A Marosvásárhelyen megszervezett II. Erdélyi Gazdasági Fórum célja, hogy párbeszédet generáljon a vállalkozókkal. A szervezők szerint ugyanis szükség van a visszacsatolásra, visszajelzésekre a vállalkozók részéről, arra, hogy elmondják a döntéshozóknak a problémákat, illetve az általuk javasolt megoldásokat. A találkozón Kelemen Hunor RMDSZ-elnök és Potápi Árpád János nemzetpolitikai államtitkár mellett Hegedüs Csilla, az európai alapok minisztériumának államtitkára is beszédet mondott.

A magyarországi Nemzetpolitikai Államtitkárság, a Design Terminal és a Pro Economica Alapítvány által megszervezett fórumon az erdélyi gazdaság helyzetét, jövőjét és lehetőségeit vitatják meg a vállalkozók. Az eseményen szombaton köszöntőt mondott Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke, valamint Potápi Árpád János, a Miniszterelnökség nemzetpolitikáért felelős államtitkára.

Kelemen Hunor kifejtette, ebben a pillanatban a háború okozta energiaválság miatt nem lehet előre tervezni közép- vagy hosszútávon. „Mindenki csak a következő heteket, hónapokat látja előre, és ez jellemző Európa-szerte minden államban, ahogyan Romániában is. A kormányzat próbál és azzal tud segíteni, hogy olyan beavatkozásokat végez elsősorban az energiaáraknál, amelyek a háztartási fogyasztókat és a vállalkozóknak legalább egy részét védi” – magyarázta.

Az RMDSZ elnöke hozzátette, „természetesen ennek is megvan a maga határa, hiszen biztosítani kell az anyagi fedezetet. A mostani döntése a kormánynak, hogy ezt az árkompenzációs rendszert működteti, több mint 40 milliárd lejbe kerül jövő márciusig. Emellett be kell látni azt, hogy a kormánynak olyan eszközöket kell teremtenie amelyekkel szükség esetén be lehessen avatkozni az energetikai piac folyamataiba. Az ugrásszerű drágulásokra senki nem volt felkészülve, a piac, a kereslet és a kínálat nem tudta kiegyenlíteni egymást.”

Kelemen Hunor hozzátette, a Romgaz lesz a kitermelő a Fekete-tengeri gáztartalékoknál, ami szintén segíteni fog a szükséges gázmennyiség biztosításához, emellett hangsúlyt fektetnek a megújuló energiaforrásokra. Hangsúlyozta, fontos lesz a regionális gazdasági együttműködés is, a tudást, tapasztalatot meg kell osztani és keresni kell a kiutat. Az idei gazdasági fórumnak többek között ez is a szerepe – húzta alá a politikus.

Potápi Árpád János elmondta a gazdaságfejlesztés, gazdaságpolitika mint nemzetpolitikai eszköz 2015-2016-ban került be a magyarországi nemzetpolitikába. „A szülőföldön boldogulást nagyban kell támogatni. Ennek lehet egyfajta lehetősége az, hogy gazdaságfejlesztési programokat írunk ki, pályázatokat hirdetünk meg a vállalkozók számára. Nyilván ez nem elég, hanem arra is kell gondolni, hogy a magyar vállalkozókat meg lehessen tartani, az általuk képviselt közösséget tovább lehessen erősíteni egy kiépített hálózat segítségével. Ebben sokat segít a mentorprogram, ezért is jók a Kárpát-medencei találkozók, mint például a II. Erdélyi Gazdasági Fórum. Azt látjuk, hogy a vállalkozóknak erre szükségük van, hiszen az életben maradásuk a tét. Az itt elhangzó előadások erre keresik a választ” – fejtette ki Pótápi Árpád János.

Megtisztelő, hogy a Studium Prospero Hub legújabb beruházásába tervezték meg a szervezők a rendezvényt – nyilatkozta a Vass Levente. „Egészségügyi szakpolitikusként el kell mondanom, hogy az egészségügy is része a gazdasági szakpolitikának, sőt fontos része a hazai összterméknek. Örvendetes, hogy gazdasági, egészségügyi összekapcsolódás is tetten érhető ezen a rendezvényen” – tette hozzá a szakpolitikus.

A Pro Economica Alapítvány kitűzött célja az erdélyi gazdasági fejlesztési program lebonyolításán túl, hogy olyan civil szervezetként tudjon jelen lenni az erdélyi vállalkozói közösségben, amely rendezvények szervezésével, üzleti találkozókkal, információátadással tud hozzájárulni a vállalkozók és családok boldogulásához – részletezte Kozma Mónika, az alapítvány ügyvezető igazgatója.

„A II. Erdélyi Gazdasági Fórumot úgy tudnám összefoglalni, hogy egyrészt megvalósítottuk azt a kitűzött célunkat, hogy ismét meg tudjuk szervezni ezt a találkozót, másrészt magának a fórumnak az ötlete is abból adódik, amely által párbeszédet lehet kezdeményezni a vállalkozókkal. Szükség van a visszacsatolásra, visszajelzésekre a vállalkozók részéről, arra, hogy elmondják a döntéshozóknak a problémákat, illetve az általuk javasolt megoldásokat” – tette hozzá Kozma Mónika.

Hegedüs Csilla, az Európai Alapok Minisztériumának államtitkára úgy fogalmazott, nagyon nagy lehetőség Románia számára az, hogy uniós pénzeket tud lehívni. Jelenleg 1,85 milliárd euró körüli támogatási keretről van szó, aminek nagy része elérhető lesz az elkövetkező két-három hónapban a vállalkozók számára, hangsúlyozta.

„Kezdve attól, hogy az energiahatékonyság növelésében próbálunk segíteni, a beruházások és a digitalizáció is jelentős szerepet kap. A digitalizáció segítségével növelhető a vállalatok termelékenysége, jobb minőségű termékeket lehet előállítani. Igyekszünk abban is segíteni, hogy minél kisebb társfinanszírozásra legyen szükség, illetve csökkenteni fogjuk a bürokráciát is, hogy érdemes legyen pályázni” – mondta Hegedüs Csilla.

Kifejtette, az erdélyi magyar vállalkozók élnek a pályázási lehetőségekkel, ugyanakkor a következő esztendőkben erre a fajta tudásra nagy szükség lesz. Hangsúlyozta, fontos a buktatókat is megismerni, hogy a pályázatleadás sikeres legyen a vállalkozó számára-összegezte Hegedüs Csilla államtitkár.

A szombati fórumon az előadások mellett, a vállalkozók kerekasztal beszélgetéseken vehetnek részt, valamint válságmenedzsment workshopon is.