Röpke fél év alatt 23 százalékkal emelte a minimálbért a Ciolacu-kabinet. Ekkora bérfejlesztés inflációgerjesztő hatású, ami főleg a kisjövedelműekre üt vissza, ellenben növeli a kormány bevételeit, na meg a népszerűségét.  

Immár biztos, hogy július 1-jétől nő a bruttó minimálbér, idén immár második alkalommal. Január 1-jén 3 ezer lejről 3300-ra emelkedett a munkavállalóknak járó minimális havi juttatás, jövő hónap elején pedig 3700 lejre ugrik.

Ez 23 százalékos bérfejlesztésnek felel meg, ami példa nélküli az elmúlt két évtizedben. A második legnagyobb, 13,80 százalékos emelésre 2022-ben került sor, amikor nagyon felpörgött az infláció, a harmadik legnagyobb, 11,9 százalékos értéket pedig 2004-ben jegyezték fel. Az elmúlt két évtizedben 10 olyan év is volt, amikor a minimálbér 5 százalék alatti arányban nőtt.

2004-ben 280 lej volt a bruttó minimálbér, tehát 20 év alatt hozzávetőleg a 13-szorosára emelkedett. 2004-ben 768 (7,682 millió) lej volt az országos bruttó átlagbér, míg idén márciusban 8502 lej, ami 11-szeres növekedésnek felel meg. Ez azt jelenti, hogy a vizsgált időintervallumban szűkült a bérolló, a legkisebb jövedelmek közelítettek az átlagfizetéshez.  

Elképesztő naivitás volna azt feltételezni, hogy a kormányt a szociális érzékenység motiválja a példátlan iramú idei bérfejlesztésre. A magyarázat sokkal prózaibb: a minimálbér emelésének a legnagyobb haszonélvezője maga a kormány, melynek a horribilis költségvetési hiány miatt égető szüksége van a költségvetési bevételek növelésére.

A jelenlegi 3300 lejes bruttó minimálbérből 2079 lejt kap meg a munkavállaló, 1221 lej pedig az állam zsebébe kerül, amihez hozzájön még 70 lej, amit a munkáltató fizet. A fizetés bruttó értékén tehát 61,66-38,31 százalékos arányban osztozik a dolgozó és a kormány.

Az aktuális minimális juttatásból 200 lej adómentes, mely összeg júliustól 300 lejre nő. A béremelés eredményeként a dolgozónál maradó összeg meg fogja közelíteni a 2300 lejt, az állam pedig közel 150 lej plusz adóbevételre számíthat. A pénz eloszlásának az aránya az állam javára módosul, mely a 3700 lejnek kb. a 41 százalékára teszi rá majd a kezét, a dolgozó részaránya pedig a mostani 61,66 százalékról mintegy 59 százalékra csökken.

Az állami alkalmazottak között jelenleg már szinte egyáltalán nincs olyan, aki minimálbérért dolgozna, így annak az emelése nem jelent pluszkiadást a kormány számára. A versenyszférában hozzávetőleg 1,5 millió főt fizetnek minimálbérrel, legalábbis papíron. Ennyi munkavállaló után a bérfejlesztés havonta 225 millió lejjel dobja meg a költségvetés bevételeit, ami az év végéig 1,125 milliárd lejt jelent. Ez az összeg, ha mentőövet nem is, de sebtapaszt azért jelent az ezer sebből vérző központi költségvetés számára.

Két legyet egy csapással

A júliusi emeléssel ráadásul a kormány két legyet üt egy csapásra, hiszen nem csupán a bevételei nőnek, hanem népszerűségi tőkére is szert tesz, ami egy választási évben aranyat ér. Ugyanakkor a fél év alatt végrehajtott 23 százalékos erőltetett bérfejlesztés a munkavállalókra üt majd vissza. Az érintett cégek jelentős része a megnövekedett költségeket beépíti majd az áraiba, ami növeli az inflációt, azt pedig pont a legkisebb jövedelműek szenvedik meg leginkább.

„Az év közepén a költségvetések már készen vannak, amit tehetsz, az, hogy áttolod az árba, lemondasz bizonyos befektetésekről vagy betervezett kiadásokról” – idézi az europalibera.org Radu Burnetét, a mintegy 2000, főleg nagyvállalatot tömörítő Concordia Munkáltatói Konföderáció elnökét.

Borítékolható, hogy lesznek olyan cégek, amelyek elbocsátásokkal próbálják meg ellensúlyozni a bérköltségek emelkedését, és olyanok is, amelyek a szürke zónába tolják át dolgozóik javadalmazását, vagy teljesen feketén akarják majd fizetni őket.

Burnete szerint a kormány a minimálbér megemelése előtt csak tessék-lássék módon folytat konzultációt a társadalmi partnerekkel, valódi párbeszéd nincs a felek között. „A törvény előírja a szakszervezetekkel és a munkáltatókkal folytatott megbeszélést, azonban az utóbbi években a kormány meghívott bennünket, meghallgatott, majd annak megfelelően járt el, amit már korábban eldöntött. Szó sincs érdemi tanácskozásról” – állítja Radu Burnete.

A minimálbér dolgában a kisvállalatok egy húron pendülnek a nagy cégekkel. Florin Jianu, a kis- és középvállalatok érdekvédelmi szövetségének (CNIPMMR) az elnöke állami támogatást kért a minimálbér emelését leginkább megszenvedő ágazatok számára, valamint „a munka adóztatásának átgondolását”. Marcel Ciolacu, bár a közelmúltban elismerte, hogy Romániában a munka túl van adóztatva, nem ígért semmit, s nyugodtan mérget vehetünk rá, hogy a kormány nem fog az adóterhek csökkentésébe belemenni, mivel már úgyis a torkán van a kés.   

Az Európai Unióban a munkavállalóknak körülbelül a 10 százalékát fizetik minimálbérrel. Romániában ez az arány jelenleg 30 százalék körül van, s minden egyes jelentős emeléssel tovább nő.