A multiknak jó, nem a vásárlóknak: miért értelmetlen az élelmiszerek árrésstopja?

Az árrés korlátozása a független szakemberek, sőt, a Versenytanács szerint is hatástalan az infláció ellen, a kormány mégis azt fontolgatja, hogy minden élelmiszerre kiterjeszti.

A kormány fontolóra veheti, hogy az üzletekben forgalmazott valamennyi élelmiszerre kiterjessze a kereskedelmi árrés korlátozását, de ehhez előbb elemezni kell az intézkedés várható hatásait – jelentette be november első hetében Florin Barbu mezőgazdasági miniszter. A politikus elmondta, hogy előbb meg kell várni az Országos Statisztikai Intézet (INS) november 12-én megjelenő inflációs adatait, és részletesen elemezni kell az egyes termékcsoportok árainak az alakulását.

Egy év alatt 3 százalékkal drágultak az élelmiszerek | Fotó: Agerpres

Az árrés korlátozását még a Ciolacu-kabinet vezette be 2023 augusztusában, kezdetben 14 alapélelmiszerre volt érvényes, utóbb ezek számát 17-re emelték. Azóta az intézkedést több alkalommal meghosszabbították.

Időközben megjelent a várt adat, amely fölöttébb kiábrándító, hiszen az INS az előző havinál magasabb, 6,94 százalékos éves inflációt mért októberben. Az élelmiszerek ennél jóval kisebb mértékben, 3,07 százalékkal drágultak az utóbbi 12 hónapban. Az élelmiszerek között több olyan is van – búzaliszt, kukoricadara, friss gyümölcs, burgonya stb. – amelynek kevesebbe került idén októbereben, mint egy évvel korábban, ellenben a nem élelmiszer jellegű termékek és a szolgáltatások között egyetlen ilyet sem találni.

Barbu akkor azt mondta, hogy az intézkedés bevált, mivel az élelmiszerárak emelkedése 2 százalékponttal elmarad az általános inflációtól. Októberben a különbség már közelebb volt a 4 százalékponthoz, mint a 3-hoz, azonban a szakemberek véleménye szerint ebből még nem következik az, hogy az árrésstop hatékony eszköz volna az infláció megfékezésére, sőt, lévén, hogy 2025 februárja óta folyamatosan Románia vezeti az uniós inflációs ranglistát.  

Nem a vásárlóknak kedvez

„Több kutatás is arra az eredményre jutott, hogy az árréstopok nem tudnak eredményt elérni az infláció ellen. Azt vették észre, hogy ez az intézkedés nem annyira a vásárlóknak, mint a nagy kereskedelmi láncoknak kedvez. Minél változatosabb a termékpaletta, annál inkább a maguk javára tudják fordítani az árrés korlátozását a kereskedők, azzal, hogy az árrést a szabályozás alá eső cikkekről átteszik más termékekre” – nyilatkozta Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem (BBTE) Közgazdaság és Gazdálkodástudományi Karának adjunktusa.

Ha a kenyér árrése korlátozva van, azt egy nagy forgalmat bonyolító kiskereskedő könnyedén ellensúlyozza azzal, hogy megemeli például a mosópor árrését. A független boltok sokkal kevésbé tudnak élni ezzel az eszközzel, az árrés korlátozása aláássa a versenyképességüket, lényegében a nagy áruházláncok malmára hajtva a vizet.

Juhász Jácint emlékeztet rá, hogy a teljes fogyasztói kosárnak az élelmiszerek csak kb. a harmadát teszik ki, ezért hiába korlátoznák a kategórián belül valamennyi cikk árrését, az nem jelentene megoldást a lakossági vásárlóerő csökkenésére.

Nem a valós okokat kezeli

Korábban hasonló véleményt fogalmaztak meg a BBTE Romanian Economic Monitor nevű projektjében részt vevő közgazdász szakemberek.

„Az árrés korlátozása, bár jár ideiglenes haszonnal, nem a megélhetési költségek válságának a valós okait kezeli. Jelenleg a romániai infláció megállítása a felelős költségvetési politikától és az azt támogató monetáris politikától függ. Az élelmiszer-árrésstop kiterjesztésének fontos nemkívánt hatásai lehetnek, kezdve a nem élelmiszer jellegű termékek drágulásával, a megszaporodó csődökig az élelmiszeriparban, s akár ideiglenes és helyi élelmiszerhiány” – nyilatkozta az economedia.ro portálnak Markó Balázs, a kutatócsoport tagja. Hozzátette, hogy az inflációt főleg az energia és az alapanyagok áremelkedése okozza, ami a gazdaság minden terültén erősen hatott a termelési költségekre.

„Az árrésplafon nem az infláció fő okai - a nagy költségvetési hiány, az energia és az alapanyagok világpiaci árának az emelkedése – ellen irányul, ezért nem tudja csökkenteni az inflációt és közép-, illetve hosszútávú megoldást nyújtani a megélhetési költségek válságára” - összegezte Szász Levente, a kutatási projekt koordinátora.

A Versenytanács már tavaly ősszel sem támogatta, nemhogy az intézkedés kiterjesztését, de a meghosszabbítását sem az alapélelmiszerek viszonylatában. Az intézmény elnökéről legrosszabb ellenségei sem mondhatják, hogy a finánctőke szekértolója és a multik rajongója lenne, lásd a sok szakember által megkérdőjelezett Robor-ügyet, azonban az árrésstopról nincs jó véleménye.  

„Az intézkedésnek voltak hatásai, de megdrágított más termékeket. (…) Az árrésplafonnak nincs hatása az inflációra. A külkereskedelmi mérleghiány növeli az inflációt, amiatt vagyunk az élen Európában. Az élelmiszerárak, a tej és a tojás kivételével, nálunk a legalacsonyabbak Európában” – mondta Bogdan Chirițoiu 2025 szeptemberében.

Pótcselekvés, nem megoldás

„Az inflációs folyamatokat nem lehet egy törvénnyel megállítani. Az inflációt nem egy rossz törvény gerjeszti, aminek véget lehetne vetni egy jó törvénnyel. Az inflációnak, sajnos, át kell mennie az egész gazdaságon” – hangsúlyozza Juhász Jácint. Hozzáteszi, hogy a kormány lehetőségei erősen korlátozottak az infláció elleni harc terén, ami sokkal inkább a jegybank kompetenciája. A Román Nemzeti Bank (BNR) a kamatlábak emelésével tudja visszafogni a drágulásokat, azonban a jelenlegi körülmények között ez kétélű fegyver lehetne.

„Mivel a gazdaság teljesítménye a mínusz felé kacsintgat, a kamatemelés nagy kárt okozna a cégeknek” – mondja a közgazdász szakember. Meglátása szerint a vásárlóerő csökkenését leghatékonyabban az alacsony jövedelműeknek szánt célzott szociális támogatással lehetne ellensúlyozni. A gond az, hogy a Niculescu-kormány mozgástere erősen korlátozott, mivel a fő kihívást továbbra is a költségvetési hiány csökkentése jelenti, ezért nem igazán van fedezet a szociális kiadások növelésére.

Az, hogy a politikusok teljesen elengedik a fülük mellett a szakértők véleményét, s szinte pártállástól függetlenül az árrés korlátozása mellett törnek lándzsát, bizonyos értelemben érthető: az intézkedés megteremti a gondoskodás, a kispénzű ember jólétével való törődés illúzióját. Hogy összességében semmi hatása nincs? Sebaj, már az is eredmény, ha az emberek a politikusok helyett a pénzsóvár kereskedőket szidják.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT

Kapcsolódók

Kimaradt?