Háromezer lejes minimálbér: a dolgozóknak jól jönne, sok cégnek azonban betenné az ajtót

Rengeteg vállalkozás már most is kritikus helyzetben van a hatalmas energiarák, a dráguló alapanyagok és a csökkenő vásárlóerő miatt.

Nagy a valószínűsége, hogy január 1-sejétől a jelenlegi 2550 lejről 3000 lejre nő a bruttó minimálbér, bár a kormány, illetőleg a kormánykoalíció egyelőre nem hozott formális döntést. Amint az várható volt, a versenyszféra enyhén szólva sincs elragadtatva az ötlettől, mivel az jelentős, 17,6 százalékos növekedést jelentene, azok után, hogy 2021-ben 14,3 százalékkal emelték a dolgozóknak járó minimális juttatást.

Két év alatt tehát közel 32 százalékkal emelkedne a minimálbér, ráadásul úgy, hogy a gazdasági környezet fölöttébb bizonytalan.A kép illusztráció | Fotó: Kiss Gábor

„A kis- és középvállalkozások valószínűleg nem élik túl, ha erre január 1-sejétől sor kerül. Érjen véget a tél, és lássuk, hogy mennyien maradtunk. Május 1. előtt valószínűleg nem kellene bevezetni” – nyilatkozta az economedia.ro hírportálnak Sterică Fudulea, a Romániai Kis- és Középvállalkozások Országos Tanácsának (CNIPMMR) főtitkára. Véleménye szerint a minimábér emelésével egyidejűleg a kormánynak a vállalkozásokat támogató intézkedéseket is életbe kellene léptetnie.

A kétezernél több céget tömörítő Concordia munkáltatói érdekvédelmi szervezet arra hívja fel a figyelmet, hogy rengeteg cég jelenleg is kritikus helyzetben van. „Mivel cégekről beszélünk, szem előtt kell tartanunk, hogy sokuknak, főleg a kicsik és a közepesek, melyek a minimálbérek zömét fizetik, már most is állukig ér a víz az energiával és az alapanyagokkal kapcsolatos költségek miatt. Sok cég most is veszteséges, és rendkívüli erőfeszítéseket tettek a túlélésért, de így nem tudják folytatni. Szeretném, ha a kormány tagjai tudatában lennének annak, hogy mindannak, amit az energiáról, az inflációról, az alapanyagokról és a munkaerőről beszélünk, egy koherens egységet kellene alkotnia. (…) Ha mindegyik intézkedést úgy kezeljük, mintha különálló lenne, akkor lehet, hogy nem fog tetszeni az együttes hatásuk” – idézi az economedia.ro a Concordia ügyvezető igazgatóját, Radu Burnetét.

„Burkolt adóemelés”

Bagoly Miklós, a Kovászna megyei kis- és középvállalkozásokat tömörítő Asimcov elnöke támogatná a minimálbér növelését, azzal a feltétellel, hogy a kormány tegye adómentessé a jelenlegi és a megemelt érték különbözetét. „Ha ezt nem teszi meg, akkor a célja az egésszel az, hogy nagyobb adóbevételre tegyen szert. Nem kellene ezt kormányzati szinten szabályozni, a cégekre kellene bízni” – nyilatkozta a Maszolnak Bagoly Miklós.

Erős kritikát fogalmaz meg a tervezett intézkedés kapcsán Édler András, a Kovászna Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke is. „Egy piacgazdaságban nem kellene kikényszeríteni a minimálbért. A vállalkozások piaci feltételek mellett működnek, be kellene építeniük a minimálbér emelését a termékek és a szolgáltatások árába, azonban jelenleg ezt nem tudják megtenni, mert eladhatatlanná válnának. Ha a kormány szabályozza a minimálbért, akkor szabályozni kellene a piaci árakat is, ami lehetetlen, mert Románia nem zárt piacként működik” – nyilatkozta Édler András a Maszolnak.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Véleménye szerint a minimálbér 3000 lejre való emelése az aktuális gazdasági helyzet miatt különösen veszélyes lenne. „A vállalkozások már így is nagy nyomás alatt vannak, mert a kormány adókat emelt, ami főleg a kis- és középvállalkozói szektort sújtja. Erre jön a minimálbér növelése, ami egy burkolt adóemelés” – véli a szakember.

Azonban nem csak a cégek állnak nagy nyomás alatt, erős társadalmi nyomás nehezedik a kormányra is, mivel a nagy infláció aláásta a vásárlóerőt, ami abból látszik, hogy mennyiségileg csökken a kiskereskedelmi forgalom. A jelentős mértékű minimálbér- és a nyugdíjemelés szociális szempontból feltétlenül indokolt lépés, azonban kétélű fegyver, mivel inflációgerjesztő hatása van.

Kapcsolódók

banner_bcxvIA0Y_2.jpg

Kimaradt?