Több mint duplájára emelte idén a kormány a könyvek áfáját, ráadásul egy olyan időszakban, amikor a közalkalmazotti bérek és a nyugdíjak be vannak fagyasztva, a megélhetés pedig egyre többe kerül. A könyvesboltok forgalma zuhan, csoda volna, ha nem ez történne. 

Augusztusban adóemelést hajtott végre a kormány a költségvetési bevételek növelése és a deficit csökkentése céljából. Miközben az általános áfakulcs és az élelmiszerek áfája csak 2-2 százalékkal emelkedett, a könyvek esetében több mint duplájára nőtt, 5-ről 11 százalékra.

A szakma képviselői már akkor felhívták a figyelmet, hogy az intézkedésnek katasztrofális következményei lesznek az ágazat számára, miközben az államkassza bevételeit elhanyagolható mértékben növeli. „Az utóbbi három évben Romániában zsugorodott a könyvpiac, s az elemzések azt mutatják, hogy a 2008 és 2023 közti időszakban a fejlődése elmaradt a gazdaság átlagától. Vagyis, miközben a romániai cégek árbevétele 206 százalékkal nőtt, a könyvkiadással foglakozóké csak 76 százalékkal. A könyvkiadás területén dolgozók száma harmadával csökkent 2008-hoz viszonyítva, vagyis kevesebb a kiadó. (…) Az áfa emelése csak mélyíti a már meglevő válságot” – nyilatkozta a Deutsche Welle romániai szerkesztőségének Mihai Mitrică, a Romániai Kiadók Egyesületének (AER) elnöke.

Összezsugorodott a szezon

Amint az várható volt, az adóemelés káros hatásai az erdélyi magyar könyvpiacon is éreztetik a hatásukat.

„Teljes biztonsággal nem állíthatom, hogy kizárólag az áfaemelés hatása mutatkozott-e meg, de egyértelmű, hogy visszaesett a forgalom. A vásárlók óvatosabbak. Van az a réteg, amely továbbra is megengedheti magának, hogy kiadjon 150-200 lejt könyvre, azonban a középosztály nagyon megnézi, hogy mire költ” – nyilatkozta a Maszolnak Weghofer-Vad Erna Aletta, a kolozsvári Gaudeamus könyvesboltot működtető cég vezetője.

Hozzáteszi, hogy az erdélyi magyar könyvesboltok forgalmának mintegy 80 százalékát a magyarországi könyvek teszi ki, s idén, a romániai adóemeléstől függetlenül, azok is drágultak. A drágulásokkal párhuzamosan változtak a vásárlási szokások is.

„Augusztus korábban is holtszezon volt, az előző években a forgalom  szeptember 20-án kezdett emelkedni, az ünnepi meredek emelkedés pedig november elején-közepén indult. Idén ez november végére, decemberre tolódott. Ebben az évben nagyon sok volt a konkrét rendelés, ellenben jóval kevesebb vásárló esett be csak úgy az utcáról” – mondja Weghofer-Vad Erna Aletta.

Králik Lóránd, a nagyváradi Illyés Gyula Könyvesbolt tulajdonosa úgy látja, hogy a gondok korábban kezdődtek, az áfaemelés csak rátett. „Tavaly novemberig jól ment az üzlet, de az első választási fordulóval ez a folyamat megtört, 15-20 százalékkal esett vissza a forgalom. Idén, ha kisebb mértékben is, de ugyanaz a tendencia érvényesült, bár mi nem terheltük rá a vásárlókra az áfa teljes 6 százalékpontos emelkedését” – nyilatkozta az üzletember.

A konkurencia az online térből támad

Az sem tett jót az üzletmenetnek, hogy erősödött a forint, ami növelte a magyarországi könyvek árát, az online könyvkereskedések pedig egyre inkább ellehetetlenítik a hagyományos könyvesboltokat. „Vannak, akik bejönnek, megnézik a könyvet, belelapoznak, de nem tőlünk veszik meg, hanem a webshopból rendelik meg. Nehéz megmagyarázni az olvasóknak, hogy nálunk azért drágább a könyv, mert Romániában 11 százalék az áfa, míg Magyarországon csak 6 százalék” – mondja Králik Lóránd.

Meglátása szerint, a kilátások egyáltalán nem adnak okot optimizmusra, ha a jelenlegi tendencia az elkövetkező években is folytatódni fog, egyre több könyvesboltnak kell majd lehúznia a rolót.   

A szakemberek számításai szerint az áfaemelés által generált pluszbevétel nem fogja elérni az évi 4 millió eurót. Ez sem nem oszt, sem nem szoroz, hiszen a költségvetés-tervezet értelmében a kormányzati kiadások idén mintegy 158 milliárd eurót tesznek ki.   

A könyvek 11 százalékos áfája nem számít kirívóan magasnak az Európai Unió viszonylatában. A legnagyobb, 23 százalékos áfakulcsot Dánia alkalmazza, amit azonban nagyrészt ellensúlyoz a nagyvonalú állami felvásárlási program, a példányszámok jelentős része közkönyvtárakba kerül. A másik végletet Csehország jelenti, ahol a könyveket nem terheli áfa. Nagy-Britannia szintén 0 százalékos áfakulcsot alkalmaz, Németország pedig 7 százalékost, azonban az ágazat nem elégedett, az áfamentességért küzd.

Kapcsolódó

Zsugorodó piac, növekvő költségek: A támogatásoknak köszönhető, hogy magyar könyvek jelennek meg Erdélyben

A rendszerváltás óta töredékére szűkült az erdélyi könyvpiac. A 80-as években még 50 ezer példányban nyomtattak magyar könyveket Romániában, napjainkban az 500-as példányszám számít megszokottnak.  

olvasás olvasási szokások könyv könyvek könyvkiadó könyvkiadás

A dániaihoz hasonló hazai gyakorlat  óriási segítséget jelentene az ágazat számára, s létezik is a jogi keret, amelyet a Szerzői jogok törvénye, a Könyvtárak törvénye, az Írott kultúra törvénye és az Egyetem előtti oktatás törvénye fogalmaz meg.

„Ezeknek a törvényknek az előírásai együttesen megtripláznak a könyvpiacot. Csupán a közkönyvtárak kötelező beszerzése kvótájának a betartása a piac megduplázását eredményezné. A Romániai Közkönyvtárak Országos Egyesületének a számításai szerint 2019-ben a hozzávetőleg 400 millió lejes szükséges összegnek kevesebb mint 18 százalékát utalták ki” – mondja Mihai Mitrică.

Nulla százalékos is lehetne az áfakulcs

A romániai könyvkiadók éves árbevétele 100 millió euró körül van, a könyvesboltoké, a kiskereskedelemé pedig mintegy 60 millió. A lakosság számához arányítva ez nagyon kevés. Nagyjából ugyanekkora a bolgár piac is, azonban a déli szomszédunkat mindössze 7 millióan lakják. A magyar könyvpiac éves forgalma 120 millió euró körül van, a 2 millió Szlovéniáé kb. 75 millió, Németországé pedig 9 milliárd euró.

„Romániában az állam bármikor megengedhette volna magának a 0 százalékos áfakulcsot. A bevételek terén nem veszített volna sokat, ellenben megmentett volna egy ágazatot, amely a társadalom alapját képezi” – véli Mihai Mitrică.

A romániai könyvkiadók összesített árbevétele 2000-ben 85 millió euró volt, ami 2024-re 197 millió euróra nőtt. Ez a növekedés nagyrészt az áremelkedés, nem pedig a piac bővülésének tudható be, legalábbis ezt sugallják az Országos Statisztikai Intézet (INS) legfrissebb, 2023-as adatai. A hivatalos statisztikák szerint 2000-ben 10 159 könyvet adtak ki Romániában, míg tavalyelőtt 19 056-ot. Ennek ellenére a példányszám csak mérsékelten, kb. 15 százalékkal nőtt, 11,267 millióról 12,952 millióra.

Az uniós tagállamok közül Romániában olvasnak legkevesebben. Az Eurostat adatai szerint idehaza a lakosságnak mindössze 29,5 százaléka olvasott el minimum egy könyvet az előző 12 hónapban. A legtöbben Luxemburgban (75,2 százalék), Dániában (72,1 százalék) és Észtországban (70,1 százalék) olvasnak. Legtöbbet azonban az írek olvasnak, 25,9 százalékuk minimum 10 könyvet egy év alatt. Nálunk ez az arány 3,1 százalék, ami szintén a legalacsonyabb érték az EU-ban. Elképzelhető, hogy a romániai magyarok többet olvasnak az országos átlagnál, azonban nincsenek erre vonatkozó megbízható adatok. Magyarországon 52,3 százalék azok aránya akik könyvet vettek a kezükbe, s 10,2 százalék azoké, akik 10-nél többet olvastak el.