A júliusi 3,9 százalékról 5,8 százalékra javította pénteken közzétett őszi előrejelzésében az Európai Bizottság a román gazdaság növekedési kilátásait.

A jelentés szerint az idei első félévben a román gazdaság éves növekedési üteme 5,7 százalék volt. Ezt teljesítményt az EB szakértői a fogyasztásnak és a beruházásoknak a járványügyi korlátozások feloldása utáni növekedésével magyarázzák. Ezekhez hozzájárult a foglalkoztatottság fokozott növekedése és a bérek emelkedése is.

Az EB szerint az ukrajnai háború hatására, a magas infláció és a monetáris politika szigorodása miatt a második félévben csökken a román gazdaság növekedési üteme. A háborút elsősorban a mezőgazdaság, a nyersanyagkitermelési és a vegyipari ágazat szenvedi meg.

A szakértől felhívják a figyelmet arra, hogy 2022-ben a belső kereslet jelentős növekedése tovább mélyíti a folyó fizetési mérleg hiányát, ami el fogja érni a GDP 9,1 százalékát. Ez a deficit a 2023-ra a GDP 8,8 százalékéra fog csökkeni fog a gazdasági növekedés lassulása miatt, 2024-ben pedig a GDP 8,9 százalékára emelkedik.

Mindezekkel a tényezőkkel számolva a román gazdaság növekedése 2022-ben 5,8, 2023-ban 1,8, 2024-ben 2,2 százalékos lesz. Ezeken a kilátásokon azonban ronthat az országos helyreállítási tervben foglaltak megvalósításának késlekedése, a beruházások csökkenése miatt - figyelmeztet előrejelzésében az EB.

A brüsszeli testület szakértői szerint a GDP-arányos költségvetési hiány a tavalyi 7,1 százalékról idén 6,5 százalékra csökken, jövőre pedig 5 százalékosra mérséklődik. Eközben a GDP-arányos államadósság a 2022-es 47,9 százalékról 2023-ra 47,3 százalékra csökken, majd 2024-ben 47,6 százalékra emelkedik.