A világgazdaság még csak most kezdte maga mögött hagyni a Covid-19 világjárvány hatásait, de 2025-ben új kihívások sorával kell szembenéznie, mint például Donald Trump esetleges kereskedelmi vámjai, amelyek az infláció új adagjával járhatnak, a konfliktusok Ukrajnában és a Közel-Keleten, a politikai feszültségek Németországban és Franciaországban, valamint a gazdasági bizonytalanságok Kínában, írja a Reuters.

2024-ben a világ központi bankjainak végre sikerült elkezdeniük a kamatcsökkentést, miután nagyrészt megnyerték az infláció elleni küzdelmet anélkül, hogy globális recessziót váltottak volna ki – írja a Reuters, idézi a News.ro.

A részvények rekordmagasságot értek el az Egyesült Államokban és Európában, a Forbes szerint pedig „a megagazdagok referenciaéve” volt 2024, mivel 141 új milliárdos csatlakozott a szupergazdagokhoz. De ha ennek jó hírnek kellett volna lennie, akkor ezt valaki elfelejtette közölni a választókkal. Egy rendkívüli választási évben Indiától Dél-Afrikáig, Európától az Egyesült Államokig a hivatalban lévő politikusokat büntették a gazdasági valóságért, amelyet érzékeltek: egy kíméletlen megélhetési válságért, amelyet a járvány utáni sokszoros áremelkedés okozott.

Csökkenő életszínvonal és új prioritások

Sokak számára ez 2025-ben még nehezebbé válhat. Ha Donald Trump elnöksége az Egyesült Államokban olyan importvámokat vezet be, amelyek kereskedelmi háborút váltanak ki, az újabb adag inflációt, a világgazdaság lassulását vagy mindkettőt jelentheti. Az ukrajnai és közel-keleti konfliktusok, a németországi és franciaországi politikai patthelyzetek, valamint a kínai gazdasággal kapcsolatos bizonytalanságok tovább árnyalják a képet. Eközben számos ország számára egyre nagyobb gondot jelentenek az éghajlati károk költségei.

Kapcsolódó

Maszol: Ezek voltak 2024 meghatározó gazdasági eseményei

Sosem épült még annyi autópálya egy év alatt, mint 2024-ben, negvalósult az elmúlt évtized legnagyobb zöldmezős beruházása, a nyugdíjak pedig átlagban 40 százalékkal nőttek, azonban horribilis a költségvetési hiány, az államadósság pedig rohamtempóban nő.

gazdaság költségvetés gazdasági növekedés államháztartási hiány beruházás autópálya

A Világbank szerint a legszegényebb országok az elmúlt két évtizedet tekintve a legrosszabb gazdasági helyzetben vannak, miután lemaradtak a járvány utáni fellendülésről. A legkevésbé sincs szükségük újabb ellentényezőkre, például gyengébb kereskedelmi vagy finanszírozási feltételekre.

A gazdagabb gazdaságokban a kormányoknak ki kell találniuk, hogyan lépjenek fel számos választó azon meggyőződésével szemben, hogy vásárlóerejük, életszínvonaluk és jövőbeli kilátásaik csökkenőben vannak. Ha ez nem sikerül, az a szélsőséges pártok felemelkedéséhez vezethet, ami már most is töredezett és patthelyzetbe került parlamentekhez vezet. A nemzeti költségvetéseknek új kiadási prioritásokat kell meghatározniuk, az éghajlatváltozás elleni küzdelemtől a hadászati fejlesztéseken át az idősek gondozásáig. Csak egészséges gazdaságok képesek megteremteni az ehhez szükséges bevételeket. Ha a kormányok úgy döntenek, hogy azt teszik, amit évek óta tesznek – egyszerűen csak még több adósságot halmoznak fel, akkor előbb-utóbb azt kockáztatják, hogy pénzügyi válságba kerülnek.

EKB: 2025-ben rengeteg bizonytalanság vár

Amint Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke az EKB idei utolsó ülését követő sajtótájékoztatóján elmondta, 2025-ben „bőven” lesz bizonytalanság. Még senki sem tudja, hogy Trump véghezviszi-e a 10-20%-os vámot minden importárura és a 60%-os vámot a kínai árukra, vagy ezek a fenyegetések csak a tárgyalások nyitó elvét jelentették. Ha mégis belevág a vámok bevezetésébe, annak hatása attól függ majd, hogy mely ágazatok viselik a legnagyobb terhet, és kik vágnak vissza. Kínára, a világ második legnagyobb gazdaságára egyre nagyobb nyomás nehezedik, hogy mélyreható átalakulásba kezdjen, mivel az elmúlt évek növekedési lendülete kifullad. Közgazdászok szerint véget kell vetnie a gyártásra való túlzott támaszkodásának, és több pénzt kell juttatnia az alacsony jövedelmű polgárok zsebébe.

Kérdés, hogy Európa, amelynek gazdasága a világjárvány óta még jobban lemaradt az USA mögött, vajon képes lesz-e kezelni a kiváltó okok bármelyikét, a beruházások hiányától kezdve a képzettséghiányig. Először is, Európának meg kell oldania a politikai akadályokat az euróövezet két legnagyobb gazdaságában, Németországban és Franciaországban. Sok más gazdaság számára az erősebb dollár kilátása – ha Trump politikája inflációt okoz, és így lassítja a Federal Reserve kamatcsökkentésének ütemét – rossz hír. Ez csökkentené beruházásaikat és drágítaná dolláradósságukat. Végül, mindezek tetejébe jön még az ukrajnai és a közel-keleti konfliktusok nagyrészt ismeretlen hatása. Mindkettő hatással lehet a világgazdaságot tápláló energia költségeire.

Kapcsolódó

Borús előrejelzés

A korábbi 2,8 százalékról 1 százalékra módosította az idei gazdasági növekedésre vonatkozó becslését az Országos Prognózis Bizottság (CNP).

prognózis gazdaság

A politikai döntéshozók és a pénzügyi piacok egyelőre arra számítanak, hogy a világgazdaság mindezt átvészeli, a központi bankok pedig befejezik a normális kamatszinthez való visszatérést. De ahogy a Nemzetközi Valutaalap is jelezte legutóbbi világgazdasági előrejelzésében: „Készüljünk fel bizonytalan időkre”.