Abban a vállalkozók és a szakértők is egyetértenek, hogy a kiszámíthatóság sokat segít, ha adóváltozásokról van szó. Jelenleg teljes a bizonytalanság akörül, hogy milyen adóreformokat vezet be a választások után megalakuló új kormány. Ellenben a mikrovállalatok adózásának szigorítása egyre többször merül fel, hiszen az Európai Bizottság az adóplafon drasztikus csökkentését követeli: a jelenlegi 500 ezer euróról 88 500 euróra.

Valószínű, már csak a választások után derül ki, hogy mi történik jövő évben a mikrovállalatok adóplafonjával, szögezte le megkeresésünkre Debreczeni László adószakértő. A leginkább azt tartja aggályosnak, ha a módosítást egyik napról a másikra be is vezetik, nem hagynak időt a felkészülésre.

A szigorítás elkerülhetetlen?

„Egyelőre nincs egyértelmű forgatókönyv. Az biztos, hogy a Világbankkal kötött megállapodás arról szól, hogy folyamatosan csökkenteni fogják a mikrovállalatok adóplafonját. Az első lépés ettől az évtől megtörtént, és számítani lehet további szigorításra” – részletezte a közgazdász.

Felidézte, a mikrovállalkozásokra vonatkozóan tavaly három jogszabály-csomag jelent meg, ezek ettől az évtől hatályosak. Az elsőben kimondták, hogy két adókulcsot határoznak meg: az évi 60 ezer eurónál kisebb forgalmat megvalósító vállalkozások esetében a forgalom 1 százalékát kell befizetni, a 60 ezer és 500 ezer eurós évi forgalmat megvalósítóknak pedig 3 százalékot. A másik csomagban megváltoztatták a mikrovállalatok tulajdonlására vonatkozó szabályokat. Korábban az volt a szabály, hogy egy személynek legtöbb három mikrovállalkozásban lehetett több mint 25 százalék feletti részesedése. Ettől az évtől már egy személy csak egy mikrovállalkozásban lehet tulajdonos. A tavaly év végéig 1 millió eurós forgalom volt a küszöbérték, tehát azt felére csökkentették, az évi 60 ezer és 500 ezer euró közötti évi forgalmat megvalósítóknak pedig megháromszorozták az adóját.

Debreczeni László rámutatott, az eddigi információk arra utalnak, hogy a bevételhatárt, ameddig egy vállalat mikrovállalkozásnak minősül, előbb-utóbb egy szintre hozzák az áfa-plafonnal, ami jelenleg durván hatvanezer euró. A mikrovállalatoknál a szigorítás okozta veszteséget nem lehet számszerűsíteni, hiszen ha új adóbesorolásba kerül a vállalkozás, attól függ, hogy mekkora összegre kell adót fizessen, hogy mekkora költségei vannak. Ha olyan jellegű a tevékenysége, hogy a kötelező egy alkalmazottal járó kiadásokon kívül elenyészők a költségei, akár 14 százalékos vesztesége is lehet.

Kovászna megyében például a vállalkozói réteg 90 százalékát a mikrovállalkozások teszik ki, ám az érdekképviseletük több esetben felhívta a figyelmet, hogy nem azért, mert „ügyeskednek”, hanem mert ilyen a gazdasági berendezkedés.

Politikai döntés lesz

Románia az országos helyreállítási terv (PNRR) keretében vállalata, hogy adóügyi reformot hajt végre, a mikrovállalatok adóplafonjának csökkentése annak a része. Az Európai Bizottság úgy véli, hogy a jelenlegi 500 000 eurós felső határ még mindig túl magas, nem felel meg a Világbank ajánlásainak, és kéri az összeg csökkentését az év végéig. A megbeszéléseken 60 000 vagy 100 000 euróra való csökkentést támogatták.

Források szerint, a kormány már elküldött egy tervezetet Brüsszelnek, amely számos célt tartalmaz az elkövetkező időszakban végrehajtandó adóváltoztatásra vonatkozóan. A HotNews által elemzett dokumentum szerint 2025 első felében kerül sor a mikrovállalkozások adóreformjára, amelynek hatása a GDP 0,01 százalékát teszi majd ki.

A mikrovállalkozások jövedelmére vonatkozó adóplafon 500 000 euróról 88 500 euróra történő módosításával kapcsolatban Adrian Câciu pénzügyminiszter elmondta, politikai döntésre van szükség, amelybe minden pártot, valamint az üzleti környezetet is bevonják. „Európai szinten a Bizottságnak igaza van, de Románia gazdasága másképp van felépítve, nincsenek olyan fejlett kkv-k, mint Európa többi részén” – mondta a miniszter. Hozzátette: „Minden megoldódik (...) Van ez a hat hónapos időszakunk, hogy megoldjuk a problémákat”.

Marcel Ciolacu miniszterelnök korábban arról beszélt, a Florin Cîțu vezette liberális kormány öröksége a mikrovállalatok adózásának problémája. Hangsúlyozta, Románia két forgatókönyv közül választhat: vagy csökkenti a mikrovállalkozások küszöbértékét, és megkapja a 300 millió eurós összeget a PNRR-ből, vagy fenntartja a jelenlegi küszöbértéket, ami azt eredményezi, hogy lemond erről az összegről.

„Egyértelmű politikai döntésre van szükség a mikrovállalkozások küszöbértékéről. Az embereknek tudniuk kell: választhatunk a mikrovállalkozások küszöbértékének csökkentése és mintegy 300 millió euró megszerzése, vagy a pénzről való lemondás és a jelenlegi 500 000 eurós küszöbérték megtartása között” – magyarázta a miniszterelnök.
Ha Románia nem hozza meg a döntést a következő hat hónapban, akkor a források szerint végleg elveszít 300 millió eurót az országos helyreállítási tervből.