A kormányfő szerint Románia „támogató állam”, valójában elhanyagolható összeget költünk szociális célokra.

A szociális kiadások visszafogásának a szükségessége és a felszabaduló források átirányítása a beruházásokhoz visszatérő témája a román kormány kommunikációjának. Florin Cîțu kormányfő szerint Románia jelenleg „támogató állam”, a cél pedig a szociális költségek drasztikus visszanyesése.

Ez egy hangzatos retorika, a valósághoz azonban köze sincs. Az Eurostat adatai szerint a GDP-arányos szociális kiadások tekintetében Románia messze elmarad az Európai Unió átlagától. 2020-ban a 25 tagállam átlagban a bruttó hazai terméke (GDP) 18,7 százalékát fordította szociális kiadásokra. Románia esetében ez az arány 12,8 százalék.

Kapcsolódó

Ok az optimizmusra: csökkent a deficit, többet költöttünk beruházásokra

Az év első öt hónapjában 2,29 százalékra csökkent a költségvetési hiány a tavalyi 3,68 százalékról.

költségvetés költségvetési hiány államháztartás

Ennél kevesebbet csak öt állam költött szociális célra, köztük Magyarország, 11,3 százalékot. Olaszország a másik véglet, ahol ilyen célra megy el a GDP 24,4 százaléka, de joggal beszélhetne ezek kiadások visszafogásáról a francia, a görög és az osztrák miniszterelnök/kancellár is, mivel náluk 22,7, 20,7, illetve 20,6 százalék az arányuk a bruttó hazai termékben.

Az úgynevezett szociális kiadások alaposabb elemzése még inkább rávilágít arra, hogy erről a területről merő képtelenség pénzt irányítani át beruházásokra, ugyanis egyszerűen nincs mit. 2019-ben, az utolsó évben, amikor a költségvetést nem torzította a járvány, Románia a GDP 15 százalékát költötte társadalomvédelemre, 159 milliárd lejt.

Ennek több tétele azonban valójában nem szociális jellegű kiadás. Nyugdíjakra 76 milliárd lejt fizettek ki a költségvetésből, a közegészségügyi ellátásra pedig 47 milliárdot. Ez egyike sem szociális kiadás, a szó szoros értelmében, hiszen haszonélvezőik elsöprő többsége munkával eltöltött évei során fizetett értük. Ugyanez érvényes az utódlási és a rokkantnyugdíjra, valamint a munkanélküli segélyre, amelyek szintén nem az állam könyöradományai, befizetésen alapulnak.

Szociális kiadásnak tulajdonképpen csak a gyermeknevelési támogatás és a szociális támogatás minősül, előbbire 17,8, utóbbira 860 millió lejt költött az állam 2019-ben. Az egy gyerek után fizetett gyereknevelési támogatás összege 214 lej, annak a csökkentése fel sem merülhet, mint lehetséges megtakarítás.

Lényegében az egyetlen tétel, amihez, legalábbis elméletben, a kormány hozzányúlhatna, a szociális segély, amely két évvel ezelőtt a GDP 0,2 százalékát tette ki. Ha teljesen megszüntetnék ezt a támogatást, ami elképzelhetetlen egy EU-tagországban, akkor a felszabaduló összegből évente kb. 50 km autópályát lehetne megépíteni, ha megfeleznék az értékét, akkor 25 kilométernyit.

Nagyon úgy tűnik tehát, nem a szociális kiadásokból megtakarított pénzből lesz európai színvonalú közúti infrastruktúrája ennek az országnak.