-es, liberális, USR-Plus-os, szociáldemokrata és a kisebbségi frakcióhoz tartozó képviselő benyújtott egy törvénytervezetet, melynek értelmében az árbevételük, s nem a nyereségük után adózó cégek is alkalmazhatják a családi adókedvezményt. Az eredeti törvény kezdeményezője Szabó Ödön, Bihar megyei RMDSZ-es képviselő volt.

(Nyitókép: Agerpres)