Durván túlfizetettek a magyarországi labdarúgók, de azért a hazaiak sem panaszkodhatnak. A magyar klubok átlagban 8,25 millió eurót költenek bérekre idényenként, a romániaiak 4,56 milliót.

A magyar labdarúgó bajnokság már nem csak a nemzetközi teljesítménye, hanem a pénzügyek terén is jóval a román előtt jár, derül ki az Európai Labdarúgó Szövetség (UEFA) legfrissebb pénzügyi jelentéséből.

A 2022/23-as bajnoki idényben az NB I a 18. helyen állt az európai rangsorban a klubok bevételeinek és a fizetések tekintetében is. Az első osztályú magyar klubok bevételei 158 millió eurót tettek ki, fizetésekre pedig 99 millió eurót költöttek.

A bevételek terén a Superliga 90 milliója csak a 25. helyre volt elég. A hazai klubok béralapja 73 millió euró volt, a 23. legnagyobb összeg a kontinensen.

Annak, hogy az NB I messze elhúzott a Superligától a fő oka az, hogy a nemzetpolitika egyik kiemelt területeként kezelt magyar futballba rengeteg közpénz áramlik adókedvezménnyel ellentételezett támogatás és állami vállalatoktól származó szponzorizáció formájában, míg Romániában, akárcsak a többi európai államban, a bajnokság lényegében piaci alapon működik. Elgondolkodtató, hogy míg a Superliga jegyeladásból származó bevételei 9,4 millió eurót tesznek ki, addig az NB I-ben a szurkolók 2,9 millió eurót hoztak csak a kasszába.

Nagy pénz, kis foci

A pénz azonban a labdarúgásban sem minden, ami abból is látszik, hogy a magyar klubok lényegesen gyengébben teljesítenek a nemzetközi porondon annál, amennyire jól el vannak eresztve anyagilag. Az UEFA által szervezett három nemzetközi kupában az utóbbi öt idény eredményei alapján felállított rangsorban Magyarország a 23. pozíciót foglalja el 21,875 ponttal, míg Románia a 25. helyen szerénykedik 21,375 ponttal.

Magyarországot és Romániát egy sor olyan ország megelőzi, melyeknek a bajnokságai pénzügyileg gyengébben állnak, mint az NB I és a Superliga, vagy hozzávetőleg egy szinten vannak. Ciprus, 22,1 ponttal  22. az eredményességi rangsorban, annak ellenére, hogy a bajnokság csak a 24. leggazdagabb 95 millió eurós bevétellel. A ciprusi klubok jobban teljesítenek, mint a magyarok és a románok, bár hogy a játékosaik jóval kevesebbet keresnek, az élvonalbeli klubok mindössze 60 millió eurót fordítottak fizetésekre az elmúlt idényben. Az első ligás szerb kluboknál 67 millió euró a béralap, az eredményességi ranglistán mégis a 19. helyet foglalják el 27,75 ponttal, de említjük Lengyelországot, Izraelt és Horvátországot is.

Bezzeg a csehek

A 2023/24-es idényben egyetlen román csapat sem jutott be a nemzetközi kupák csoportkörébe, a Ferencváros pedig simán kizúgott a Konferencialiga play-off körében, ellenben három cseh klub, a Slavia Pága, a Viktoria Plzen és a Sparta Prága beverekedte magát a nyolcaddöntőbe. A cseh bajnokságban szereplő klubok 77 millió eurót költenek bérekre, vagyis 5,5 százalékkal többet, mint a románok, s 22 százalékkal kevesebbet, mint a magyarok, mégis sokkal eredményesebbek, 11. helyen állnak a rangsorban 35,30 ponttal.  Még nagyobb a kontraszt, ha figyelembe vesszük, hogy míg az NB I-ben 12 klub osztozik a béralapon, addig a cseh 1. ligában 16. Ez azt jelenti, hogy míg a magyar kluboknál átlagban 8,25 millió euró jut bérekre egy idényben, addig a cseheknél csak 4,81 millió. Magyarországon a nagy pénz, kis foci elv érvényesül, a cseheknél ellenben nem.

Külön fejezetet érdemel Norvégia, mely, bármily meglepő, 31,125 ponttal 15. az UEFA klubranglistáján. A dúsgazdag skandináv államban, melynek az életszínvonala látótávolságban sincs a Kárpát-medencéből, a focisták kevesebbet keresnek, mint Magyarországon, a klubok átlagos béralapja ugyanis 5,93 millió euró. Ennek ellenére egy norvég klub, a Molde még talpon van a Konferencialigában, a Bodo/Glimt pedig a play-off visszavágóján lefocizta a holland Ajaxot, s a játék képe alapján továbbjutást érdemelt volna.

Az UEFA kimutatásaiból kiderül, hogy a leggazdagabb európai bajnokság a Premier League, 6,453 milliárd eurós bevétellel, megelőzve a La Ligát (3,550 milliárd euró) és a Bundesligát (3,228 milliárd euró).