A hagyományos juh- és kecsketartás Hargita megye identitásának, kultúrájának és gazdaságának szerves része, ám – mint oly sok más ágazatban – már nem lehet úgy gazdálkodni, mint harminc-negyven évvel ezelőtt. A juhászat ma nem pusztán nyájterelés: valódi vállalkozás, ahol tervezni, számolni, értékesíteni, támogatásokra pályázni és adminisztrációt kell vinni. A gyergyóditrói állattenyésztő mérnök és falugazdász, Bajkó Zoltán – aki olyan családi gazdaságot irányít, ahol az állattartás hivatás és életforma egyszerre – megmutatta, mit jelent a 21. században juhászattal foglalkozni.

„Amióta az eszemet tudom, mindig volt juhunk, de komolyabban 2008 óta foglalkozunk vele. Édesapám indította el a vállalkozást, mi pedig az öcsémmel fokozatosan bekapcsolódtunk, ahogy nőttünk, egyre többet tudtunk segíteni. A gazdaság fő profilja a tej feldolgozása és a bárányértékesítés” – mesélte.

Jelenleg 400 juhot és 100 kecskét tartanak mintegy 150 hektárnyi, saját kezelésű területen. Egy évvel korábban még ezer fölötti állományuk volt, ám a pásztorhiány miatt kénytelenek voltak megfelezni a létszámot: ma annyi állatot tartanak, amennyit a család saját erejéből el tud látni. Hasonló gondokkal nemcsak ők küzdenek: sok helyen csökkentették a nyájlétszámot a munkaerő – főként a pásztorok – hiánya miatt. „Hiába a jó legelő, ha nincs, aki őrizze a nyájat” – mutatott rá a falugazdász.

Megtudtuk: a Hargita megyei juhászat a tejtermelésre összpontosít. A juhtejből készült sajt, túró és orda nemcsak a térség gasztronómiai hagyományainak fontos része, hanem egyre keresettebb termék is a piacokon, vásárokon és fesztiválokon. Ezek a tejtermékek hagyományos módszerekkel készülnek, ízviláguk vonzza a vásárlókat. A hústermelés másodlagos szerepet tölt be.

„A bárányhúsnak leginkább húsvétkor van piaca. Olyankor megnő a kereslet, de év közben ez inkább csak kiegészítő jövedelem” – részletezi Bajkó. Megjegyzi: sajnos a gyapjú mára szinte teljesen háttérbe szorult. A feldolgozás hiánya és a piaci érdektelenség miatt a legtöbb gazda számára már nem éri meg a nyírás, a gyapjút sokszor csak veszteségként könyvelik el.

Az idősebb juhászok a hagyományos fajtákhoz ragaszkodnak

Hargita megyében a gazdák egyelőre az őshonos fajtákat kedvelik inkább. Az állatállomány gerincét még mindig a gyimesi racka – helyi nevén curkán – fajta adja. Kettős hasznosítású fajta ez, hiszen nemcsak tejet ad, hanem jó anyai tulajdonságai és húskihozatala miatt a bárányneveléshez is ideális. Sokan kedvelik például a vöröspofájú és feketepofájú berkét, ami a cigája helyi változata. Az idősebb juhászok ragaszkodnak ezekhez a hagyományos fajtákhoz, mondván: ezek szívósak, bírják a zord tájat, és nem igényelnek annyi kényes bánásmódot.

A fiatalabb gazdák viszont már nyitottabbak az újításokra – hívta fel a figyelmünket a gazda. Kifejtette: egyre többen próbálják keresztezni az állományt olyan tejelő vagy húsfajtákkal, mint a keletfríz, az Ile de France vagy a suffolk. Ezekkel jobb hozamot remélnek, de a cél nem feltétlenül a lecserélés, inkább a javítás. Vannak, akik texellel, dorperrel, kerry hill-el vagy kameruni juhokkal is próbálkoznak – teszi hozzá –, de ezek egyelőre inkább divatjuhok, nem igazán terjedtek még el a vidéken.

Sok bosszúságot okoznak a medvék

A pásztorhiány mellett a Hargita megyei juhászat egyik legsúlyosabb problémája a barnamedvék jelenléte és támadásai. A hegyi legelők csendjét egyre gyakrabban zavarják meg ezek a nagytestű ragadozók. Látogatásaik pedig nem ritkán súlyos károkkal végződnek. Van olyan éjszaka, hogy három medve is megfordul az esztena körül – meséli Bajkó Zoltán.

„Több órán keresztül ólálkodnak a juhok közelében. Ilyenkor hívjuk a 112-t, ki is jönnek a »zsandárok«, de sok mindent nem tudnak tenni” – mutatott rá. A medvetámadások különösen nyáron szaporodnak meg, amikor a nyájak felkerülnek a magasabb hegyi legelőkre, távolabb a településektől. A medvék nemcsak az állatokra, de a pásztorokra is veszélyt jelentenek.

„A történteket pedig nem egyszerű dokumentálni, főleg a hegyen, éjszaka, ahol nincs kamera, nincs tanú, mire kijön valaki, a medve már rég odébb állt” – mondja panaszosan a falugazdász. A probléma azonban nem csak anyagi, hisz a medvék állandó jelenléte elriasztja a pásztorokat. „Nehéz embert találni a juhok mellé. Nemcsak a nehéz körülmények, hanem a medvék miatt is. Senki nem akar úgy kimenni az éjszakába, hogy bármelyik bokor mögül előjöhet egy medve” – teszi hozzá.

A juhászatok működtetésében kulcsszerepet játszanak az állami és uniós támogatások. Ezek nélkül sok gazdaság egyszerűen nem tudna fennmaradni. Az alapvető forrásokat a Mezőgazdasági Intervenciós és Kifizetési Ügynökség (APIA) biztosítja.

Jelentős a SAPS – területalapú támogatási forma –, amely a legelők után jár, és jelentős bevételt képezhet. Közvetlenül a juhok száma után állatállomány alapú támogatás (ANT) is igényelhető. További kiegészítő támogatási lehetőség az ökológiai gazdálkodás azok számára, akik vállalják a szigorúbb feltételeket. Fontos bevételi forrás a hátrányos helyzetű térségeknek járó kompenzációs kifizetés is, ami Hargita megye esetében különösen aktuális, hiszen a hegyvidéki környezet miatt sok gazda jogosult erre.

„Ezek a támogatások az alapvető fenntartást és működést segítik, sok gazda számára elengedhetetlenek a túléléshez” – jegyezte meg Bajkó Zoltán.

Hasznos társ a nyájban a kecske

„A kecske nagyon kell a juhok mellé a nyájba – magyarázza Bajkó Zoltán. Olyan növényeket is megeszik, amiket a juh nem. Letakarítja a nem kívánt növényzetet, így segít karbantartani a legelőt, ami nemcsak a legelők állapotának tesz jót, hanem a kecsketej minőségére is pozitívan hat. A kecsketejre egyre nagyobb kereslet mutatkozik. Sokan vásárolják a kecsketejet tőlünk is, jóval egészségesebbnek tartják, mint a tehéntejet, és a gyerekeknek is gyakran ajánlják” – hívja fel a figyelmet szakember.

A gazdaságok többségében leginkább a parlagi kecskét tartják, de egyre többen – tejértékesítés céljából – próbálkoznak tejelő fajtákkal, mint a szánentáli vagy alpesi kecske. A kecsketartás azonban nagy odafigyelést és szakértelmet igényel, mivel ezek az állatok érzékenyek, rendszeres oltást és gondozást igényelnek.