Néhány éve még érdemesebb volt befektetésként lakást vásárolni, mint állampapírt, jelenleg azonban semmi sem versenyezhet a kormány által kibocsátott kötvények hozamával. 

A májusban kibocsátásra kerülő lejalapú Fidelis kötvényekre az éves kamat, futamidőtől függően, 6,75 és 7,80 százalék között változik, míg a Tezaur esetében a 6,60-7,60 százalék között mozog. Az euróalapú Fidelis esetében kétéves futamidőre 3,85 százalék, míg hétéves futamidőre 6,25 százalék az éves kamat, utóbbi egészen kiemelkedő. Az áprilisban kibocsátott Fidelis kötvények kamatjai is jók voltak, de a májusiak még nagyobbak lesznek.

Összehasonlításként, a hároméves futamidejű lejalapú bankbetétek tulajdonosai maximum évi 5,75 százalékos kamatra számíthatnak, ami után 10 százalékos személyi jövedelemadót kell fizetni, miközben az állampapírok kamatja adómentes.

Ezek olyan hozamok, amelyekkel nem csupán a banki kamatok nem tudnak versenyezni, de jószerivel más befektetési formák sem. Egyes szakemberek szerint, bár teljes mértékben érthető a Pénzügyminisztérium törekvése, hogy az államháztartás finanszírozási igényét a lehető legnagyobb mértékben a hazai piacról elégítse ki, az állampapírok némi kárt is okoznak azáltal, hogy pénzt vonnak el más területekről.

A jelenség egyik kárvallotja a tőzsde lehet, illetve azok a cégek, amelyek kötvénykibocsátással szeretnének finanszírozási forrást szerezni. Mivel az államnak hitelezni kevésbé kockázatos, mint egy cégnek, a vállalatoknak a kötvényeik után lejben legalább 10, euróban pedig minimum 8 százalékos éves kamatot kellene fizetniük. Kevés cég engedhet meg ilyesmit magának, amelyik pedig mégis megteszi, az nagy kockázatot vállal.

Adrian Tănase, a Bukaresti Értéktőzsde (BVB) vezérigazgatója úgy véli, hogy a vállalati kötvények kamatja éppúgy adómentes kellene legyen, mint az állampapíroké, mivel akkor volna biztosítva a piaci esélyegyenlőség elve.

Az állampapírok magas hozama kihatással van a bankokra is, ugyanis sokkal kifizetődőbb a kormánynak kölcsönözni, mint bankban lekötni a pénzünket. Emiatt csökkenő tendenciát mutat a bankbetétek növekedése, s a bankok kénytelenek emelni a betétek kamatját, ami elkerülhetetlenül kamatemelést von maga után a hitelek terén is.

„Összehasonlítva az előző kibocsátással, a kamatok enyhén nőnek, ami egy jelzés lehet a bankok számára a kamatpolitikájukat illetően” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak (ZF) Marcel Murgoci, az Estinvest brókercég tranzakciós igazgatója.   

Több a kamat, mint a bér

Az ugyancsak a ZF-nek nyilatkozó Gabi Arteni, a Romániai Ingatlanügynökségek Szakmai Egyesületének (APAIR) első alelnöke szerint az állampapírok negatív hatást gyakorolhatnak az ingatlanpiacra. 2022-ig, ha valakinek sok pénze volt, jobb befektetésnek számított lakást vásárolni, mint állampapírt. A bérbe adott ingatlan évi 4 százalékos, esetleg még nagyobb hozamot biztosít euróban, ami azonban adóköteles, jelenleg nem kelhet versenyre a kormány által fizetett kamatokkal.

Igaz, hogy a lakás értéke nőhet, azonban ezt ellensúlyozza a félelem, hogy az értéknövekedés megállhat, s ideiglenesen akár lejtmenetbe válthat, a bérbe adás során pedig elkerülhetetlen, hogy ideig-óráig üresen álljon a lakás, ráadásul a felújítására is költeni kell.

Ha kevesebb befektető vásárol lakást, akkor visszaesik az ingatlanfejlesztés lendülete, ami az árak növekedését vonja maga után. Arteni szerint jelenleg éppen ez történik a lakáspiacon.

Nem veszély, hanem haszon

Tánczos Barna nem tartja valós veszélynek, hogy az állampapírok elvonják a kisbefektetők pénzét más területekről. „Ha azt nézzük, hogy országos viszonylatban mekkorák a megtakarításaik a magánszemélyeknek, milyen összegeket ruháznak be mondjuk az ingatlanpiacra vagy a tőzsdére, a Pénzügyminisztérium legoptimistább előrejelzései is egy maximum 10 százaléknyi elvonást eredményezhetnek. Ez biztos, hogy nem fog negatív gazdasági folyamatokat eredményezni, sőt a pozitív hatás érezhető lesz elsősorban azoknak a zsebében, akik ezeket a kamatokat a Fidelis és a Tezaur programok keletében megkapják, és azoknak a zsebében, akik remélhetően vissza is fektetnek továbbra is a Fidelisbe és a Tezaurba. Továbbra is arra bíztatok mindenkit, hogy használja ezeket a befektetési lehetőségeket, a legjobb kamatokat biztosítjuk, és adómentes kamatban részesülhetnek azok, akik Fidelis és Tezaur állampapírokat vásárolnak” – nyilatkozta a Maszolnak a pénzügyminiszter.

Jól jönne egy kis korrekció

Osztja a miniszter véleményét Nagy Bálint Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Magyar Intézetének docense is.

„Nem látom ezt egy komoly veszélynek. Az ingatlanpiacra, főleg a kolozsvárira, rá is fér egy kis korrekció. Több romániai város ingatlanpiaca messze túlhevített, jót fog tenni nekik egy kis lehűlés” – nyilatkozta a szakember. Ezzel arra céloz, hogy a kereslet csökkenése visszafoghatja a csillagos eget ostromló lakásárak további növekedését.

Nagy Bálint Zsolt úgy látja, a magas kamatozású állampapírok okozhatják a likviditás csökkenését a bankoknál, azonban ez távolról sem lesz drasztikus mértékű, a tőzsdét pedig sokkal fontosabb tényezők mozgatják, az államkötvények csekély hatást gyakorolnak rá.

Véleménye szerint a brókercégek kongatják a vészharangot, ezek ugyanis hoppon maradnak, bevételtől esnek el azáltal, hogy a magánszemélyek nem rajtuk keresztül, hanem közvetlenül fektetik be a pénzüket. „Romániában elég kicsi a megtakarítási hajlandóság, az állampapírok pedig pozitív hatást fejtenek ki, ösztönzik a befektetéseket” – mondja a BBTE oktatója.

Nagy Bálint Zsolt hangsúlyozza, hogy a szakemberek nem kizárólag a kamat, hanem a hozam és a kockázat aránya alapján elemzik a befektetési lehetőségeket. Ennek a mutatónak az alapján az állampapírok jelen pillanatban egyértelműen a legjobb befektetésnek tűnnek Romániában, mivel ahhoz képest, hogy milyen kicsi kockázatot jelentenek, a legjobb hozamot biztosítják. Ez nem jelenti azt, hogy ne volna olyan befektetési alap, olyan vállalati vagy külföldi államkötvény, mely a román állampapírnál nagyobb éves hozamot kínálna, azonban előbbiek azt nem tudják évről-évre teljesíteni, utóbbiak pedig lényegesen nagyobb rizikót jelenthetnek a befektetők számára.