banner_sMBIsrBw_GOOGLE_970x250_2.gif
banner_nwQSwVIi_GOOGLE_728x90.gif
banner_5A50eRU8_GOOGLE_300x250.gif

Lakásbiztosítás katasztrófák ellen: kötelező, olcsó és hasznos, de mégsem kötjük meg

A polgármesteri hivatalok betartathatnák a törvényt a lakástulajdonosokkal, ha akarnák. Nem teszik, ezért aztán a lakások négyötöde nincs biztosítva.

Tizenhét megyében jártak károkkal idén az áradások, legutóbb Fehérben, de a szerdai esőzések miatt ismét elsőfokú árvízkészültséget rendelt el az Országos Hidrológiai és Vízgazdálkodási Intézet, ezúttal Kolozs, Szilágy, Szatmár és Máramaros megye folyóira. A felhőszakadások miatt megáradt patakok, folyók számos családnak okoztak számottevő anyagi veszteséget, amit, legalább részben, kompenzálnának a biztosítók, amennyiben a károsultak rendelkeznek kötelező lakásbiztosítással (PAD).

Az esetek többségében azonban biztos nem kerül erre sor, mivel csak minden ötödik romániai otthon van biztosítva. A 260/2008-as törvény értelmében minden lakástulajdonosnak biztosítania kell az ingatlanját földrengés, árvíz, illetve földcsuszamlás ellen, azonban mostanáig ennek csak az érintettek 19,95 százaléka tett eleget.Európa-szerte egyre több pusztítást okoznak az áradások / Fotó: AdobeStock

Bukarest, Brassó és Temes az élen

A lakásállomány kötelező biztosítással való lefedettsége vidékenként nagyban változik, azonban általános jellemző, hogy a nagyvárosokban sokkal magasabb, mint faluhelyen. Bukarestben a legjobb a helyzet, ahol a lefedettség 41,73 százalékos, majd két erdélyi megye következik, Brassó és Temesvár, 33, illetve 30,28 százalékkal. A legkevésbé Olt, Teleorman, Botoșani, Vaslui, Mehedinți, Gorj és Călărași megye lakossága tart a természeti csapásoktól, ezekben a lefedettség nem éri el a 10 százalékot.

A 12 biztosítótársaság által a kötelező lakásbiztosítás menedzselésére 2010-ben létrehozott Katasztrófák Elleni Biztosítási Csoport (PAID) adatai szerint az erdélyi megyék közül Hargitában a legnagyobb az érdektelenség, a lefedettség 13,11 százalék. Kovászna és Maros viszonylag jól állnak, a két megyében a lakások 20,45, illetve 19,60 százaléka van biztosítva. A jelentős magyar közösséggel bíró megyék közül Szatmárban 16,15, Biharban 16,62, Szilágyban 16,36, Kolozsban pedig 23,45 a PAD-dal rendelkező lakások aránya.

A 260-as törvény értelmében azon lakástulajdonos, aki elmulasztja a PAD megkötését, 100-500 lejes bírsággal sújtható, amit a helyi polgármesteri hivatal szabhat ki. Ez nem több puszta elméletnél, a gyakorlatban ugyanis az önkormányzatok nem lépnek fel a törvényszegő ingatlantulajdonosokkal szemben.

Nehezen alkalmazható törvény

Bors Béla, Csíkszereda alpolgármestere megkeresésünkre elmondta: 2010-ben az Adó és Illeték osztály nyilvántartásában szereplő ingatlanok listáját elküldték a PAID-nak. „Ez az egyesület a 260/2008 törvény 17-es artikulusának 2-es alpontja értelmében havonta köteles kiközölni azon lakástulajdonosok listáját, akik még nem kötötték meg a kötelező lakásbiztosítást, ami alapján a polgármesteri hivatal további lépéseket eszközölhet. Ezen jelentés hiányában, Csíkszereda Polgármesteri Hivatala kizárólag azon szociális segélyben részesülő személyek esetében tette kötelezővé a biztosítás megkötését, akik saját ingatlannal rendelkeznek” – nyilatkozta az elöljáró a Maszolnak.

Bors Béla hozzátette, a város vagyonnyilvántartásában közvagyonként szereplő ingatlanok esetében 225 lakásra kötöttek kötelező és fakultatív szerződést, illetve további 19 épületre csak fakultatívat. „Úgy ítéljük meg, hogy a törvény létezik, de annak alkalmazása még adminisztratív akadályokba ütközik” – összegzett az alpolgármester.

A csíkszeredai helyzet távolról sem egyedi. Ciprian Fabian, a szatmárnémeti önkormányzat szóvivőjének tájékoztatása szerint a 260-as törvény hatályba lépése óta eltelt több mint egy évtized alatt a városháza egyetlen bírságot sem szabott ki a PAD meg nem kötése miatt.

Cosmin Tudor, a PAID fejlesztési igazgatója szerint érthető, sőt, logikus az önkormányzatok passzivitása. „Nagyon nehéz alkalmazni ezt a törvényt. A bírságolás a polgármesteri hivatalok hatásköre. A polgármesterség választott tisztség, nehéz azt kérni egy polgármestertől, hogy bírságolja meg a szavazóit” – nyilatkozta a szakember.

Kényszerítés helyett ösztönzés

Cosmin Tudor úgy tudja, hogy egyetlen romániai önkormányzat sem él a bírságolás lehetőségével, azonban nem is a kényszerítést tartja célravezetőnek. A brassói példát tartja követendőnek, ahol a polgármesteri hivatal levélben hívta fel a lakástulajdonosok figyelmét a biztosítás hiányának a veszélyeire. Ennek eredményeként a PAD-dal rendelkező lakások aránya 20 százalékról 35 fölé emelkedett a Cenk alatti városban.

A kötelező lakásbiztosítás 20 euróba, mintegy 100 lejbe kerül egy évre a téglából, betonból vagy kőből épített lakások esetében, ez 20 ezer euró értékig fedezi a károkat. Vályogházak esetében 10 euróba kerül a PAD, a kártérítés maximális összege pedig 10 ezer euró. Kötelező lakásbiztosítás kötni már csak azért is ajánlatos, mivel 2009 és 2019 között az EU-tagországok közül Romániában volt a legtöbb árvíz, ráadásul a földrengésveszély is viszonylag nagy. Cosmin Tudor elmondása szerint ritka, hogy egy családot érő árvízkár értéke meghaladja a 20 ezer eurót.

(Nyitókép: Agerpres/EPA)

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_y97vR58b_970x250.png

Kapcsolódók

Kimaradt?