Nevetségesen kicsi összeget, 1,1 millió eurót költött tavaly a kormány az ország idegenforgalmi népszerűsítésére. Meg is lett az eredménye.

Soha nem volt még annyi turista Romániában, mint tavaly. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) adatai szerint 2024-ben 14,263 millióan szálltak meg legalább egy éjszakára valamely hivatalos szálláshelyen, mintegy 600 ezerrel többen, mint egy évvel korábban.

A külföldről érkezők száma jóval nagyobb arányban nőtt, mint a belföldi turistáké, 13,5 százalékkal, 2,384 millióra. Ez szép előrelépésnek tűnik, a tágabb kitekintés azonban azt mutatja, hogy a fejlődés nagyon is viszonylagos.

Az elmúlt évben közel 300 ezerrel kevesebb külföldi fordult meg az országban, mint 2019-ben, amikor 2,671 millióan voltak. Tavaly mintha megmozdult volna valami az ország idegenforgalmi népszerűsítésének terén, voltak reklámkampányok többek között Németországban és Nagy-Britanniában, és nemzetközi influenszereket is bevontak a promoválásba. Az összkép ennek ellenére siralmas: a Románia idegenforgalmi célpontként való népszerűsítésére mindössze 1,1 millió eurót szánt a kormány, ami nevetségesen kicsi összeg.

Nem tudjuk eladni magunkat

„Tavaly volt egy-két jó húzásunk a nemzetközi promoválás terén, ami pozitívum, de nem elég” – nyilatkozta a Maszolnak Kelemen Barna marosvásárhelyi turisztikai szakember és vállalkozó. Felidézi, mennyire megdöbbent, amikor 2023-ban, a világ egyik legnagyobb turszitikai vásárán, a berlini ITB-n azzal szembesült, Románia nem volt a 178 résztvevő ország között.

„Ha ez a hozzállásunk, akkor nem várhatjuk el, hogy jöjjenek a turisták. Az igazság az, hogy nem tudjuk eladni magunkat. Az ország gyönyörű, de ezt külföldön nem sokan tudják” – állapítja meg Kelemen Barna. Problémának tartja, hogy Romániának nincs egy különálló turisztikai minisztériuma, sem pedig egy középtávú promoválási stratégiája.

Pozitív ellenpéldaként Magyarországot és Törökországot említi. „Budapest a világ egyik legszebb fővárosa, és ott vannak a termálfürdők is, de összességében az ország turisztikai potenciálja sokkal kisebb, mint Romániáé, ellenben a szinte semmit is el tudják adni” – mondja a szakember. Hozzáteszi, nemigen volt olyan ország, ahol megfordult, s a helyi tévékben ne látott volna Törökországot turisztikai célpontként és a Turkish Airlines légitársaságot népszerűsítő reklámot.

A vendéglátóipari munkáltatók szövetsége (FPIOR) a közelmúltban azt kérte a kormánytól, hogy idén legalább 4 millió eurót szánjon idegenforgalmi promoválásra. Ez egyébként szintén elhanyagolható összeg, állításuk szerint Bécs városa évente 35 millió eurót költ arra, hogy odacsábítsa a turistákat.

Minimum évi 30 millió kellene

Alin Burcea, a Romániai Utazási Ügynökségek Egyesületének (ANAT) elnöke úgy véli, ahhoz, hogy láthatóak legyünk nemzetközi szinten legalább évi 30 millió eurót kellene promoválásra költenünk. Az sem mindegy, hogy minek a révén próbáljuk meg felhívni magunkra a figyelmet.

„Hogy ki tudj lépni a piacra, olyasmivel kell jönnöd, ami másnak nincs. Nem jöhetsz a román tengerparttal, mert másoknak jobb van. Jöhetünk külünleges körutakkal, amivel verünk mindenkit, s itt Erdélyre, az ottani szász falvakra és városokra gondolok. (…) Kitűnő terv volt a Drakula Park, kár, hogy semmi sem lett belőle. (…) Véleményem szerint kulturális körutakkal kell nyomulnunk, síelésre nehezen fogjuk idecsábítani őket” – nyilatkozta Alin Burcea az economica.net gazdasági portálnak.

Az erdélyi megyék zömében ugyanolyan tendencia érvényesül, mint országos szinten, kevesebb volt tavaly a külföldi vendég, mint öt évvel korábban. A csekély számú kivétel egyikét Kolozs jelenti, ahol a 2019-es 135 ezerről tavaly 136 ezerre nőtt a külföldi látogatók száma, bár ez valós fejlődés helyett inkább stagnálást jelent.   

Az INS statisztikái szerint az egyik legnagyobb visszaesés Hargita megyében következett be, öt év alatt kb. 40 százalékkal, 52 ezerről 31 ezerre csökkent a határon túlról érkező turisták száma. Ehhez képest Háromszék jól áll, ott ugyanis 2019-ben 12 418 volt a létszám, míg tavaly 11 776. Jelentősen megfogyatkoztak a külföldi látogatók Biharban és Marosban is, előbbiben 67 ezerről 53 ezerre apadt a számuk, utóbbiban 85 ezerről 70 ezerre.

Daragus Attila, a faluturisztikai vállalkozásokat tömörítő Antrec Kovászna megyei elnöke nem hisz a statisztikáknak, amivel nincs egyedül. Véleménye szerint jóval több külföldi, elsősorban magyarországi érkezik a Székelyföldre, mint amennyi a statisztikákban megjelenik. Tapasztalatai szerint sok magyar turista rokonoknál, barátoknál, ismerősöknél száll meg, így ők nem jelennek meg a hivatalos nyilvántartásban.

Ugyanakkor tény, hogy az INS adatai olyan megyékben is a külföldi látogatók számának a csökkenését mutatják, ahol ez a jelenség nem létezhet. Biztosra vehető, hogy az Airbnb növekvő népszerűsége és a szálláshelyek adóelkerülési ügyeskedései miatt a külföldi turisták száma nagyobb annál, amit az INS mér, de az is egyértelmű, hogy a hivatalos statisztikák egy valós folyamatot jeleznek.

„Ha nincs pénz a költségvetésben, az azért is van, mert nem költünk eleget Románia promoválására, hogy 2,3 milliónál több turistát győzzünk meg, hogy Romániába jöjjön, pénzt hozzon ide” – nyilatkozta Alin Chipăilă, a Szövetség a Turizmusért szervezet tagja. A Román Nemzeti Bank (BNR) adatai szerint tavaly a külföldiek 5,5 milliárd eurót költöttek nálunk, míg a hazai turisták 9,7 milliárdot vittek ki az országból.

Kapcsolódó

Székelyföldi turizmus: a hivatalos adatok szerint csökkent a látogatók száma tavaly, de nem mindenki hiszi el

Az INS Hargita megyében 1,5, Háromszéken pedig 3,5 százalékos visszaesést mért, de lehet, csak azért, mert egyre több szálláshely működik feketén.    

idegenforgalom Székelyföld turizmus turisták INS

Az Európai Utazási Bizottság (ETC) adatai szerint tavaly nem csak nálunk maradt el a külföldi látogatók száma az öt évvel korábbitól, hasonló cipőben járt többek között Magyarország, Németország, Csehország és Szlovákia is. Az uniós tagállamok többségében azonban nőtt a külföldi turisták száma: Máltán 31,7 százalékkal, Portugáliában 17,8, Görögországban 13,7, Spanyolországban 11,8, Olaszországban pedig 5,9 százalékkal.