Bár törvénybe foglalták, hogy a pénzügyminisztérium február közepéig ki kell adja a módszertant, és tisztázza, mit értenek a mikrovállalkozások „közvetett birtoklása” alatt, ez nem történt meg. Közben a cégtulajdonosok április 15-ig el kellett döntsék, hogy a tulajdonukban, vagy résztulajdonukban – 25 százalék feletti tulajdonjoggal – levő vállalkozások közül melyik maradhat mikrovállalkozás.

Ez hatalmas káoszt, bizonytalanságot okoz az érintettek körében, hiszen az idén életbe lépett törvénymódosítás értelmében, egy személynek mindössze egyetlen mikrovállalkozása lehet. Továbbmenve „közvetett tulajdona”, sőt közvetett résztulajdonrésze sem lehet egy második mikrovállalkozásban. Ez számos értelmezési lehetőséget biztosít, nem egyértelmű, hogy például egy házaspár mindkét tagjának lehet-e külön-külön mikrovállalkozása, de hasonló a helyzet a testvérek, sőt a harmadfokú rokonok esetében is.

Kérik a pénzügyminisztériumot: tartsa be a törvényt

Az Országos Kereskedelmi és Iparkamara a háromszéki képviselete átiratban kereste meg a pénzügyminisztériumot, kérve, hogy tartsák be a törvényben leírtakat és szabályozzák, tisztázzák, mit értenek a közvetlen birtoklás alatt, mondta el a Maszol megkeresésére Debreczeni László adótanácsadó.A szakértő felidézte, a mikrovállalkozásokra vonatkozóan tavaly három jogszabály-csomag jelent meg, az elsőben kimondták, hogy két adókulcsot határoznak meg: az évi 60 ezer eurónál kisebb forgalmat megvalósító vállalkozások esetében a forgalom 1 százalékát kell befizetni, a 60 ezer és 500 ezer eurós évi forgalmat megvalósítóknak pedig 3 százalékot. A másik csomagban megváltoztatták a mikrovállalatok tulajdonlására vonatkozó szabályokat. Eddig az volt a szabály, hogy egy személynek legtöbb három mikrovállalkozásban lehetett több mint 25 százalék feletti részesedése. Ettől az évtől már egy személy csak egy mikrovállalkozásban lehet tulajdonos. 

Ugyanakkor bekerült az a változtatás is, hogy közvetlenül vagy közvetve birtokolt vállalkozásokra is vonatkoznak a szabályok. Az utóbbi meghatározásával van a gond, azóta sem tisztázták, hogy pontosan mit értenek ezalatt. Holott a törvénymódosításban leszögezték, hogy annak megjelenéstől számított hatvan napon belül, tehát legkésőbb február 15-én meg kell jelenjen az alkalmazási módszertan, ez nem történt meg.

Így tehát még mindig nem egyértelmű, miként értelmezik a jogszabályt, ha például egy házaspár mindkét tagjának – a férjnek és a feleségnek is – van egy-egy mikrovállalkozása. Hiszen a polgárjogi törvény értelmében mindegyiküknek tulajdonrésze van a másik vállalkozásában, akkor felmerül, hogy mindkettőjüknek közvetve két ilyen típusú cége van, amit a törvény nem tesz lehetővé. Tehát felmerül, hogy egy házaspárnak csak egy mikrovállalkozása lehet. Hasonlóképpen a testvérek, rokonok esetében is fennáll ez a bizonytalanság, mindkét testvér, vagy két rokon is rendelkezik mikrovállalkozással. Annál is inkább, mert az adótörvénykönyvben egy hasonló esetben a közvetett birtoklást harmadfokú rokoni szintig szögezi le.

A meghosszabbított határidő is lejárt: dönteni kellett 

Debreczeni László arra is kitért, egy másik módosítás arra vonatkozott, hogy az évi 500 ezer eurós adóbesorolási értékhatárt nemcsak egy vállalkozás szintjén nézik, hanem az összes kapcsolt vállalkozással együtt. Ennek a megítélése is teljesen szubjektív volt, csak az ugyanazon vagy hasonló piacon tevékenykedő cégek voltak kapcsoltak, ám ezt március 29-én megoldották, egyszerűen úgy, hogy teljesen törölték a törvényből (a hasonló piac feltételét). Tulajdonképpen ezért hosszabbították meg a határidőt, ameddig minden vállalkozó el kellett döntse, hogy a cége megmarad mikrovállalkozásnak, vagy profitadó-fizető lesz. Az időpontot a korábbi március 31-ről április 15-re tolták ki, ám az is lejárt, és a közvetett birtoklás meghatározását még mindig nem tisztázták, mutatott rá az adótanácsadó.

Mivel egy személy egy mikrovállalkozást birtokolhat, el kellene dönteni a családon, a rokonságon belül, kinek a cége marad ilyen típusú, és kié megy át profitadó-fizetővé. „Ez sok esetben szinte lehetetlen, hiszen vannak, akik évek óta nem tartják a kapcsolatot a harmadfokú rokonaikkal, de a családban a férj és feleség is működtethet önálló vállalkozást” – részletezte a közgazdász.

Hangsúlyozta, a pénzügyminisztérium nem tartotta be a törvényben szereplő február 15-i határidőt, ám elviekben a vállalkozóknak be kellett tartaniuk a rájuk vonatkozó április 15-eit, ameddig el kellett döntsék, milyen besorolású cégük van annak tükrében, hogy már csak egyetlen mikrovállalkozásban lehetnek tulajdonosok. Ezzel a mulasztással nagyon kényesbe helyzetbe hozták a cégtulajdonosokat, összegezte Debreczeni László. A helyzet azért is veszélyes, mert az értelmezés függvényében, öt év múlva visszamenőleg is büntethet az adóhatóság.