Nem hajlandók akkora kamattal hitelezni a bankok, amekkorával a bukaresti kormány szeretné.

Eredménytelenül zárult a Pénzügyminisztérium két egymást követő, 600, illetve 700 millió lej értékű hitelfelvételi kísérlete is. A tárca november 25-én visszautasította a bankok valamennyi ajánlatát, elfogadhatatlanul magasnak ítélve a kért kamatokat, s ugyanez történt egy héttel korábban is.

Annak, hogy a potenciális hitelezők egyre többet kérnek a pénzükért, a fő oka, hogy az államháztartás teljességgel fenntarthatatlan pályán mozog, az adósságállomány viharos gyorsasággal gyarapszik. Az idei költségvetési hiány meg fogja haladni a 130 milliárd lejt, miközben az államadósság szeptemberben közel 30 milliárd lejjel nőtt.

Szeptember végére Románia adósságállománya 916,75 milliárd lejre, a GDP 54,4 százalékára nőtt, írja a cursdeguvernare.ro.

November 12-ig a Pénzügyminisztérium 218 milliárd lej értékű hitelt vett fel, aminek egy részét a korábbi kölcsönök újrafinanszírozására fordította. Idén rekordösszegű, összesen 235 milliárd lejnyi kölcsönre van szüksége a kormánynak, ami azt jelenti, hogy az év végéig még 17 milliárdot kell felvennie.

Az államháztartás sanyarú állapotára még rátett az első elnökválasztási forduló eredménye, a populista, szélsőjobbos meglepetésjelölt győzelme, ami felerősítette a befektetők magasabb kamatokban megnyilvánuló óvatosságát. A választás másnapján a 10 éves futamidejű kormányzati kölcsönök kamata 0,23 százalékponttal 7,5 százalékra emelkedett. A befektetők attól tartanak, hogy a választások eredményeként olyan kormány kerülhet hatalomra, mely nem volna képes eredményesen kezelni a gazdasági problémákat és a fenntartható pályára állítani az államháztartást.

Románia mostanáig is drágán jutott pénzhez a nemzetközi piacon, az uniós tagállamok közül csak Magyarországnak vannak hasonló szintű finanszírozási költségei. Szeptemberben a bukaresti kormány 6,42 százalékos kamatra tudott felvenni pénzt 10 éves futamidőre, míg a budapesti 6,22 százalékra. Októberben változott a sorrend, Romániától  6,36 százalékos kamatot kértek a hitelezők, míg Magyarországtól 6,56 százalékot.

A Ciolacu-kabinet által az Európai Unióhoz benyújtott deficitcsökkentő terv szerint 2029-ben az államadósság már a GDP 62,6 százalékával lesz egyenértékű. Nagyon úgy tűnik, hogy a kormány pénzügyi szakemberei kóros optimizmusban szenvednek, mivel december végén 52,2 százalékos államadóssággal számolnak, aminél a tényleges adósságállomány garantáltan nagyobb lesz.