Jön az európai minimálbér? Még idén 4 ezer lej fölé kellene emelnie a kormánynak a minimális keresetet

Egy uniós előírás szerint 2024-ben a minimálbérnek minden tagállamban el kell érnie az átlagfizetés felét. Romániában jelenleg 39 százalékon áll, s egyáltalán nem biztos, hogy jó volna, ha egy lépésben megtörténne az előírt bérfejlesztés.  

A megfelelő minimálbérről szóló direktívát fogadott el 2022-ben az Európai Parlament. Az októberben hatályba lépett 2041/2022-es jogszabály 2 éves határidőt szabott meg a tagállamok számára, hogy a bruttó országos átlagbér felére vagy a medián bér 60 százalékára emeljék a bruttó minimálbért. Romániában a hivatalos statisztikákban a medián bér értéke nem jelenik meg, így aztán az országos átlagfizetés a mérvadó.

Fotó: Kiss Gábor

A jogszabály elfogadásakor, 2022 nyarán idehaza 6400 lej körül volt a bruttó átlagfizetés, aminek a 2250 lejes minimálbér a 35 százalékát tette ki. Azóta, ha nem is látványosan, de javult az arány. Jelenleg 3300 lej a bruttó minimálbér, ami a 8500 lej körüli átlagfizetés 39 százalékának felel meg. Ha a kormány július 1-től, ígéretéhez híven 3700 lejre emeli a minimálbért, akkor már 43,5 százalékon állna a mutató, persze csak akkor, ha időközben nem nőne az átlagfizetés is. Amennyiben alkalmazni szeretné az uniós direktívát, a bukaresti kormánynak kb. 4250 lejre kellene emelnie idén a minimálbért. Ez, a mostani szinthez képest 29 százalékos emelést feltételez, ami még egy szuperválasztási évben, s még PSD-s kormányzás mellett is kivitelezhetetlennek tűnik.

A társadalmi igazságosság ára

„Ez a társadalmi igazságosság politikája. Sok döntéshozó elfelejtette, hogy amikor beléptünk az Európai Unióba, a szociális piacgazdasághoz csatlakoztunk. A piacgazdaságnak a mozgatórugói a kínálat és a kereslet, a szociális gazdaságnak azonban van még egy tartóoszlopa, a társadalmi igazságosság, melyben a dolgozó, a tőkével együtt, a társadalom gazdasági fejlődésének aktív része. Emiatt egy viszonylag méltányos elosztásra van szükség a tőke és a dolgozó között” – nyilatkozta a Ziarul Financiarnak (ZF) Bogdan Hossu, az Alfa Kartell szakszervezeti szövetség elnöke.  

Az üzleti világ képviselői, érthető módon, nincsenek elragadtatva az Európai Unió ötletétől. „Nem szeretek a minimálbérről beszélni, hanem helyette a teljesítményalapú bérezésről. Ha a kormány szociális gondokat akar megoldani a minimálbér emelésével, akkor 50 százalékkal csökkentenie kellene a minimálbért terhelő adókat. A bérezést a termelékenység határozza meg. Az adóterhek csökkentésével tőke szabadulna fel, amit beruházásokra lehetne fordítani, azok növelnék a termelékenységet, ami további bérfejlesztést tenne lehetővé” – nyilatkozta a Maszolnak Bagoly Miklós, a Kovászna megyei kis- és középvállalkozásokat tömörítő Asimcov elnöke.

A háromszéki vállalkozó meglátása szerint az utóbbi években a termelékenység javulása nem tudott lépést tartani a minimálbér növekedésével.

„Úgy vélem, hogy egy ilyen emelés ennyire rövid idő alatt túlságosan meredek, s erősen kihatna a romániai magánszektorra. Egyértelmű, hogy a minimálbérnek nőnie kell. (…) A fokozatos növekedés volna hasznos, hogy a vállalatok időben be tudják építene ezeket az emeléseket a költségvetésükbe” – nyilatkozta a ZF-nek Sorina Donisa, a munkaközvetítéssel foglalkozó Prohuman Románia vezérigazgatója.   

A minimálbér nagyarányú emelése negatívan hatna vissza a gazdaságra, csökkentené Románia versenyképességét, exportpotenciálját, mondja Juhász Jácint, a Babeș-Bolyai Tudományegyetem közgazdász adjunktusa. „Óvatosan kell bánni vele, nem szabad erőltetni” – nyilatkozta a szakember.

Ennek az uniós direktívának ajánlás jellege van, mondja, nem von maga után retorziót, ha egy tagállam nem ülteti gyakorlatba határidőre. Az uniós minimálbér bevezetésénél sokkal szigorúbb a maximális költségvetési hiányra vonatkozó előírás, s bár Románia már évek óta túlzottdeficit-eljárás alatt áll, annak még nem lettek negatív következményei, az EU nem tartott vissza forrásokat.

A negatív visszahatásokat hangsúlyozza Sorina Donisa is: „Lehetséges, hogy egyes ágazatok, melyek jelenleg az olcsó munkaerőre támaszkodnak, a termelési kapacitásaikat más országokba helyeznék át”.

Depolitizált minimálbér kellene

A munkaerőpiaci szakember szerint fontos volna tisztázni, hogy mely mutatókat veszik figyelembe a minimálbér meghatározásakor. Sorina Donisa emlékeztet rá, hogy bár a minimálbér abszolút értékének a tekintetében utolsó előttiek vagyunk az EU-ben, a vásárlóerő-paritáson számolt, vagyis az árakhoz viszonyított minimálbér tekintetében a 12. helyen állunk.  

Ilyen szellemben nyilatkozott Raluca Pârvu, a BPI Románia tanácsadó cég igazgatója is. „A direktíva a többoldalú tárgyalást, a méltányosságot bátorítja. Románia esetében helyes volna találni egy világos, az inflációtól függő képletet. (...) A cél az lenne, hogy a minimálbért kivonjuk a politika hatásköréből. A minimálbérnek a szociális partnerekkel való tárgyalás mellőzésével, tetszőleges alapon, tisztán politikai megfontolásból történő emelése nem egészséges gyakorlat” – nyilatkozta Raluca Pârvu.

16/9 vagy 1920x1080
CSAK SAJÁT
banner_fX8C1fFi_KUK_Webbanner_300x250_ANIM_UJ.gif
banner_yJD1hpjB_KUK_Webbanner_970x250_ANIM_UJ.gif
banner_fZuguXC4_KUK_Webbanner_728x90_ANIM_UJ.gif

Kapcsolódók

Kimaradt?