Mibe és mennyit fektessünk, ha a most még óvodás vagy iskolás gyermekünknek felnőttkorára szeretnénk pénzt megtakarítani, egy kis tőkét összehozni például az egyetemi tanulmányaira? Mit válasszunk főleg a jelenlegi inflációt figyelembe véve? Nagy Bálint Zsolt közgazdászt, a BBTE oktatóját kérdeztük meg ezekről, aki szerint a biztonságos eszközöket érdemes választani. A szakember segít eligazodni a lehetőségek, kockázatok, hozamok és megtérülések világában, és elmagyarázza, milyen reális hozamra számíthatunk évek múlva.   

„Nincs egyértelmű recept az ideális befektetésre, minden a kockázattűrésen múlik. Aki biztonságot keres, annak be kell érnie alacsonyabb hozammal, aki pedig egyre többet kockáztat, annak egyre nagyobbak a várható megtérülések is. Ha azonban gyermekünk jövőjére takarítunk meg, szűkül a kör, hisz valószínűleg nem szeretnénk kockáztatni” – mondta elöljáróban Nagy Bálint Zsolt, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem Közgazdaság- és Gazdálkodástudományi Karának oktatója. A szakember főként a gyermekeknek szóló kincstári megtakarítási számlákat, állampapírokat, bankbetétet ajánlja ilyen családi célra.

„Ezek közül főként az állampapírokat ajánlom, hiszen ezek kamatlába sokkal jobb, mint a bankbetéteké. A Fidelis államkötvény még a Tezaurnál is kedvezőbb, hiszen éves kamata elérheti a 8,5 százalékot, ha a befektető véradó is. De azok számára is vonzó lehetőség, akik nem élnek ezzel a kedvezménnyel: számukra 7,6–7,8 százalékos éves hozamot kínál. Így versenyképes megtakarítási lehetőségnek tekinthető. A befektetés akár tíz évre is leköthető, ugyanakkor fontos tudni – ahogyan a bankbetéteknél is –, hogy a felhalmozott kamat elveszhet, ha túl korán szeretnénk hozzáférni a megtakarításhoz” – magyarázta.

Mivel kérdés, mennyit fog érni tíz-tizenöt év múlva egy ma megkezdett megtakarítás, az inflációt is érdemes figyelembe venni, amikor a kamatot nézzük. „Sajnos az állampapírok kamata sem éri el az infláció szintjét, ami jelenleg 9,9 százalék, de az államkötvényekbe fektetett pénz értéke jóval kisebb mértékben erodálódik. Ha például egy kötvény után közel 8 százalékos éves kamatot kapunk, akkor lényegében csak másfél százalékos a reálveszteség – az inflációt is figyelembe véve” – fejtette ki, mi szól még az állampapírok mellett.

Állampapír vagy megtakarítási számla?

Hogy melyik a jobb ajánlat, kinek melyik felelhet meg jobban: az államkötvények jegyzése vagy például a szintén kincstári ajánlat, a kifejezetten a gyerekeknek szóló megtakarítások – azt érdemes kiszámolni. Utóbbira van magyar és román változat: a Start-értékpapírszámla és a Junior Centenar számla. Számoláskor a rendelkezésre álló tőkét, a lekötés idejét és a kamatokat, valamint a Junior Centenar-számla esetében a bónuszokat is nézzük. 

Nagy Bálint Zsolt mindenképp az állami befektetési lehetőségeket ajánlja, ha biztonságos megoldást keresünk, hiszen „másik nagy előnyük a bankbetétekhez képest, hogy adómentesek”. „Főleg, ha az adómentességeket is figyelembe veszük, nem tudja felvenni a versenyt az állampapírokkal” – emelte ki.

Ugyan adómentesek a unit-linked típusú biztosítások is, azonban – mint a szakember elmondta, a unit-linked biztosítások ugyanakkor jóval kockázatosabbak is, hiszen „lehet, hogy nagyobb hozamot ígérnek, de ennek az az oka, hogy a befizetések jelentős része részvényalapokba kerül – ezek pedig értelemszerűen jóval kockázatosabbak, mint például az állampapírok” – magyarázta el.

Aranyat, részvényt, ingatlant vásároljunk?

Aki mégis hajlandó nagyobb kockázatot vállalni nagyobb nyereséget célozva meg, az befektethet például aranyba, részvényekbe, ETF-ekbe vagy ingatlanba is – viszont a jelenlegi magas árak mellett érdemes nagyon körültekintően mérlegelni, hogy mibe érdemes beszállni.

„Ezek a kockázatosabb befektetési lehetőségek jelenleg már rendkívül magasan vannak” – figyelmeztet Nagy Bálint Zsolt. – „A részvénypiacok jelentősen túl vannak árazva, és az ingatlanárak is nagyon magasan járnak. Nagyon benne van a levegőben, hogy előbb-utóbb jöhet egy komolyabb korrekció, egyszerűen azért, mert túl magas szinten áll most szinte minden” – mutatott rá a kockázatra. Hozzátette: „én személy szerint most nem mernék kockáztatni. Lehet, hogy az arany és a részvények még két évig szárnyalnak, és aki nem száll be, kimarad a buliból – de ez személyiségfüggő. Ha valaki kockázatkerülő, vállalja, hogy kimarad. Aki viszont szereti a kockázatot, az beszáll. Csakhogy ez már egy másik történet – nem az a biztonságos megtakarítás, amit az ember a családtagjának szán”.

Mennyit nyerünk 5-15 év alatt?

Arra a kérdésre, hogyan döntsük el, mennyit fektessünk be és évente mennyivel gyarapítsuk a megtakarítást, a szakember elmondta, először határozzuk meg a célt – az összeget, amit a végén el szeretnénk érni – majd számoljuk vissza a kamatokkal.

„Fix kamatozású értékpapíroknál ez viszonylag egyszerű: kiszámolható, hogy az adott hozam mellett mekkora összeget kell ma befektetnünk ahhoz, hogy x év múlva elérjük a kívánt célt” – mondta.

„Csodát ne várjunk: ezerlejes befektetésből öt év múlva nem lesz kétezer lej – ez ilyen fix hozamú eszközöknél esélytelen. Arra számíthatunk, hogy egy ezerlejes befektetésből lesz ezer-valamennyi, néhány száz lej pluszban, ha a kamatokat hozzáadjuk. Aki például százezer lejt fektetne be, az egy maximum száztízezer lejes összegre számíthat mintegy öt év után. Ilyen befektetés-megtérülés párokban érdemes gondolkodni” – összegzett Nagy Bálint Zsolt közgazdász.