Az Irán elleni háború miatt megugrott energiaárak és a geopolitikai sokkok arra ösztönzik az európai háztartásokat, hogy napelemes rendszerekbe fektessenek, csökkentve kiszolgáltatottságukat az áringadozásoknak. Több nagy forgalmazó és energetikai cég dupla vagy tripla megrendelésekről számolt be.

Az Irán elleni katonai fellépés és a közel-keleti régió destabilizációja az elmúlt évtizedek legsúlyosabb energiapiaci sokkját idézte elő. A konfliktus – ahogy arra sokan számítottak – rávilágított a globális energiaellátás legsérülékenyebb pontjára: a Hormuzi-szorosra. A világ kőolajszállításának mintegy ötöde halad át ezen a szűk átjárón, amelynek blokádja az egekbe lökte az olajárakat, de meredeken emelkedtek a földgáz- és villamosenergia‑árak is, különösen Európában.

A Financial Times becslése szerint a háború első hónapja 14 milliárd euróval növelte az unió fosszilisimport-számláját. A következő három hétben az EU további 10 milliárd euróval többet költött energiabehozatalra az Európai Bizottság szerint, anélkül, hogy „egyetlen extra molekulával” több energiát kapott volna.

Van alternatíva

Az iráni háború által okozott globális feszültségek a múlt század hetvenes éveinek energiaválságait idézik, emlékeztetve a világot arra a kellemetlen tényre, hogy a gazdaság alapja a XXI. században még mindig a fosszilis tüzelőanyag. A világszerte felhasznált energia mintegy 80 százalékát továbbra is a szénhidrogének adják, ami a környezeti problémákon túl – mint látjuk – kiteszi a gazdaságokat a sokkoknak. Ugyanakkor a korábbi energiakrízisekkel ellentétben ezúttal van alternatíva.

A fosszilis energia drágulása és a geopolitikai sokkok növelték a decentralizált, tiszta energiarendszerek gazdasági versenyképességét – állapítja meg a The Economist. A gazdasági-pénzügyi magazin elemzése rámutat, hogy bár a szénfelhasználás is nőhet rövid távon, a mostani válság hosszú távon a tiszta energia, különösen a napenergia legnagyobb katalizátora lehet. A piaci változás legfőbb oka: egyre többen úgy látják, hogy az iráni háború okozta válság tartósabb lesz, mint maga a fegyveres konfliktus. Persze, a zöld technológiák nem helyettesítenek mindent – például a műtrágyagyártásban egyelőre kikerülhetetlen a földgáz –, viszont sok területen a megújulók teljes mértékben pótolni tudják a szennyező energiahordozókat.

Népszerű menekülőút

Nem véletlen, hogy miután az ukrajnai háborúra az Európai Unió a fosszilis energiáról való leválás lassításával válaszolt, múlt héten közzétett intézkedéscsomagjában az Európai Bizottság egyebek mellett a hazai megújuló energiatermelés gyorsítását javasolta, „hogy kiváltsa az olajat, a gázt és a fosszilis közlekedési üzemanyagokat”.

A polgárok és vállalatok körében már most is a napelem a legnépszerűbb menekülőút a geopolitikai bizonytalanság és az áringadozások elől – derül ki a Reuters elemzéséből, amely német, holland és brit eszköznagykereskedőkkel és szolgáltatókkal készült interjúkon alapszik. A napelemes rendszerek iránti kereslet megduplázódott egyes cégeknél. Például a német Solarhandel24 márciusban háromszoros forgalmat ért el, félmillió panelt halmozott fel készletként, és 400 millió eurós bevételre számít idén a 2025-ben elért 250 millió után. A vállalat vezetője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a háború csupán rávilágított egy régebb óta létező problémára: az energiafüggőségre.

Bár összesített telepítési adatok nem állnak rendelkezésre, a megkérdezett német és holland iparági szervezetek megerősítették, hogy a háború kezdete óta megnőtt a kereslet, írja a Reuters. A SolarPower Europe iparági lobbiszervezet szerint a háború egyértelműen új hullámot indított, miután tavaly lassult a napelemes telepítések üteme a támogatási programok fokozatos megszüntetése következtében. Ez érvényes Romániára is, ahol a szűk költségvetés miatt a kormány idén nem hirdette meg a Zöld ház programot, amely az előző években 90 százalékig terjedően finanszírozta napelemes rendszerek telepítését.

Új függőségek

Újdonság, hogy a háztartások egyre inkább teljes rendszereket vásárolnak: napelemeket, akkumulátorokat és elektromos autótöltőket együtt. Iparági szereplők szerint ez a megújulók melletti elköteleződést, vagyis szerkezeti változást jelez az energiapiacon.

Ez jó hír Kínának, amely a napenergia befogását, tárolását és felhasználását biztosító eszközök mintegy 90 százalékát szállítja. A kitettség feszültségeket és protekcionista válaszokat szül, ahogyan azt tapasztalhattuk az elmúlt években az elektromos autók piacán is.

Ugyanakkor Kína nemcsak arra példa, hogyan kell domináns szerepre törekedni a jövő kulcsiparágaiban, hanem arra is tanulság Európa számára, hogy az állam aktív szerepvállalása nélkül nehezen képzelhető el gyors zöld átmenet.

Mára Kína elérte, hogy miközben autópiaca az egyik legnagyobb a világon, a közlekedési célú olajkereslet növekedése megtorpant, sőt bizonyos szegmensekben már csökken – mutat rá a Másfélfokon közölt elemzésében Szunomár Ágnes. A KRTK Világgazdasági Intézetének tudományos főmunkatársa szerint az is világossá vált, hogy a zöld technológiák elterjedése nem pusztán piaci folyamat, hanem tudatosan szervezett gazdasági átalakulás. A szakértő arra is figyelmeztet, hogy Kína „nem kész receptet ad”, ugyanakkor hozzáteszi, hogy alapvetően nem technológiai, hanem politikai döntés kérdése, hogy ebből mennyit és hogyan vesz át a világ többi része.