Számos vállalkozót elbizonytalanított, hogyan és ki kell alkalmazza a kormányrendeletet, ami szerint két évnél tovább nem lehet minimálbéren foglalkoztatni egy alkalmazottat. A megyei munkafelügyelőségek kérésére a minisztérium a napokban kiküldött egy pontosítást, eszerint az legalább most már biztos: az építőiparban, a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban, ahol ágazati minimálbér van érvényben, nem kell alkalmazni a rendeletet. Fennállt ugyanakkor a bizonytalanság, hogyan növeljék meg a két éve foglalkoztatott alkalmazott minimálbérét, hogy – paradox módon – végül a munkások ne vigyenek kevesebb pénzt haza. A kérdést Debreczeni László adószakértővel és Ördög Lajos munkaügyi főfelügyelővel jártuk körül.

Amint megírtuk, idén januártól lépett életbe 2021. decemberi rendelet amely szerint legtöbb két évig lehet egy alkalmazottat minimálbéren foglalkoztatni, addig képezni kell, majd meg kell emelni a bruttó bérét. A csavar ott van, hogy amint megemelik a fizetést, automatikusan megszűnik a minimálbérre járó 200 lejes adókedvezmény, tehát legkevesebb 150 lejjel kell megemelni a bruttó összeget, hogy a nettó fizetés, amit az alkalmazott kézbe kap ne csökkenjen az adókedvezmény elveszítése után. Sőt érdemes valójában 151 lejjel emelni, hogy a nettó összeg is valamennyit emelkedjen, ha esetleg egy ellenőr mégis így értelmezné a rendeletet.

A vállalkozók a munkafelügyelőségeket bombázták a kérdéseikkel, a megyei hivatalok pedig pontosítást kértek a munkaügyi minisztériumtól, hogy tiszta vizet lehessen önteni a pohárba.

Pontosított a munkaügyi minisztérium

A Mădălin Cristian Vasilcoiu államtitkár által aláírt tájékoztatóban az áll, a törvényhozó nem határozta meg az emelés mértékét, ezt a munkaadó belátására bízták, neki kell egyeztetnie az alkalmazottal a bérnövelésről, azonban biztosítania kell, hogy a bér nettó összege nem csökken, megmarad legalább a korábbi szinten.

A tájékoztatóban azt is pontosítják, hogy az építőiparra, a mezőgazdaságra és az élelmiszeriparra, ahol ágazati kötelező legkisebb bér van érvényben, nem kötelező két év után ennek az újratárgyalásra, és megemelése. Ezt megtehetik, de nem kötelező, szögezte le Ördög Lajos a Kovászna megyei munkafelügyelőség igazgatója.

Nem írják elő, de javallott legalább 150 lejjel emelni

Bár a rendelet valóban nem írja elő, hogy mennyivel kell kötelezően emelni két év után a jelenlegi 3300 lejes minimálbért, Debreczeni László adószakértő óvatosságra inti a vállalkozókat, hiszen ha például csak egy lejt emelnek, a 200 lejes adókedvezmény megszűnésével lecsökken a nettó bér, és a korábbi 2079 lejes nettó helyett, 1996 lejt visz haza a munkavállaló. Ahhoz hogy az adókedvezmény elmaradásával is megmaradjon a 2079 lejes nettó, 150 lejjel kell megemelni a bruttó fizetést, vagyis 3450 lejre.

Kapcsolódó

Ellentmondás: emelni kell a minimálbéren, emiatt csökkenni fog a fizetés

Pórul járhatnak azok a munkavállalók, akiket két éve minimálbéren foglalkoztat a  munkaadójuk. Számukra kötelező módon emelni kell valamennyivel a bruttó fizetést, ám eközben elveszítik a minimálbérre járó 200 lejes adómentességet, tehát kevesebb pénzt kapnak majd kézbe, hívja fel a figyelmet Debreczeni László sepsiszentgyörgyi adószakértő.

adókedvezmény megszűnés minimálbér Debreczeni László Ördög Lajos

Ezt a munkaerőpiac amúgy is kénytelen lesz valamilyen módon kiegyenlíteni, hiszen nem életképes megoldás, hogy egy hosszabb ideje foglalkoztatott alkalmazott kevesebb fizetést kapjon kézbe, mint akit nemrég vettek fel. Ha ugyanannál a munkaadónál az egyik alkalmazott már két és fél éve dolgozik, és minimálbért kapott, kötelezően meg kell emelni a fizetését, és elvész az adókedvezmény. A másik, például csak féléve foglalkoztatott munkavállaló maradhat még a 3300 lejes minimálbérrel, és részesül a 200 lejes adókedvezményben. Hogy a régebbi alkalmazott ne kapjon kevesebb pénzt, legalább 150 lejjel meg kell emelni a bruttóját, hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Érdemes adómentes juttatásokkal ösztönözni az alkalmazottakat

Debreczeni László ugyanakkor arra biztatja a munkaadókat, hogy éljenek a törvény adta lehetőségekkel, és adómentes juttatásokkal jutalmazzák, ösztönözzék az alkalmazottaikat. A 2023 januárjától életbe lépett törvénymódosítás ugyan a munkavállaló bruttó alapbérének 33 százalékára korlátozza a különböző juttatások teljes értékét, de így is jelentős pluszjövedelemhez juthatnak az alkalmazottak, anélkül hogy a munkaadónak ez után adóznia kellene, mutatott rá az adótanácsadó. A juttatás-csomag 33 százalékos felső határába nincsenek benne az étkezési utalványok, és az évente négy alkalommal kiadható, legtöbb 300 lej értékű ajándékutalványok.

Viszont a csomagba a munkáltató még számos adómentes juttatást adhat az alkalmazottainak:  ebédet, szolgálati lakást, üdülési támogatást, fakultatívnyugdíj-hozzájárulást, magán-egészségbiztosítást,  vagy éppen a mobilitási záradék alapján kiutalható pluszösszeget. Napi 30 lej értékben biztosíthat az alkalmazó ebédet, viszont ez esetben nem adhat étkezési utalványt.

A szolgálati lakások bérleti díját adómentesen támogathatja a cég, az alkalmazott és családtagjai számára meg lehet téríteni a turisztikai és gyógykezelési szolgáltatások költségeit, évi legtöbb 400 euró értékben a munkaadó befizethet az alkalmazottnak a fakultatív nyugdíjpénztárba vagy magán-egészségbiztosítást fizethet elő, sőt fitneszbérletet is legtöbb 100 euró értékben. 

A munkaszerződésbe lehet foglalni egy mobilitási záradékot, és ez alapján, akik nem egy rögzített, állandó helyszínen végzik a munkájukat, megkaphatják a törvényben megállapított 23 lejes kiszállási pótlék legtöbb 2,5-szeresét, vagyis napi 57,5 lejt. Hasonlóképpen legtöbb havi 1500 lejjel lehet támogatni az alkalmazott gyerekeinek óvodai vagy bölcsődei kiadásait.

Ezeket a lehetőségeket mind megvizsgálhatja egy munkaadó, mit tud alkalmazni a munkatársai esetében, a lényeg, hogy abban az esetben adómentesek, ha együtt beleférnek a 33 százalékos csomagba. Ha egy alkalmazottnak bruttó hatezer lejes fizetése van, közel kétezer lejt kaphat pluszban különböző juttatások formájában adómentesen, hívta fel a figyelmet az adószakértő.

Hangsúlyozta, a felmérésekben a munkavállalók elvárásai között előkelő helyen szerepel a különböző jogok és fizetésen kívül nyújtható előnyök és kedvezmények szavatolása, ezért a munkáltatóknak érdemes megfontolniuk, hogy éljenek ezekkel a lehetőségekkel, így megtarhatják és ösztönözhetik az alkalmazottaikat.

(Nyitókép: Pexels)