Miért sereghajtó Kovászna megye az uniós pénzek lehívásában?
Kovászna megye, országos szinten utolsó a lehívott európai uniós pénzalapok összegének tekintetében. A 2014 és 2020 közti uniós költségvetési ciklusban rendelkezésre álló összegekből tavaly év decemberéig mindössze 877,2 millió lejnyi uniós pályázatot hívott le a köz és magánszféra – derül ki az európai uniós alapokért felelős minisztérium által közzétett adatokból.
Ezt a képet viszont árnyalja egyrészt az, hogy a minisztérium térképe összesítve tartalmazza a megyei vagy helyi önkormányzatok, illetve magáncégek uniós pályázatait is, ám Háromszéken alacsony a vállalkozások pályázati hajlandósága.Másrészt a korábbi uniós ciklus pályázatait ez év végéig kell lezárni, tehát sok közberuházás ebben az évben fog megvalósulni.
Felpörgetnék a háromszéki vállalkozók pályázati kedvét
Grüman Róbert a sepsiszentgyörgyi Startup Hub vállalkozásfejlesztési központ vezetője, keddi sajtótájékoztatón hívta fel a figyelmet, hogy az Európai Alapok minisztériumának legutóbbi, tavaly decemberi helyzetre vonatkozó adatai arra mutatnak rá, hogy Kovászna megye az országos utolsó helyen van a lehívott Európai Uniós források tekintetében. Bár a 877 millió lej önmagában nagy összeg, de elmarad a többi megyéhez képest, mutatott rá Grüman Róbert, aki szerint fontos, hogy tudatosuljon a politikumban, szakmai szervezetekben és vállalkozókban, hogy nem engedhetnek meg még egy elszalasztott lehetőséget és élni kell a következő időszakban megnyíló pályázati lehetőségekkel.
Kovászna megye gazdasági berendezkedésére jellemző, hogy a vállalkozói szférát több mint 90 százalékban a mikró, kis és közepes vállalkozások alkotják. A Startup Hub vállalkozásfejlesztési központ társalapítója, Oltean Csongor elmondta: mintegy 300 Kovászna megyei vállalkozó megkérdezésével végeztek online felmérést arról, hogy mi akadályozza őket abban, hogy pályázzanak. A legtöbben azt válaszolták, hogy nem kapnak elég információt a pályázati lehetőségekről, de elriasztja őket a túlzott bürokrácia, illetve fékezi a pályázati kedvet, hogy a válaszadó háromszéki cégvezetők szerint nem rendelkeznek a projektek megvalósításához szükséges önrésszel.
Orbán Miklós agrárszakember a Startup Hub vállalkozásfejlesztő egyesület társalapítója ugyanakkor arra mutatott rá, hogy a háromszéki mezőgazdászok jól teljesítettek a pályázatok szempontjából, hiszen a rendelkezésre álló uniós pénzek 90 százalékát lehívták, a fiatal gazdáknak szóló és farmok fejlesztését célzó pályázati pénzeket mind kihasználták. A statisztikák azt mutatják, hogy Kovászna megyében megtörtént az agrárium gépesítése. A Maszol érdeklődésére Orbán Miklós hozzátette: van még hely a fejlődésre, hiszen a raktározási és feldolgozási kapacitást kell növelni. Ezek nagy összegű beruházások, amiket szövetkezetként lehet megvalósítani, ez a következő időszak kihívása.
Antal Árpád: külön kell értékelni a háromszéki önkormányzatok és vállalkozások teljesítményét
Az Európai Alapok minisztériumának jelentése kapcsán Antal Árpád sepsiszentgyörgyi polgármester a Maszol érdeklődésére leszögezte: az elmúlt Európai Uniós költségvetési ciklust annak lejártával, tehát jövő év elején kell kiértékelni. Ha most elemezzük a szaktárca által közzétett, tavaly év decemberére vonatkozó számokat, az olyan mintha egy focimérkőzésen a 80. percben hirdetnénk eredményt, nem a végén. Antal Árpád rámutatott: a minisztérium tavaly decemberi összesítésében például nem szerepel több tízmillió euró, amit Sepsiszentgyörgy önkormányzata idén fog megvalósítani.
Antal Árpád szerint külön kell venni a háromszéki önkormányzatok és a vállalkozói szféra pályázati teljesítményét, ugyanis a közszféra jól teljesít a lehívott uniós pályázatok tekintetében, a már lezárt 2007-2013-as uniós költségvetési ciklusban Kovászna megye az elsők között volt országos szinten. Ezzel szemben elmarad a magánvállalkozások pályázati hajlandósága. A sepsiszentgyörgyi elöljáró szerint az is fontos, hogy a lehívott összeget a lakosság számához kell arányítani, ugyanis Háromszék az ország legkisebb megyéi közé tartozik.
Antal Árpád szerint azt is figyelembe kell venni, hogy sok más hazai önkormányzattal ellentétben a sepsiszentgyörgyi önkormányzat több jelentős nagyberuházást nem a saját apparátusával vitelez ki, hanem a központi hatóságokra hagyja azt. Példaként említette a jelenleg zajló sepsiszentgyörgyi terelőút építését, amit az országos útügyi hatóság bonyolít le közel 70 millió euróból. Például ez az összeg nem jelenig meg a Kovászna megye által lehívott uniós források listáján mert egy központi hatóság vitelezi ki, ám Háromszéken értékesül.
Árnyalja továbbá a lehívott uniós pályázatok értékének témáját, hogy Kovászna megyében a települések fele 2 ezer lakos alatti és számukra sok uniós pénzforrás nem elérhető, azaz egyes kiírásokra eleve nem pályázhatnak.