Jövedelemtől függetlenül mindenkinek ugyanannyit pótol be az állam a villany- és a gázszámlájába, amit maga a szakminiszter is abnormálisnak tart(ott). Százezreknek semmi szükségük nem volna az állami támogatásra, miközben sok kisjövedelmű a szubvencionált ár ellenére is nehezen tudja kifizetni a gázszámlát.   

Meghosszabbította a kormány az energetikai árszabályozás jelenleg hatályban levő rendszerét, a villanyáram tekintetében június 30-ig, a földgázt illetően pedig jövő év márciusának a végéig. Ez azt jelenti, hogy egy informatikus vagy egy kőolajipari dolgozó, mely ágazatokban a nettó átlagbér meghaladja a 10 ezer lejt, továbbra is ugyanannyit fizet a költségvetésből szubvencionált villanyáramért, mint azok a százezrek, akik minimálbérből tengődnek. Az állam még egy éven át bepótol a gázszámlájába Ion Țiriacnak, Teszári Zoltánnak, nagy lábon élő vállalkozók tízezreinek, minisztereknek, megyei tanácselnököknek, polgármestereknek, állami vállalatok és intézmények jól, sok esetben nagyon jól kereső közép- és felsővezetőinek. A dolgok ezen állapotát, természetesen nem lehet felróni Țiriacnak vagy Teszárinak, őket semmiféle felelősség nem terheli.

Azt, hogy a román állam ilyen nagyvonalú a jómódúakkal szemben, akik egyáltalán nem szorulnak rá a nagyvonalúságára, akár el is lehetne nézni, ha az államháztartás nem lenne kritikus helyzetben, a kormányzati kiadások nem haladnák meg éves szinten több tízmilliárd lejjel a bevételeket.

Az árszabályozási rendszer pazarló és méltánytalan voltát maga a szakminiszter is elimerte. „A jelenlegi rendszer nem tökéletes. Nem találom normálisnak, hogy én, az ANRE (Országos Energia-szabályozási Hatóság – szerk. megj.) főnöke vagy Ion Țiriac szabályozott árban részesüljünk. Védelmezni fogjuk a fogyasztókat, azokat, akik nem tudják fizetni a számláikat” – nyilatkozta néhány hónappal korábban Sebastian Burduja. Ennek ellenére az Energiaügyi Minisztérium úgy döntött, változtatás nélkül fenntartja a pénzszórással egyenértékű, a tárcavezető által abnormálisnak minősített gyakorlatot.

Szűkíteni a kört

„Ez egy kényszermegoldás. Semmilyen más támogatási rendszer kidolgozva nem volt, nem mintha nem lett volna rá idejük, a piaci szereplőkkel megbeszélve semmi nem volt. Több százezer fogyasztó kap támogatást, pedig nincs rászorulva, ugyanakkor vannak olyanok, akik nem kapnak elég támogatást. Szűkíteni kell a kört, beazonosítani azt a fogyasztói kategóriát, mely valóban rá van szorulva” – nyilatkozta a Maszolnak Nagy-Bege Zoltán, az ANRE korábbi alelnöke.

Hasonló szellemben nyilatkozott a napoban Volker Raffel, az egyik legnagyobb hazai energiaszolgáltató, az E.ON vezérigazgatója. „Szükséges, hogy az állam a kiszolgáltatottakat támogassa, hogy ne tartsa fenn az árplafont mindenki számára, mivel túl sokba kerül a költségvetésnek, s nem kellene a pazarlást szubvencionálni. Korrekt árra van szükség mindenki számára, s támogatásra azoknak, akik rászorulnak” – mondta a napokban az üzletember.

Rossz véleménnyel van a jelenlegi árszabályozás meghosszabbításáról Dumitru Chisăliță, az Intelligens Energia Egyesület elnöke is. „Hogy nem korrekt, az biztos. Inkább populista vagy hülye lépés” – nyilatkozta korábban a szakember. Chisăliță megbízható jósnak bizonyult, februárban ugyanis azt mondta: „Az az érzésem, hogy meghosszabbítják a választás utánig, aztán pedig lesz, ahogy lesz, amint az máskor is történt”.

Nagy-Bege Zoltán is osztja a véleményt, hogy a kormány a májusi elnökválasztást is tekintetbe vette, amikor a hatósági árszabályozás változatlan formában való fenntartása mellett döntött. „Az volt a cél, hogy amíg a választások lezajlanak, legyen biztosítva a védőháló” – mondja a szakember. Véleménye szerint az volna a normális, ha a meghosszabbított határidők lejárta után a valóban rászoruló háztartások mellett a kis- és a középvállalkozások is szabályozott áron kapnák az energiát.

Korábban szó volt róla, hogy április 1-től olyan rendszert vezetnének be, melyben a kormány az állami támogatást a fogyasztóknak utalná, a szolgáltatók pedig piaci áron számláznának. Erre egyelőre nem kerül sor, a villanyáram esetén júliustól esetleg bevezethetik.

„A szociálpolitika az állam feladata”

A szaktárcának minden bizonnyal két nyomós oka volt, amiért az egyszerűbb, de méltánytalan és pazarló megoldást választotta. A valóban rászoruló fogyasztók azonosítása munkát feltételez, az új támogatási szisztéma kidolgozása szintén, s elodázni valamit könnyebb, mint megcsinálni.

Nagyon fontos szempont az is, hogy a fogyasztókkal nem lehetene úgy packázni, mint a szolgáltatókkal a szubvenció folyósításával. Januárban és februárban a PPC két pert nyert meg az Energiaügyi Minisztérium ellen 2023-as tartozások miatt, melyeket az igénylétől számított 10 napon belül ki kellett volna fizetni, a sok hónapos késések a kifizetésekben pedig hétköznapinak számítanak. Ilyesmit a kormány nem engedhetne meg magának ha közvetlenül a rászoruló fogyasztóknak utalná a pénzt, mivel az hatalmas társadalmi feszültséget gerjesztene.

Az energiaszolgáltatók érdekvédelmi szervezetének (ACUE) állítása szerint az állam kb. 8 milliárd lejjel tartozik nekik, míg a kormány illetékesei következetesen 3 milliárdot emlegetnek. A közelmúltban a Pénzügyminisztérium azt kommunikálta, hogy a kormány tartozása kevesebb, mint 8 milliárd, ami, virágnyelven azt jelenti, jóval több, mint 3 milliárd.   

„Egyetértünk az európai törvényekkel és szabályokkal összhangban a rászorulóknak nyújtott állami támogatással. A szociálpolitika nem a cégek dolga, az állam feladata” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak Volker Raffel.