A Pénzügyminisztérium szerint idén a GDP 32,7 százalékának kellene befolynia az államkasszába, 2024-ben már csak 30,8 százalékának.

Többek között az adóbehajtás hatékonyságának a növelése révén csökkentené a kormány a költségvetési hiányt 3 százalék alá 2024-re az idei évre előirányzott 7,16 százalékról. Különböző források némileg eltérő adatokat adnak meg arról, hogy a bruttó nemzeti termék (GDP) hány százalékát teszik ki idehaza az állami bevételek, ám az egyértelmű, hogy ez arány messze elmarad az Európai Unió átlagától.

Kapcsolódó

Egymilliárd euró pluszbevételt hozhat a hazai adórendszer digitalizálása

A digitalizálás javítaná az adóbehajtás hatékonyságát, melyben jelenleg utolsó helyen állunk az Európai Unióban.

adóbehajtás ANAF digitalizálás

Az adóhatóság (ANAF) nemrég közzétett, a 2024-ig terjedő időszakra vonatkozó stratégiája az adó jellegű bevételeknek a GDP-hez arányított 2,5 százalékpontos növekedését határozza meg célkitűzésként. Ez egy tekintélyes mértékű növekedés volna, ami nagyban hozzájárulna az államháztartás fenntarthatóvá tételéhez, de úgy tűnik, még a Pénzügyminisztérium sem hisz abban, hogy kivitelezhető.

A Pénzügyminisztérium adatai szerint tavaly az államkassza bevételei a GDP 31 százalékát tették ki, ami az elmúlt öt év egyik legjobb eredménye volt. Ennek az oka nem az, hogy jobban dolgozott volna az adóhatóság, hanem, hogy csökkent a GDP. 2019-ben a bruttó hazai termék 30,3, 2016-ban pedig csak 29,5 százaléka folyt be az államkasszába jövedelemként. Az elmúlt másfél évtizedben a csúcsot 2011 és 2015 jelentették, amikor az állam bevételei a GDP 33,1 százalékát tették ki.

A Pénzügyminisztérium munkatársai arra számítanak, hogy idén számottevő javulás következik be, GDP-arányosan 32,7 százalékra nőnek az államkassza bevételei. A hazai pénzügyi politika irányítói azonban a továbbiakban csökkenéssel kalkulálnak, 2022-ben 31,4, 2023-ban 30,9, 2024-ben pedig 30,8 százalékos GDP-arányos bevételeket várnak. Ebből a prognózisból nem következik, hogy abszolút értékben ne gyarapodnának az állam bevételei, azonban a bruttó hazai termék növekedésénél kisebb mértékben.

Hiú remények?

Ami az idei évre vonatkozó prognózist illeti, a GDP-arányos bevételek látványos növekedése csak részben érhető el az adóbehajtás digitalizálásával, részben arra alapszik, hogy a kormány arra számít: idén beszedi a cégektől azt a pénzt, aminek a befizetését, válságkezelés címén, át lehetett ütemezni 2021-re. Egyes szakemberek azonban szkeptikusak a kormány reményeit illetően.

„Optimistán számolták ki a 2021-es költségvetést. A bevételi oldalon azt feltételezik, hogy behajtják azt a pénzt, amit tavaly a cégeknél hagytak. Az én véleményem az, hogy ez nem fog bekövetkezni, a legtöbb esetben a cégek továbbra sem fognak tudni fizetni. Emiatt a valós bevételek kisebbek lesznek, mint a becsült érték” – véli Aurelian Dochia gazdasági elemző.

Véleménye szerint az adóbehajtás hatékonyságának a növelése önmagában nem biztosíthatja az államháztartás fenntarthatóvá tételét, ahhoz az adóalap kiszélesítésére, az adókedvezmények eltörlésére, adóemelésre lesz szükség. „El kell jutnunk oda, hogy adóemelésről beszéljünk. Jelenleg, amikor a gazdaság törékeny, ez nem aktuális, de eljön a pillanat, amikor elő kell majd venni ezt a témát” – nyilatkozta Aurelian Dochia.