Hónapról hónapra látványosan romlik a lakosság hangulata. A pénzügyi bizonytalanság és a növekvő árak miatt a háztartások többsége drasztikus megszorításba kezdett: a fogyasztás visszaesett, a hosszú távú terveket elhalasztják, és mindenki igyekszik tartalékot képezni a nehéz napokra. Bordás Attila közgazdász, a LAM Mikrohitel Rt. igazgatóhelyettese segítségével elemeztük a kialakult helyzetet és a lehetséges kiutakat.

A romániai mindennapokat egyre inkább a pénzügyi szorongás és a pesszimizmus határozza meg. Az IRSOP 2026. júniusi gazdasági felmérése szerint a lakosság közel 80 százaléka úgy érzi, hogy a helyzet folyamatosan romlik. Ez a borúlátás nemcsak elméleti: az elmúlt öt hónapban a háztartások 55-60%-a kényszerült arra, hogy aktívan visszafogja a mindennapi fogyasztásra szánt kiadásait.

Ezt támasztják alá az Országos Statisztikai Intézet (INS) hivatalos adatai is, amelyek 5,5%-os visszaesést mutattak ki a kiskereskedelmi forgalomban 2026 első öt hónapjában. Az emberek nemcsak a boltokban hagynak kevesebb pénzt, de a lakásvásárlási, cégalapítási és autóvásárlási terveiket is tömegesen törlik vagy halasztják el.

Az egyetlen terület, ahol növekedés tapasztalható, a „nehéz napokra” félretett pénz: a váratlan helyzetekre szánt megtakarítások képzésének szándéka 44%-ról 47%-ra emelkedett.

Kényszerű fék a családi kasszán

Bordás Attila közgazdász szerint a lakosság reakciója teljesen természetes és ösztönös: bizonytalan piaci környezetben az emberek elhalasztják a kockázatos döntéseket, és megpróbálnak tartalékot képezni. A szakember ugyanakkor rámutatott, hogy a fogyasztást nemcsak a pszichológiai reakció, hanem a kőkemény anyagi kényszer is visszafogja.

Kapcsolódó

Félelmek fojtogatják a lakosságot: hónapról hónapra borúlátóbbak a romániaiak

A romániai lakosság hangulata hónapról hónapra folyamatosan romlik – derül ki az IRSOP legfrissebb, 2026. június 25–30. között készített havi gazdasági felméréséből.

felmérés infláció fogyasztói hangulat IRSOP

„Az üzemanyag és az energia drágult, de ezenfelül az alapélelmiszerek ára is emelkedett. Tízszázalékos inflációról beszélünk, ami azt jelenti, hogy az egy évvel ezelőttihez képest tíz százalékkal kevesebbet ér a pénzünk, ha a bevételünk ugyanakkora maradt. A nyaralást el lehet halasztani, de a vacsorát nem. Ha a kötelező minimum-költségek – mint az étkezés, a villany vagy a fűtés ára – megemelkednek, a családok szabadon elkölthető jövedelme drasztikusan beszűkül” – magyarázza a közgazdász.

Erre a belső nyomásra rak rá egy lapáttal a nemzetközi munkaerőpiaci bizonytalanság. A németországi gyárbezárásokról szóló hírek, valamint az, hogy a külföldi befektetők Romániában is sorra zárják be a munkapontjaikat, tovább erősítik a lakosság kockázatérzetét, ami újfent a spórolást ösztönzi.

Veszélyes, öngerjesztő spirál alakulhat ki

A pénzmozgás olyan a gazdaságban, mint a véráramlás a szervezetben. Ha ez a kettős nyomás miatt lelassul vagy megakad, azt a leginkább kitett vállalkozások azonnal megérzik. Különösen a vendéglátás és a szolgáltatói szektor van veszélyben, hiszen az emberek elsőként az élvezeti cikkekről és a szórakozásról mondanak le, hangsúlyozta Bordás Attila. 

A szakértő  a veszélyes gazdasági folyamatra hívta fel a figyelmet: „Ha egy vállalkozás – például egy kávézó – azt látja, hogy a tavalyi évhez képest az infláció mellett a forgalma is csökken, elgondolkodik azon, hogy érdemes-e újabb befektetésbe fognia. Elhalasztja a tervezett bővítést, vagy éppen a meglévő tevékenységét korlátozza: korábban bezár, mert a munkaerő megfizetése többletkiadást jelentene. Itt lép be az öngerjesztő spirál: egyre kevesebbet fogyasztunk, emiatt munkahelyek szűnnek meg, ami újabb jövedelemkiesést okoz a lakosságnál, ez pedig a fogyasztás további zuhanásához vezet.”

A túlfűtöttség utáni kézifék-sokk

Bár a megtakarítás önmagában pozitív dolog, Romániában az elmúlt években szinte kizárólag a fogyasztás pörgette a gazdaságot. A 2024-es választások előtti nagymértékű fizetés- és nyugdíjemelések is azt a célt szolgálták, hogy fenntartsák a fogyasztási lázat, bízva abban, hogy ez tovább hajtja a gazdaság motorját.

„Nálunk mesterségesen túlfűtött, ösztönzött volt a fogyasztás. Ezért éljük meg most ekkora sokként, hogy a stimulánsok leálltak, mintha behúzták volna a kéziféket” – mutat rá a közgazdász.

A szakember szerint van remény a lecsengésre: az év második felében a gazdasági intézkedések és a megszorítások – feltéve, ha a politika nem követ el újabb hibákat – már éreztethetik a javuló tendenciákat a lakosság szintjén is. Egy minimális gazdasági növekedés, vagy legalább az új valósághoz való alkalmazkodás elindulhat.

Mikor lehet mégis beruházni?

Adódik a kérdés: a jelenlegi bizonytalan helyzetben teljesen le kell-e mondanunk a befektetésekről, a tervezett kiadásokról? Bordás Attila szerint az óvatosság indokolt, de a kivételes lehetőségeket nem szabad elszalasztani.
„Szokták mondani, hogy a szomszéd kertje az életben csak egyszer eladó. Krízishelyzetben is megjelennek jó lehetőségek – például amikor valaki kénytelen eladni a termőföldjét, mert nem tudja nyereségesen megművelni. Az ilyen vissza nem térő alkalmakat ki kell használni, de minden egyéb, halasztható beruházásnál szigorú önmérsékletre van szükség” – fogalmaz a szakértő.

Hozzátette, az ingatlanpiacon például jelenleg nem látszik az árak csökkenése, de a növekedési ütem jelentősen lelassult. Míg tavaly a nagyvárosokban 5-10 százalékos drágulás volt jellemző, most stagnálnak az árak, a piac szereplői kivárnak.

A bizonytalanságot növeli, hogy a romániai belpolitikai instabilitás mellett a globális térben is rengeteg a geopolitikai feszültség: a közel-keleti konfliktus, a Hormuzi-szoros körüli feszültség, az Egyesült Államok és Kína versengése, valamint az ukrajnai háború mind-mind közvetlen hatással vannak az életminőségünkre.

Ugyanakkor ennek a fordítottja is igaz: ha egy-egy ilyen nagy konfliktus megoldódik, az rendkívül gyors és erős felhajtóerőt adhat a gazdaságnak.

Hogyan készülhetünk fel a nehéz időkre?

A közgazdász szerint a bizonytalan időkben a tudatosság a legfőbb fegyverünk. Az alábbi gyakorlati lépéseket javasolja a családoknak a pénzügyi stabilitás megőrzése érdekében:

• Vezessük a kiadásainkat! Kezdjük el pontosan követni, mire és mennyit költünk. Már önmagában ez a lépés is erős fékként működik, és hatékonyan visszafogja az érzelmi alapú, spontán költekezést.
  
  
• Tervezzük meg a vásárlást! Kerüljük el, hogy céltalanul sétáljunk be a boltba, és spontán levegyük a polcról, ami a kezünkbe akad.
  
  
• Képezzünk céltartalékot! Határozzuk meg, mennyi pénzt kell félretennünk havonta a kötelező kiadásokon felül. Készüljünk fel a legrosszabbra (betegség, munkahely elvesztése): legyen egy olyan céltartalékunk, amely legalább 3-4 hónapra biztosítja a család túlélését.
  
  
• Gondoljuk meg a hiteleket! A hosszú távú fogyasztói hiteleket és a kockázatos, nagy horderejű pénzügyi elköteleződéseket jelenleg érdemes elhalasztani.

„Rengeteg most a feltételes mód és a bizonytalanság. Remélem, hogy az év második felében az infláció is mérséklődik, de ez sem történik meg egyik napról a másikra. Én 6 százalék körüli inflációra tippelnék az év végére, de ez is csak akkor tartható, ha nem ér minket újabb váratlan, negatív külső sokk” – zárta gondolatait Bordás Attila.