Hargita megye az elmúlt időszakban továbbra is az országos élmezőnyében tudott maradni a legfontosabb állattenyésztési ágazatokban. A lóállomány tekintetében országos szinten az első helyet foglalja el, a szarvasmarhaállomány terén pedig ugyancsak dobogós.

Míg az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb felmérései felemás képet mutatnak a hazai állatállomány alakulásáról és a hústermelésről, a Hargita Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer-biztonsági Igazgatóság (DSVSA) adatai azt igazolják, hogy a térségben az állatállomány kifejezetten stabil, sőt bizonyos területeken – örvendetesnek mondható – növekvő mutatószámokról beszélhetünk.

A megyei DSVSA adatai szerint a hegyvidéki gazdálkodás és a hagyományos pásztorkodás alapját képező szarvasmarha-állomány esetében kifejezetten pozitív fordulat történt: a korábbi mintegy 96 ezres egyedszámról az állomány ismét 98 ezer fölé emelkedett. Ezzel az eredménnyel Hargita megye az országos élmezőnyben, pontosabban az országos rangsor harmadik helyén szerepel.

Biztató, hogy a hegyvidéki állattartás gerincét jelentő kérődzők – a szarvasmarha-, a juh- és a kecske – állománya stabil maradt, ami szilárd alapot ad a szektor további fejlődéséhez, más régiókhoz képest, ahol a különböző járványok – kiskérődzők pestise, -himlője – megritkították az állományt.

A többi állatfaj esetében is figyelemreméltó számokat mutatnak a megyei adatok. A lóállomány tekintetében Hargita megye a maga közel 11 ezres egyedszámával országos szinten az első helyet foglalja el. A juhállomány nagysága a legutóbbi összeíráskor közelítette a 200 ezret, míg a kecskék száma mintegy 14 ezerre tehető. A sertésállomány esetében körülbelül 24 ezer egyedet tartanak nyilván a megyében, míg a baromfiállomány teljes létszáma körülbelül a 300 ezer.

A szakemberek szerint a meglévő állatállomány minőségi megőrzése mellett a jövő kulcskérdése az alapanyagok – a tej és a hús – helyi feldolgozása, valamint a hozzáadott érték növelése. A helyi kisfeldolgozók, a szabályos vágópontok és az értékesítési csatornák bővítése biztosíthatja azt, hogy a Hargita megyei gazdák munkájának gyümölcse helyben teremtsen értéket és garantálja a minőségi élelmiszerellátást.

A megye határain túlra tekintve, az INS idei májusi adatai szerint például a romániai sertésállomány 11,6 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbi szintet, elérve a 3 260 589 egyedet, az anyakoca-állomány pedig 18,9 százalékkal 258 260-ra nőtt. Az országos sertésállomány zöme továbbra is a nyugati (27,4 százalék), az északnyugati (15,5 százalék) és Dél-Muntenia régióban (13,8 százalék) összpontosul. A Hargita megyét is magában foglaló Központi Fejlesztési Régióban az országos sertésállomány 9,7 százaléka található, ami kismértékű, 0,3 százalékpontos csökkenést jelent a régió korábbi adataihoz képest.

Ami az országos vágási és hústermelési statisztikákat illeti, ez év júliusában az előző év azonos időszakához képest nőtt a levágott szarvasmarhák és sertések száma, míg a juh-, kecske- és baromfiágazatban csökkenés volt tapasztalható. Egyéves viszonylatban az országos szarvasmarha-vágások száma 44 ezerre emelkedett, ami a kinyert húsmennyiség tekintetében több mint 7200 tonnás összsúlyt jelent. A sertésszektorban szintén számottevő bővülés figyelhető meg: bár a vágások száma megközelítőleg azonos szinten maradt a tavaly júliusi értékekkel (335 ezer egyeddel), az előállított sertéshús mennyisége 25,7 ezer tonnáról csaknem 29,6 ezer tonnára ugrott.

Ezzel szemben a baromfiágazatban az éves hústermelés a tavalyi 63,8 ezer tonnáról 60,6 ezer tonnára mérséklődött. A vágóhidakon és a háztáji gazdaságokban a júliusban regisztrált átlagos hasított súlyok (carcasa) országosan a következők szerint alakultak: a szarvasmarháknál átlagosan 165,3 kilogrammot, a sertéseknél 87,5 kilogrammot, a juhoknál és kecskéknél 14 kilogrammot, míg a szárnyasoknál 1,6 kilogrammot mértek.