Kiszámíthatóságot, átláthatóságot vár el a vállalkozói szféra az új kormánytól. Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adótanácsadó a Maszol megkeresésére elmondta, az üzleti szféra azt javasolja, hogy a módosításoknak legyen legalább 3-6 hónapos kifutási idejük, hogy a cégvezetők tudjanak rákészülni, hiszen még egy banális árajánlatot is a költségek alapján kell összeállítani.

Az adórendszer digitalizálása viszont egyre nyilvánvalóbb, minden vállalkozónak feltűnhetett, hogy az elmúlt időszakban sokkal kevesebbet járt be az adóhivatalhoz, szinte mindent el lehet intézni online. Sőt bizonyos kéréseket csak online lehet rendezni, ehhez kezdenek a vállalkozók is hozzászokni, egyre jobban működik a rendszer, állapította meg az adószakértő.

Több intézkedés, például a SAF-T jelentés, a banki leolvasók kötelezővé tétele, a nem bizonyított eredetű jövedelmek hetven százalékos adója, mind a tisztességes vállalkozókat segíti, hozza helyzetbe, hiszen aki eddig sem feketézett, meg kellett küzdenie a tisztességtelen versenytársakkal, viszont ha őket kiiktatják, a becsületes vállalkozók javát szolgálja, szögezte le Debreczeni László.

A kiszámíthatóság ellenpéldájaként említette, hogy tavaly november 28-án eltörölték az építőipari kedvezmények egy részét, tulajdonképpen a felére csökkentették, és az intézkedés decembertől életbe is lépett. Ilyen körülmények között nagyon nehéz tervezni, árajánlatokat tenni, összegezte a közgazdász.

Mire kell készülni már 2025. január 1-től

Január 1-től lép életbe a SAF-T-jelentés (Standard Audit File for Tax, azaz adózási célú egységes auditállomány), ami arról szól, hogy a cégeknek az egész könyvviteli adatbázisukat az adóhivatal rendelkezésére kell bocsátaniuk. A digitális jelentés valójában azt jelenti, hogy a megadott formátum alapján az adóhivatal a cégek minden mozgását látja, a legutolsó könyvelési tételig.

Debreczeni László emlékeztetett, hogy a jelentést több lépcsőben vezették be, a nagy cégekre már több éve vonatkozik a kötelezettség, tavaly a közepes cégek is beléptek, és 2025. január 1-től minden cégnek kötelező.A kötelezettség alól nem lehet kibújni, a jelentés beküldésének elmulasztása szankciókat von maga után, hívta fel a figyelmet az adótanácsadó. Kifejtette, a készletnyilvántartást nem kell automatikusan a jelentéshez csatolni, de bármikor kérheti az adóhivatal. Így azoknak a cégeknek, amelyeknek nincs összehangolt rendszerük a könyvvitel és a készletnyilvántartás között, lehetnek gondjaik.

Ha eddig a főtérre néző óriási gardróbablak előtt volt egy sötétítő, azt most elhúzzák, és minden láthatóvá válik. A vállalkozók tudatában kell legyenek, hogy az adóhivatal mindent lát, ami a cégen belül történik. Ez viszont csak azok számára lehet riasztó, akik „sumákolni” akarnak, a tisztességes vállalkozóknak viszont abból a szempontból jelenthet könnyebbséget, hogy az adóhivatal „messziről” látja, hogy a cégüknél minden rendben van, nem fogja felesleges ellenőrzésekkel rabolni az idejüket, „egyszerűen csak hagyják, hogy végezze a feladatát”.

Az e-számlázás 2025. január 1-től kötelező a magánszemélyeknek kiállított számlák esetében is. Debreczeni László felidézte, ezzel volt egy gond, hiszen a törvény eredetileg úgy fogalmazott, hogy az e-számlát kötelező módon a személyi számra (CNP) kell kiállítani, viszont ez ütközött az általános adatvédelmi rendelet (GDPR) előírásaival. Ezt végül december elején tisztázták, fontos eleme, hogy csak akkor állítják ki az e-számlát CNP-re a magánszemélynek, ha ezt kifejezetten így kéri. Ellenkező esetben, alapból 13 darab nullást írnak be az e-számlázási rendszerbe, a magánszemélyeknek kiállított számlára. Az adótanácsadó ugyanakkor rámutatott, a szolgáltatóknak, a cégeknek volt idejük erre felkészülni, hiszen július 1-től december 31-ig opcionális volt, január 1-től kötelező, tehát volt egy félévük arra, hogy a rendszerüket átalakítsák.

Az e-szállítás esetében viszont haladékot kaptak, így csak jövő év áprilisában léptetik életbe a szankciókat, ha nem jelentenek minden, az Európai Unió területén történő árumozgást.

Továbbá enyhítették a büntetési rendszert, eddig a szankció mellett az áru 100 százalékos ellenértékét is elkobozták. Első kihágásnál nem kobozzák el az ellenértéket, második kihágásnál az áru 15%-os ellenértékét kobozzák el, a harmadiknál az 50%-át, míg a negyedik kihágástól az áru teljes értékét elkobozzák a büntetés mellett. Ennek az alkalmazására az adóhivatal egy online büntetés-nyilvántartó rendszert hoz majd létre, ami már december 11-től kellene létezzen – de ez nem történt meg. 

2024 fontos változásai

Az elmúlt év változásait elemezve Debreczeni László rámutatott, hatalmas terhet ró a vállalkozókra, hogy valamivel több mint egy év leforgása alatt 23 százalékkal növekszik a minimálbér, míg ez az év elején bruttó 3300 lej volt, 2025. január 1-től 4050 lej lesz. „Ez egy meredek mesterséges növekedés, a piac valószínű nem növelte volna ilyen mértékben a kötelező garantált jövedelmet” – szögezte le a közgazdász.

Az év elején óriási gond volt, hogy mi történik a mikrovállalkozásokkal, például a férj és feleség tulajdonában lehet-e egy-egy ilyen cég, abból kiindulva, hogy egy tulajdonosnak csak egy mikrocéget engedélyez a jogszabály, és a „csatolt vállalkozás” fogalmát nem határozták meg egyértelműen. Ezt végre november közepén letisztázták: a házastársaknak lehet külön mikrocégük, csak a mikrocég a mikrocégben nem lehet tulajdonos, részletezte Debreczeni László.

Ez év július 1-től lépett érvénybe a 70 százalékos plusz adózás azokra a jövedelmekre, amelyeknek a forrását a magánszemélyek nem tudják bizonyítani, emlékeztetett szakértő. Arra számítottak, hogy a Revolut-számlákat vizsgálják ennek kapcsán, ami esetenként meg is történt, ám megkezdődött egy újabb típusú ellenőrzés is, figyelmeztet Debreczeni László.

Több vállalkozó kapott átiratot az adóhatóságtól, hogy pontosan nevezzék meg, melyik tulajdonos hitelezte meg a céget. Ezzel azt próbálják visszakövetni, hogy fordítottak-e fekete pénzt vissza a vállalkozásba, hogy le tudják fedni a költségeiket, készleteket vásároljanak. Megvizsgálják, hogy a tulajdonosnak magánszemélyként milyen lejelentett jövedelmei voltak, ha nem derül ki a pénzek forrása, a cég hitelezését hetven százalékkal megadózzák.

Idéntől lett érvényes hogy a 10 ezer euró feletti éves forgalmat megvalósító cégek kötelezően kártyaolvasót kell bevezessenek, és 2025. szeptemberig elhalasztották, hogy a pénztárszalag QR-kódot is kell tartalmazzon.

Adóemelés helyett a behajtás hatékonyságát kellene növelni

Románia a 2024-es évet 32 milliárd eurós óriás hiánnyal zárja. A nyilvánosságra került tervek szerint hozzávetőleg 6 milliárd eurót akarnak lefaragni ebből adónöveléssel, a többit valószínű külső forrásokból, hitelekből fedik le, mondta a szakértő. Hozzátette, tavaly április óta hangoztatják, hogy megszüntetnek, eltörölnek kedvezményeket, például az építőiparban, a mezőgazdaságban, az élelmiszeriparban a bérekre vonatkozókat. Ez viszont az árak növekedéséhez vezet, mutatott rá. Debreczeni László hangsúlyozta, Romániában az áfa 35 százalékát nem hajtja be az állam – ami számszerűsítve 6 milliárd eurónak felel meg – ez a leggyengébb eredmény az Európai Unióban, ha ezt sikerülne feltornázni, látványos eredményeket érnének el a deficit csökkentésében.