Sepsiszentgyörgyön három napos eseménysorozat zajlik az Európai Fenntartható Fejlődés Hete programhoz kapcsolódva. Ennek keretében a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Inkubátorházban nyitották meg a biogazdaság központot, amelynek szakemberei összegyűjtik az európai országok jó példáit, az innovációkat és fenntartható technológiákat és ezek gyakorlatba ültetését népszerűsítik.

A Transylvania Textile & Fashion szakmai szervezet a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályával partnerségben szervezett eseményen a sepsiszentgyörgyi Vállalkozói Inkubátorházban kiállítást mutatnak be a fenntartható módon előállított textilipari termékekből, kiegészítőkből, játékokból, bútorokból és házakból. Emellett Sepsiszentgyörgy mellett a Panoráma rendezvényteremben a fenntartható fejlődés témában tanácskoztak és divatbemutatót is szerveznek olyan helyi divatterezők ruháiból, amelyeket fenntartható módon készítettek.

A fenntartható fejlődés arról szól, hogy most olyan döntéseket hozunk, amelyek révén a jövő generációi jobban élnek, fogalmazta meg Borbély László államtanácsos, a kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályának vezetője. A fenntartható fejlődés lényege, hogy úgy kell kielégíteni a jelen szükségleteit, hogy ezáltal nem csökken a jövendő generációk képessége, hogy kielégítsék a saját szükségleteiket.

Stratégiákkal jól áll Románia, ezek alkalmazása hiányzik, fogalmazta meg Borbély László, aki rámutatott 1999-től van törvénybe foglalva a fenntartható fejlődés Romániában és az elmúlt években számos erre vonatkozó stratégia készült, sajnos ezek többnyire a fiók mélyére kerültek. A Sepsiszentgyörgyön létrehozott biogazdaság központ szerepéről szólva az államtanácsos kiemelte, hogy az ott tömörített gazdasági szervezetek, egyetemek és kutatási intézmények szakemberei 17 európai ország által a nyersanyagok és erőforrások felhasználása terén már alkalmazott jó példákat gyűjtik össze és népszerűsítik.

Vajda Lajos, az Asimcov vállalkozói szövetség igazgatója arra mutatott rá, hogy jó példákkal mi is tudunk szolgálni, elsősorban a fahulladékból előállított biomasszát használó fűtésrendszerek terén. Háromszéken fejlesztettek biomassza alapú kazánokat és mintafaluként, Gelencén kiépítettek egy olyan rendszert, amely fahulladékból előállított biomasszával fűti a község minden közintézményét.

Vajda Lajos hozzátette: a sepsiszentgyörgyi biogazdaság központ az erdészet, a fafeldolgozás, a bútorgyártás terültén, az élelmiszer-hulladékok és a textiliparban használható anyagok, innovációk és technológiákkal foglalkozik. 

A textilipar a második legnagyobb vízszennyező, hívta fel a figyelmet Borbély László. A kormány Fenntartható Fejlődés Főosztályának vezetője szerint egy nadrág vagy egy póló előállításához 2000 liter vizet használnak fel. Emellett világszinten a textilipar kétszer több szén-dioxidot bocsát ki mint  a hajózás és légi közlekedés összesen. Új rendszereket kellene kiépíteni, véli Borbély László aki szerint szorgalmazzák például, hogy a ruhagyártók vegyék vissza a régi textíliákat és azokat használják újra egy másik ruha elkészítéséhez. 

Erre is vannak már jó példák, amelyeket bemutattak a sepsiszentgyörgyi eseményen. Helyi tervezők állítottak ki például gyapjúból, nemezeléssel készült egyedi kalapkollekciót vagy természetes, illetve újrahasznosítható anyagokból készült táskákat, amelyekre 1000 nap garanciát vállal a tervező és a garancia lejárta után is vállalják azok javítását vagy felújítását. Bemutattak bőr és szövet hulladékból készült táskákat, pénztárcákat, hátizsákokat, telefontokokat és egyéb kiegészítőket. Más tervezők és gyártók felújított lámpatesteket, újrahasznosított műanyaggal díszített ruhákat, újrahasznosítható anyagokból készült 3D nyomtatott játékokat, valamint lebontott épületekből származó faanyagokból épített házakat mutattak be.