Jövő év tavaszáig még minden bizonnyal érvénybe marad az elektromos áram és a földgáz hatósági szabályozása, azonban érdemes figyelni a szolgáltatóktól érkező árajánlatokra. Ha a jelenlegi árplafonnál irreálisan magasabb díjszabást helyez kilátásba az árplafon lejárta utánra a szolgáltató, érdemes lecserélni, hiszen a piacon ma már rengeteg „barátságos ár” található, akár még a szabályozott szint alatti is, mondta el a Maszol megkeresésére Nagy-Bege Zoltán, az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) tagja.

Mi lesz, amikor az árplafon megszűnik?

A jelenlegi energiaárak közel állnak a maximált árhoz, így a fogyasztóknak lehetőségük van arra, hogy megtalálják a számukra megfelelő ajánlatot. A szolgáltatók a szabályozott ár ellenére a szerződés lejártakor elküldik az ajánlataikat, cégtől függően részletesebben vagy szűkszavúbban ecsetelik, mi várható abban az esetben, ha megszűnik az árplafon. Például a piacvezető Hidroelectrica csak annyit közöl az ügyfeleivel, hogy a hatósági árszabályozás kivezetése után változni fog a díjszabásuk. Az Electrica Furnizare még hozzáteszi, hogy ebben az esetben majd közlik az új árakat.

Akad azonban olyan szolgáltató is, amely kihasználná az árplafon lejárta utáni bizonytalanságot. A Getica 95, amelynek ugyan mindössze 3,55 százalékos piaci részesedése van, megdöbbentően magas árat helyezett kilátásba, 7 lejes kilowattóránkénti vagy 7000 lejes megawattóránkénti megemelt díjszabást emlegetett a háztartási fogyasztóknak kiküldött ajánlatában, amely akkor lépne érvénybe, amikor az árplafon megszűnik. Ez alapján a szabályozás kivezetése után a fogyasztók a maximált ár nyolcszorosát fizetnék, például 200 kilowattóra fogyasztás esetén a számla 1400 lej lenne, szemben a jelenleg fizetett legtöbb 160 lejjel. Ebből is látszik, hogy jelentős eltérések lehetnek a különböző szolgáltatók között árképzési stratégiák és átláthatóság terén is. A Maszol által kérdezett szakértő hangsúlyozta, körültekintően kell eljárni az áramszolgáltató kiválasztásakor, az irreálisan magas árat nem szabad elfogadni.

A nagypiaci árak csökkennek, pánikra nincs semmi ok

Az árak folyamatosan csökkennek az elektromos energia és a földgáz piacán, semmi ok pánikra, szögezte le Nagy-Bege Zoltán. Hangsúlyozta, az európai nagybani piacokon sem mutatkoznak aggasztó jelek, semmi nem mutat arra, hogy ez a trend megfordulna. Már vannak olyan szolgáltatók, melyek bizonyos árplafonok alatt tudják kínálni az energiát, erre különben a törvény is kötelezi őket, előírja, hogy ha a nagykereskedelmi beszerzési áraik csökkennek, akkor annak tükröződnie kell, amikor az ügyfeleknek számláznak. Nyilván a 255 kilowattóra fogyasztás alatti 68 banis, illetve 80 banis árakat nem lehet alul licitálni, annyira nem csökkent le a piac, viszont az ipari fogyasztóknak, akik közép, vagy magasfeszültségen vannak már elérhető az egy lej alatti díjszabás, vagyis az 1.30 lej szabályozott árnál sok esetben vannak jobb ajánlatok a piacon, részletezte az Országos Energiaszabályozó Hatóság (ANRE) tagja. Ha lejár a szolgáltatóval a szerződés mindenképpen újat kell kötni, még úgy is hogy szabályozott ár van, érdemes tanulmányozni a hatóság honlapján elérhető ár-összehasonlítót, hiszen sok cég javasol kifejezetten „barátságos” árakat. Ha a szolgáltató a szabályozás kivezetése utáni időszakra irreális, riasztó díjszabást javasol, érdemes lecserélni. „A piac automatikusan kiszűri az ilyen komolytalan ajánlatokat” – vázolta Nagy-Bege Zoltán. Valószínűnek tartja, az rukkol elő ilyen árakkal, aki szabadulni akar az ügyfeleitől, és számít arra, hogy egy tízszeres díjszabást látva, rögtön továbbáll.

Érdemes lenne fokozatosan kivezetni az árszabályozást

Arra vonatkozó kérdésünkre, hogy ha a szolgáltatók egy része a hatósági árnál olcsóbban kínálja a villanyáramot és a földgázt, van-e még egyáltalán értelme fenntartani a szabályozást, Nagy-Bege Zoltán leszögezte, egy olyan évben, amikor négy választásra is sor kerül, nincs is értelme az árszabályozás indokoltságát firtatni. Még ha gazdasági szempontok alapján nem is lenne indok az árplafonra, ebben az évben biztosan nem fogják kivezetni, jövő márciusának végéig már érvényben marad, véli a hatóság tagja. Meglátása szerint,a döntéshozók inkább arra kellene törekedjenek, hogy időben kidolgozzanak egy olyan alternatívát, amely elsősorban a nagykereskedelmi piac hatékony, problémamentes, folyamatos működését szavatolja.

„Ha nem körvonalazódik egy kidolgozott mechanizmus, arra vonatkozóan, hogy mi a szándék jövő év április elsejétől, amikor megszűnnek a nagykereskedelmi piacon a korlátozások, beavatkozások, a kiskereskedelmi piacon pedig az ársapka, ez bizonytalanságot okozhat. A bizonytalanság pedig nem vezet jóra, komoly jeleket várnak a piaci szereplők, hogy tudják, mire számítsanak a jövőben” – mutatott rá Nagy-Bege Zoltán.

Meglátása szerint az ideális forgatókönyv az lenne, hogy ha fokozottan vezetnék ki a szabályozást. Emlékeztetett, hogy az 2018-as liberalizálás is négy év alatt történt meg, félévenként csökkentették a szabályozott energiamennyiségeket, így a hátralevő egy évben hasonlóképpen meg lehetne lépni az újraliberalizálást, akár negyedévenként, vagy kéthavonta. De erre egy tervet kell kidolgozni, meg kell vitatni, a piaci szereplőkkel, minél többen mondjanak véleményt, tisztuljon a kép, szögezte le. Különben nem tartja valószínűnek, hogy az ársapka kivezetése után „elszabadulna a pokol”. Nehéz ugyan előrelátni, de ha Európában, a geopolitikai térségben nem történik valami váratlan változás, kevés a valószínűsége, hogy komoly problémák adódnak.

„Egyelőre jó irányba mennek a dolgok, az Európai Unió komoly pénzeket fordított arra, különböző támogatások formájában, programok révén, hogy ezt a nyugalmi helyzet, amit most élvezünk, kialakulhasson. Ennek a gyümölcse, most már érződik, és ezek a beruházások, finanszírozások folytatódnak” – mondta a szakértő, aki nem is számított rá, hogy ilyen gyorsan megnyugszanak a piacok. Bizakodhatunk, hogy közép-, és hosszú távon is viszonylag nyugodt energiapiacunk lesz, szögezte le Nagy-Bege Zoltán.

Lassan rendeződik a számlázásokban is a korábbi káosz

Kérdésünkre arra is kitért, jelenleg kevesebb a probléma a számlázásokkal mint az elmúlt években, hiszen nem is volt olyan gyakori a jogszabályváltozás, hogy újra kellett volna konfigurálni a számlázási programokat, mint például 2021- 2022-ben, amikor két- három havonta történtek módosítások.Másrészt a kormány is törlesztette nagy vonalakban az elmaradásait a szolgáltatók felé, ők pedig egyre kisebb összegeket igényelnek a költségvetésből, mert egyre inkább csökken a különbözet a beszerzési és értékesítési ár között. Ilyen szempontból is rendeződni látszik tehát a helyzet, ami nem jelenti azt, hogy nem akadnak egyáltalán fennakadások, hibák a számlázásban,az óraleolvasásban. Kisebb fennakadások mindig lesznek, mert a rendszerek nem tökéletesek, akadhat porszem a gépezetben, ám a szolgáltatók lépést tartani a technológiai fejlődéssel, próbálják a korszerűsíteni az informatikai rendszereiket.

Amint ezeket rendszeresen kezdik használni, bejáratják, egyre kevesebb lesz a panasz, reménykedik Nagy-Bege Zoltán.