Az utóbbi három évben az általános drágulás közel 100 milliárd lejt eredményezett az államháztartás számára.

A kormányok a retorika szintjén nem szeretik az inflációt, mivel az megkeseríti a lakosság, főleg a kispénzűek életét, valójában azonban nagyon is kedvükre való, főleg olyankor, amikor jelentős pluszbevételekre van szükség a költségvetésben. Adrian Codîrlașu, a pénzügyi elemzők szakmai szervezete, a CFA Románia elnökének a számításai szerint az elmúlt három évben az infláció 97 milliárd lejt eredményezett az államkasszának.

Az infláció közvetlen hatásának köszönhetően az állam több áfát szed be, mivel minél drágább egy termék, annál nagyobb áfát kell utána fizetni. Az infláció miatt nő a cégek árbevétele, s gyakran a nyeresége is, így aztán több társasági adót fizetnek. A drágulások miatt a cégek kénytelenek emelni a béreket, ami miatt több pénz folyik be a központi költségvetésbe személyi jövedelemadó, nyugdíjbiztosítási járulék és egészségbiztosítási járulék formájában. A helyi adók és illetékek is nőnek, ezeket ugyanis az infláció mértékével emelik.

Az érem másik oldala, hogy az infláció miatt nőnek az állam kiadásai is, például a nyugdíjak és a közalkalmazotti bérek emelése révén, azonban a jelenségnek a központi költségvetés egyértelműen nyertese, nem pedig vesztese.

A CFA elnöke arra jutott, hogy 2022-ben a berobbanó infláció 34,5 milliárd lejjel dobta meg az államháztartás bevételeit, amiből 11 milliárd az áfából származott. Egy évre rá 25,7 milliárd pluszbevételt eredményeztek a drágulások, 2024-ben pedig 36,3 milliárdot, amihez az áfa 15,8 milliárddal járult hozzá.

Kapcsolódó

Gyorsabban nőnek az árak, mint a bérek

Hosszú idő óta július volt az első hónap, amikor az árak gyorsabb ütemben emelkedtek, mint a fizetések.

infláció fizetésemelés áremelkedés drágulás fizetések

Júliusban 7,84 százalék volt az éves infláció, augusztusban pedig a drágulások átlagos mértéke 9,85 százalékra gyorsult. A szakemberek biztosra veszik, hogy az ősz folyamán kétszámjegyű lesz a drágulások üteme, decemberre pedig 9 százalékot jósolnak.

„Ennek a helyzetnek az egyedüli nyertese a kormány lesz, amely megnöveli a bevételeit, s így csökkenti a költségvetési hiányt, amelyet saját maga okozott az egyes időszakokban felelőtlen költségvetési politikával. (…) Ily módon az utóbbi évek felelőtlen pénzügyi politikájának a költségeit a lakosságra tolják rá infláció és a lej leértékelődésének a formájában” – idézi a cursdeguvernare.ro Adrian Codîrlașut.