Az erre a célra elkülönített összeg az elmúlt években felgyűlt tartozások felének a törlesztésére sem elegendő.

Március 31-én lejár a villanyáram és a földgáz árának hatósági szabályozása, s bár a kormány illetékesei rendszeresen ismételgetik, hogy nem tervezik a szabadpiaci állapot azonnali visszaállítását, egyelőre senki sem tudja, mi történik majd április 1-től. A költségvetés tervezetéből egyértelműen kitűnik, hogy nem számíthatunk a jelenlegi árszabályozás változatlan formában való fenntartására.

A büdzsé tervezetében összesen 3 milliárd lej van elkülönítve árkompenzációra: 1,5 milliárd lej az Energiaügyi Minisztérium költségvetésében, s ugyanennyi a munkaügyi tárcánál.

Az energiaszolgáltatók szakmai érdekvédelmi szervezete (AFEER) a napokban azt közölte, hogy a kormány 8-9 milliárd lejjel tartozik a cégeknek, amiért azok a piaci árnál olcsóbban voltak kénytelenek számlázni az adósoknak. Egyes szolgáltatóknak a kormány még a 2023-as novemberi kompenzációt sem fizette ki, állítja az AFEER, írja az economica.net.

A szervezet felszólította a kormányt, hogy törlessze a tartozásait, mivel a szolgáltatók nem képesek tovább viselni a hatósági árszabályozás költségeit. A szolgáltatók azt is szorgalmazzák, hogy ne hosszabbítsák meg a jelenleg érvényes fogyasztásfüggő árplafonokat. A havi 100 kWh-nál kevesebbet fogyasztók esetében érvényes 0,68 lej/kWh tarifa az AFEER szerint „választási adomány”.

A kormány 2025-ös makrogazdasági jelentése szerint „a háztartásoknak és a cégeknek nyújtott nem megkülönböztetett költségvetési támogatás meghosszabbítása nem megfelelő eszköz a jelenlegi helyzetben, mivel növeli az inflációs nyomást”. Azt korábban Sebastian Burduja energiaügyi miniszter is elismerte, hogy a mindenkinek járó ártámogatás ésszerűtlen, ugyanis a kormány olyanokra is költ, akik erre egyáltalán nincsenek rászorulva.