Teljesen alaptalan riogatás a PSD állítása, hogy ha nem módosítják az országos helyreállítási tervet, a januári lesz az utolsó nyugdíjemelés.

Intenzív politikai csatározás zajlik egy ideje egy matematikai érték, a 9,4 százalék körül, melytől, allítólag, a hazai nyugdíjasok jövendőbeli jóléte függ. A 9,4 százalék a Ludovic Orban-kormány idején került be az országos helyreállítási tervbe (PNRR), s azt a maximális arányt jelzi, melyet éves szinten nem haladhat meg a romániai nyugdíjak összértéke a bruttó hazai termékhez (GDP) viszonyítva.

A PSD igyekszik apokaliptikus színben feltüntetni ennek a vállalásnak a hatásait, arra alapozva, hogy nem vett részt a PNRR kidolgozásában.

„Ha nem szedjük ki ezt a 9,4 százalékot (az országos helyreállítási tervből – szerk.megj.), akkor ez a január 1-jei nyugdíjemelés (…) lenne az utolsó” – jelentette ki a napokban Marius Ciolacu, a legnagyobb kormánypárt elnöke, nem fukarkodva a kritikákkal azok irányába, akik belefoglalták ezt a PNRR-be, egyértelműen a PNL-nek címezve a bírálatokat.

Pártbeli kollégája, Marius Budăi hasonló szellemben, de visszafogottabban nyilatkozott az ügyben. „Jelen pillanatban semmiféle veszély nem áll fenn a január 1-jei nyugdíjemelést illetően. A veszély később jelentkezik majd, a későbbi emeléseknél, főleg a rendszer méltánytalanságainak a megszüntetésénél, aminek költségvetési vonzata lesz” – mondta a munkaügyi miniszter.

Nicolae Ciucă kormányfő is sietett megszólalni, arról biztosítva a közvéleményt, hogy az Európai Bizottság, pontosabban annak elnöke, Ursula von der Leyen hajlandónak mutatkozik a 9,4 százalékos kitételt „pénzügyi fegyelmi mutatókkal” helyettesíteni.

Biztosíték demagógok ellen

Cristian Ghinea, aki az uniós forrásokért felelős miniszter volt az országos helyreállítási terv kidolgozása idején (az akkor a kormánykoalícióban lévő,jelenleg ellenzéki Mentsétek meg Romániát Szövetség [USR] színeiben) azt állítja, hogy a százalékos felső határ az Európai Bizottság (EB) elvárása volt, ráadásul a jelenleginél jóval alacsonyabb értéket, 8,4-8,5 százalékot javasoltak. Ghinea szerint egyértelmű, hogy az EB a pénzügyi felelőtlenségben megnyilvánuló politikai demagógiának kívánt gátat vetni ezzel. Ennek egyik iskolapéldája a PSD két évvel ezelőtti, a nyugdíjak 40 százalékos emelését célzó javasalata.

Egy felső küszöbérték megléte azért indokolt, mivel a hazai nyugdíjrendszer jelenlegi formájában deficites, a kifizetések meghaladják a nyugdíjhozzájárulásból származó bevételeket, a különbözetet pedig a központi költségvetésből kell kipótolni. Emiatt mondta Raluca Turcan korábbi munkaügyi miniszter, hogy a romániai nyugdíjrendszer egy „időzített bomba”. Marius Budăi 12 milliárd lejre becsülte az idei deficit értékét.

A valóság az, hogy a nyugdíjak még soha nem lépték át a GDP 9,4 százalékát, az utóbbi években meg sem közelítették ezt az értéket. GDP-arányosan az előző gazdasági válság idején, 2010-ben tettek ki a nyugdíjak 9,4 százalékot. 2011-ben 9,2 százalékra csökkent az értékük, 2015-ben pedig már csak 8,1 százalékot tettek ki. A mélypontot 2019 jelentette 7,8 százalékkal.

Nem kevés a 9,4 százalék

A nyugdíjak abszolút értékben ezekben az években sem csökkentek, sőt a GDP még gyorsabban nőtt. 2021-ben a nyugdíjak a bruttó hazai termék 8,1 százalékával voltak egyenértékűek, az idei célkitűzés pedig 7,5 százalék. Január 1-jétől a kormány 12,5 százalékkal fogja emelni a nyugdíjakat, ami azt jelenti, hogy az idei 103 milliárd lejről 115,8 milliárdra nő a kifizetések összege.

Ezzel párhuzamosan azonban nő a GDP is, a pénzügyminisztérium becslései szerint 1519 milliárd lejre. Ha ez a prognózis nagyjából bejön, akkor nyugdíjak, a tekintélyes mértékű emelés ellenére is még mindig csak 7,6 százalékon állnak majd GDP-arányosan. A magyarázat egyszerű, tiszta matematika: mivel a nyugdíjak összege sokkal kisebb a GDP-nél, százalékosan jóval nagyobb mértékben nőhet, az utóbbihoz viszonyított aránya mégsem fog látványosan változni.

Kapcsolódó

Eldőlt: ennyivel nőnek a nyugdíjak és a szociális juttatások január 1-jétől

12,5 százalékponttal növekszik a nyugdíjpont Romániában január elsejétől – többek között erről döntött a kormánykoalíció hétfői ülésén. A nyugdíjpont értéke 1784 lej lesz, a növekedés a befizetés alapú nyugdíjak esetében érvényes, közölte Facebook-oldalán Kelemen Hunor, az RMDSZ elnöke.

béremelés nyugdíjak állami támogatás szociális juttatások gyermeknevelési pótlék

Ebből látszik, hogy a PSD jóslata, miszerint a 9,4 százalékos kritérium fenntartása mellett a mostani lenne az utolsó nyugdíjemelés nem más, mint színtiszta manipuláció, minden valós alapot nélkülő riogatása a szavazóknak.

A Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) adatai azt mutatják, hogy a 9,4 százalékos küszöbérték nemzetközi viszonylatban egyáltalán nem drasztikus. Olyan jóléti államokban, mint Svédország és Hollandia, a nyugdíjak a GDP 7,2, illetve 5,2 százalékát tették ki 2019-ben. Magyarországon 8,2 százalék volt az arány, Csehországban 7,7, Szlovákiában 7,3, Észtországban pedig 6,5 százalék. Európában vannak kiugróan magas értékek is, Ausztriában 13, Franciaországban 13,6, Olaszországban pedig 15,6 százalék.