Jó befektetés, vagy mégsem? – Nem kapkodják már az emberek az állampapírokat
Miközben az infláció felpörgött, az állam olcsóbban szeretne hozzájutni a lakosság megtakarításaihoz, mint tavaly.
Tavaly minden korábbinál nagyobb összeggel, 47,18 milliárd lejjel hitelezte meg a lakosság az államot, ebből az összegből 21,1 milliárd lejt tettek ki a Fidelis, és 26,08 milliárdot a Tezaur kötvények. Ștefan Nanu, a kincstár vezérigazgatója 2025 végén azt nyilatkozta, hogy idén 60 milliárd lej értékben szeretnének állampapírokat értékesíteni a lakosság számára.
A 2025-ös eredmények alapján ez a célkitűzés nem tűnt irreálisnak, hiszen egy évvel korábban még csak 32,71 milliárd lejt kölcsönöztek a kisbefektetők az államkasszának, amiből 16,5 milliárd jutott a Fidelisre, s 16,21 milliárd a Tezaurra.
Az idei év eddigi történései azonban látványosan rácáfoltak a kormány pénzügyi szakembereinek az optimizmusára, hiszen a Fidelis papírok jegyzéséből befolyt pénz nemhogy meghaladta volna, de meg sem közelítette a tavalyi szintet. Az első hidegzuhany februárban jött, amikor, a fidelis.ro portál adatai szerint mindössze 1,013 milliárd lej értékben sikerült Fidelis kötvényeket értékesíteni. Ez hozzávetőleg a negyede volt az egy évvel korábbi 4,235 milliárd lejes értéknek.
A márciusi kibocsátás 1,176 milliárd lejes értéke is elmaradt az egy évvel korábbi 2,240 milliárdtól, az április azonban pluszos volt, 1,922 milliárd lejt eredményezett az államháztartásnak, szemben a tavalyi 1,335 milliárddal. Ekkor még reménykedni lehetett, hogy tartósan megfordul a trend, azonban májusban kiderült, hogy ilyesmiről szó sincs. Az utolsó tavaszi hónapban csupán 720,9 millió lej értékben jegyeztek Fidelis kötvényeket a kisbefektetők, ami hozzávetőleg 39 százalékkal marad el az egy évvel korábbi 1,180 milliárdtól. 2025-ben nem volt rá példa, hogy egy kibocsátás értéke ne érte volna el az 1 milliárd lejt.
Lecsapott a tökéletes vihar
Május végéig 6,67 milliárd lej értékben vásárolt Fidelis kötvényeket a lakosság, ami bő 25 százalékkal marad el a tavalyi év azonos időszakának 8,99 milliárdos szintjétől. Az állampapír népszerűsége annak ellenére esett vissza látványosan, hogy a bankbetéteknél magasabb hozamot biztosít. Májusban a Fidelis euróra, futamidőtől függőn, 4-6,25 százalékos adómentes kamatot fizetett, miközben a bankok kamatjai nem érik el a évi 2 százalékot, ráadásul 10 százalékos jövedelemadó terheli őket.
A lejalapú kötvényeknél az éves kamat 6,40-7,50 százalék volt, míg a legnagyobb banki kamatok, az economica.net adatai szerint, nem haladják meg a 6 százalékot: Raiffeisen – 6 százalék, BT – 5,85 százalék, TBI Bank – 5,7 százalék. Ha a két évre lekötött összeg 20 ezer lej, akkor a Fidelis hozama 2560 lej, míg a legjobban fizető pénzintézetnél csak 2160 lej. Minél nagyobb a lekötött összeg, abszolút értékben annál nagyobb az eltérés az állampapír javára.
Mindezek ellenére nem meglepő, hogy a kisbefektetők elfordultak az állampapírtól. „Májusban tökéletes vihar zajlott, több tényező negatív hatása adódott össze. Beütött a kormányválság, aminek még most sem látjuk a végét. Hirtelen a lej elvesztte az értékének a 3,15 százalékát az euróval szemben. Az állampapírok kamatjai nominális és reálértékben is csökkentek” – sorolja az állampapírok értékesítését negatívan befolyásoló tényezőket Nagy Bálint Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) docense.
Fogynak a megtakarítások
Tavaly májusban a Fidelis lejre fizetett kamatjai 6,75-7,80 százalék között változtak, az ideieknél tehát 0,35-0,30 százalékponttal magasabbak voltak, annak ellenére, hogy 2025 áprilisában mindössze 4,85 százalék volt az éves inflációs ráta, míg idén az akkori érték több mint duplája, 10,71 százalék. A májusi infláció értékét júniusban fogja közölni az Országos Statisztikai Intézet (INS), de biztosra vehető, hogy szintén kétszámjegyű lesz. A Tezaur kötvények esetében ugyancsak csökkentek a kamatok, a tavalyi átlagérték 7,36 százalék volt, míg az idei csak 6,72 százalék.
A körülmények kedvezőtlen alakulása miatt az is megtörténhet, hogy bár szeretne állampapírt jegyezni valaki, mégsem tud. „Az infláció kezdi felemészteni nem csupán a vásárlóerőt, hanem a megtakarítási lehetőséget is, egyre kevesebb az elkölthető pénz” – hangsúlyozza a pénzügyi szakember. Ráadásul az államkasszának komoly konkurense akadt, a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) részvényindexe ugyanis idén mintegy 30 százalékkal emelkedett. Ez azt jelenti, hogy miközben az állampapír attraktivitása csökkent, a tőzsdei befektetéseké nőtt, ezért a kisbefektetők pénzének növekvő hányada vándorolt a börzére.
Kapcsolódó
Ez onnan is látszik, hogy az átlagember számára könnyebben hozzáférhető Tezaur kötvények esetében nem következett be visszaesés, ellenkezőleg, némi növekedés mutatkozik. Ha minden egyes futamidőt külön kibocsátásnak tekintünk, akkor idén 12 kibocsátás zárult le, ezek 9,71 milliárd lejes bevételt eredményeztek. Tavaly 36 kibocsátásra került sor, amelyek 26,08 milliárd lejes bevételt eredményeztek az államkassza számára. Ha az eddigi tendencia fog érvényesülni az év hátralevő részében is, akkor Tezaur kötvényeket nagyobb értékben fognak jegyezni a kisbefektetők, mint tavaly.
A digitális pénzügyi műveletekben kevésbé jártás, az alternatív befektetési lehetőségeket kevésbé ismerő átlagember számára a Tezaur az optimális befektetési lehetőség, mivel a kincstár helyi fiókjainál és postahivatalokban is jegyezhető, míg a Fidelis kizárólag online elérhető.
A június 5-éig jegyezhető Tezaur kötvények kamata egyéves futamidőre 6,30 százalék, három- és ötéves futamidő esetén pedig évi 6,90, illetve 7,40 százalék. Ezek a kamatok jócskán elmaradnak az aktuális inflációtól, azonban azok számára, akik idegenkednek a részvényvásárlástól és a befektetési alapoktól, a legkedvezőbb és maximálisan biztonságos befektetési lehetőséget kínálják.
Nagy Bálint Zsolt szerint a gazdasági bizonytalanság, elsősorban annak világpolitikai eseményektől függő vetülete, még jóideig velünk marad, azonban szerencsés esetben pár héten belül megalakulhat egy elfogadható pénzügyi-költségvetési politikát folytató kormány. A politikai helyzet normalizálódása visszaadhatja a kisbefektetőknek az állammal szembeni bizalmát, ami pozitívan befolyásolhatja az állampapírok iránti keresletet. Ezzel együtt nem valószínű, hogy a lakosság felé sikerülne akkora értékű állampapírt értékesíteni, amennyit az illetékesek elterveztek.
Ez azonban nem veszélyezteti az államháztartás finanszírozását, hangsúlyozza a BBTE oktatója, mivel az intézményi befektetőktől, elsősorban a bankoktól, a kormány elegendő pénzhez jut, főleg, ha sikerül megőriznünk a befektetésre ajánlott államadós besorolásunkat.
Az utóbbi években a kormányok megpróbálták a nemzetközi piacokról felvett hiteleket minél nagyobb arányban a lakosságnak szóló állampapírokkal kiváltani. Ennek az egyik nagy előnye az, hogy a kifizetett kamat visszakerül a gazdaság vérkeringésébe.
Kapcsolódó
.jpg)
CSAK SAJÁT
.jpg)
.jpg)
.jpg)
