Nyolcfős szakmai delegációval vett részt Kínában többhetes képzésen és terepgyakorlaton a csíkszeredai Vadászati és Hegyvidéki Erőforrások Kutató és Fejlesztő Intézete (ICDCRM). Az út a Kínai Kereskedelmi Minisztérium által meghirdetett China Aid program keretében valósult meg, amelyre az intézet pályázat útján nyerte el a részvételi lehetőséget. Megkeresésünkre dr. Szép Róbert igazgató és dr. Keresztesi Ágnes tudományos igazgató meséltek élményeikről.

Az intézet tudományos igazgatóját, dr. Keresztesi Ágnest a szervezők Románia szakmai kapcsolattartójának (focal point) nevezték ki, ami azt jelenti, hogy a jövőben rajtuk keresztül koordinálhatják az ilyen típusú kínai programok romániai részvételét. A tudományos igazgató ünnepi beszédet is mondott a képzés megnyitóján, majd interjút adott Kína legnagyobb napilapjának, a People’s Daily-nek.

„Ez számunkra óriási lehetőség volt, hiszen a lapot a távol-keleti ország legmagasabb döntéshozói is olvassák. Fontos jelzés, hogy komolyan veszik a munkánkat, és értékelik, amit Székelyföldről hoztunk magunkkal” – fogalmazott Keresztesi Ágnes.

Érdekes tapasztalat volt az erdőgazdálkodás kettős rendszere is. Az ökológiai erdők kifejezetten védelmi célt szolgálnak, míg a kereskedelmi erdők egyszerre látnak el gazdasági és ökológiai funkciókat. „Ott például a fák között gyógynövényeket és gombát termesztenek, tyúkokat, kacsákat engednek a területre, így biológiai módon szabályozzák a kártevőket. Ez kreatív és fenntartható megoldás, amiből mi is inspirációt meríthetünk” – mondta a tudományos igazgató.

„A kínaiak rájöttek: ha tönkretesszük a természetet, annak helyreállítása sokszorosan drágább. Ezért hatalmas összegeket fordítanak az ökoszisztémák védelmére, és közben a jövő nemzedékének is igyekeznek értéket hagyni. Nekünk is ebben az irányba kell gondolkodnunk. A városokban minden zöldfelületet gondosan ápolnak, az utcákon pedig sehol egy eldobott csikk. „Pekingben tisztaság és rendezettség látható, és a környezettudatos viselkedés ott már a mindennapok része. Ha nekik sikerült több százmillió embert erre nevelniük, akkor nekünk is sikerülhet” – fűzte hozzá Keresztesi Ágnes.

Dr. Szép Róbert, az intézet igazgatója kiemelte: „nagy siker számunkra, hogy intézetünk nyolcfős kutatócsoportja elnyerte a kínai képzés és terepgyakorlat lehetőségét, amelynek során az erdőgazdálkodás és a klímaváltozás kérdéseire fókuszáltunk. Intézetünk a fiatal kora ellenére olyan szintre jutott, hogy nemcsak résztvevők voltunk, hanem felkérést kaptunk előadásokra és közös kutatási projektek kidolgozására is.”

A terepgyakorlatokon a résztvevők közvetlenül szembesülhettek a kínai nagyvad-problémákkal. Az ország déli részén az elefántok jelentenek óriási kihívást: a klímaváltozás miatt új területeket hódítanak meg, mezőgazdasági károkat okozva, és előfordult, hogy falvakat is át kellett költöztetni vonulási útvonalaikból. „Székelyföldön természetesen más a helyzet, nálunk a medve a nagyvad szimbólum, ami konfliktusokat generál. A párhuzam tehát főleg a probléma jellegében van: hogyan lehet megtalálni az egyensúlyt az emberek biztonsága, a gazdasági érdekek és a vadállomány megőrzése között” – magyarázta Szép Róbert.

A kínai tapasztalatok közül az egyik legtanulságosabb a környezetvédelemhez való hozzáállás volt. Az elmúlt másfél évtizedben az ország erdősültsége 16 százalékról 25 százalékra nőtt: több milliárd fa elültetésével nemcsak a városok zöldültek ki, hanem sikerült megfékezniük a Góbi-sivatag előrenyomulását is. Peking levegője ma már tisztább, mint számos európai fővárosban. „Ez azt mutatja, hogy hosszú távú gondolkodásra van szükség, mert következetes programok nélkül nincs eredmény. Székelyföld számára tehát az a tanulság, hogy hosszú távú gondolkodás és következetes programok kellenek” – fogalmazott az igazgató.

Az együttműködés nem egyszeri alkalom, hanem egy többéves program. Már most vannak közös kutatások a klímaváltozás következményeiről, különösen az erdők állapotára, a vízgazdálkodásra és a vadgazdálkodásra vonatkozóan. A csíkszeredai intézet számára a kínai út nemcsak szakmai tapasztalatokat hozott, hanem nemzetközi elismertséget is.

„Ez az együttműködés nem egyszeri alkalom, hanem egy hosszabb távú program kezdete. Bebizonyosodott, hogy Székelyföldnek van helye a nemzetközi szakmai térképen, ezért fontosnak tartjuk, hogy megfelelő súllyal képviseltesse magát ezekben a kezdeményezésekben, hiszen erdeink és nagyvadjaink jövőjét is érintő kérdésekről van szó” – zárta gondolatait Szép Róbert.