Azonos összegű befizetés mellett 20-30 százalékkal többet kaphat aki 2020-ban ment nyugdíjba annál, aki 2019-ben.

473 ezren mentek tavaly nyugdíjba, 23 százalékkal többen, mint egy évvel korábban, amikor 386 ezren hagyták ott a munka mezejét. Ennek a tetemes mértékű növekedésnek a magyarázata csak részben demográfiai, sokan voltak azok is, akik azért döntöttek a korkedvezményes visszavonulás mellett, mert tudták, hogy így anyagilag nagyon jól járnak.

Kapcsolódó

Speciális nyugdíjak az EU-ban: mindenhol vannak, de a romániai méltánytalanságok nélkül

A speciális nyugdíj a legtöbb tagországban csak a munkaerőpiacról való korai kilépés lehetőségét jelenti, nem pedig extra összegű juttatást.

különnyugdíj speciális nyugdíj nyugdíj

Ennek a magyarázata a jelenleg érvényes nyugdíjrendszer egyik aberrált előírásában rejlik. A 263/2010-es törvény értelmében négy mutató alapján állapítják meg, hogy valaki milyen összegű nyugdíjra jogosult: a nyugdíjpontok száma, a nyugdíjpont értéke, a befizetési időszak hossza és a korrekciós index.

A 2011-ben, Emil Boc kormányzása idején bevezetett korrekciós index a nyugdíjazáskor megkeresett bruttó bér 43,3 százalékának és a nyugdíjpont értékének az aránya. Ez éveken át kevéssé ingadozott, 2011-ben 1,12, 2019-ben pedig 1,2 volt. 2018-ban azonban egy látványos és látszólagos bruttó bérnövekedés következett be, mivel a korábban a munkáltató által fizetett, bérrel kapcsolatos hozzájárulásokat átterhelték a munkavállalóra. Ennek egyetlen gyakorlati következménye az lett, hogy megugrott a bruttó fizetések értéke, a korrekciós index pedig a 2019-es 1,2-ről 2020-ra 1,41-re nőtt.

Ennek az eredménye az, hogy ha két személy pontosan ugyanannyit dolgozott, egyazon munkahelyen, s szinte megegyező értékű nyugdíj hozzájárulást fizettek be, akkor az, aki 2020-ban ment nyugdíjra, lényegesen nagyobb ellátmányra számíthat, mint az, aki 2019-ben. Ugyanez 2021-re is érvényes 2019 viszonylatában.

Egy indokolatlan együttható

„A korrekciós együtthatót akkor sem indokolta semmi, amikor bevezették, s mi mondtuk ezt. (…) Akinek 1 nyugdíjpontja volt, s 2010-ben ment nyugdíjba, az most 1 442 lej nyugdíjat kap, aki pedig 2020-ban, szintén egy nyugdíjponttal, az 2033 lejt. A különbség több mint egyharmados” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke.

Bogdan Dumitrescu, a bukaresti Közgazdasági Akadémia oktatója már tavaly felhívta a rendszerben rejlő méltánytalanságra. „A korrekciós index a bevezetése óta az egyenlőtlenségek növekedéséhez vezetett. (…) Végső soron nem hozza hátrányos helyzetbe azokat, akik régebben mentek nyugdíjba, hanem előnyös helyzetbe hozza azokat, akik az utóbbi időben. Kezdetben a különbség nem volt nagy, 10 százalék alatti, azonban azonos befizetés mellett, azok, akik 2020-ban vagy 2021-ben mentek nyugdíja, 20-30 százalékkal több pénzt kapnak azoknál, akik 2019-ben” – magyarázza a közgazdász.

A megbukott Cîțu-kormány arra készült, hogy átszámolja a nyugdíjakat, s módosítsa a nyugdíjtörvényt,aminek része lett volna a korrekciós együttható eltörlése is. Kérdéses, hogy ez így lesz-e abban az esetben is, ha a PSD kormányra kerül.

(Nyitókép: Kis Gábor)