Egész jól meg lehetne élni abból a 3176 lejből, ami az Országos Előrejelzési Tanács szerint 2021-ben a nettó átlagfizetés lesz.

Lendületes fejlődést, csodás jövőt vizionál a közelmúltban kiadott prognózisában az Országos Előrejelzési Tanács (CNP). A hurráoptimizmus jegyében fogant dokumentum szerint 2021 végére a nettó átlagbér 3176 lej lesz, ami kifejezetten decens életszínvonalat jelentene. Jelenleg az átlagjövedelem 2324 lej, a megjövendölt szint elérése tehát 33 százalékos növekedést feltételez csekély négy év leforgása alatt. A prognózis szerint jövőre átlagosan nettó 9,3 százalékos fizetésemelésre számíthatnak a munkavállalók.

A foglalkoztatottság terén szintén merész jóslatokba bocsátkozik a szakértői testület. A CNP arra számít, hogy 2021 végén közel 1 millióval több munkavállaló lesz Romániában, mint a tavalyi év végén volt. Ezt az első látásra kissé eltúlzottnak tűnő optimizmust az táplálja, hogy az idei év első hat hónapjában 120 ezerrel nőtt a dolgozók száma, bár a szakemberek többsége arra számított, a minimálbér emelésére elbocsátásokkal fognak reagálni a munkáltatók. A gazdasági előrejelzés 5,725 millió munkavállalóval számol 2021 végén.

A dokumentum szerzőit nem lehet borúlátással vádolni a GDP növekedésének tekintetében sem. Meglátásaik szerint a bruttó hazai termék jövőre 5,5, 2019-ben és 2020-ban egyaránt 5,7, 2021-ben pedig 5 százalékkal nő majd, ami nemcsak az EU szintjén, hanem globális viszonylatban is kiemelkedően jó eredmény lenne. Idén várhatóan 5,6 százalékkal nő a román GDP, ami a legmagasabb érték az EU tagországai között. A gazdasági növekedés motorja a szolgáltatási szektor lesz, melynek növekedési ütemét 5,7-6,6 százalék, az iparét pedig 4,3 és 5,5 százalék közé teszik.   

Magyarországon is rózsaszín a jövő

Magyarországon szintén rózsaszínnek látják a jövőt, legalábbis a kormánypárti politikusok. Orbán Viktor miniszterelnök a közelmúltban kijelentette, hogy országa 2030-ra lehagyja Ausztriát, ami a két állam jelenlegi fejlettségi szintjének és a közelmúlt gazdasági folyamatainak tükrében eléggé valószínűtlen, bár nem teljesen kizárt. A magyar kormányfő nem fejtette ki, hogy melyik gazdasági mutatóra gondolt, ám ha az egy főre eső bruttó hazai termékre, akkor a elkövetkező 13 évben a magyar gazdasági növekedés éves átlagban 8,9 százalékkal kellene nagyobb legyen az osztráknál.

Minden bizonnyal kevés olyan józan gazdasági szakember van, aki jelentős összegben fogadna arra, hogy ez a forgatókönyv be fog következni. Ha a vásárlóerőre gondolt, akkor sem kisebb a feladat, tavaly ugyanis a magyarországi vásárlóerő az EU-s átlag 69, míg az osztrák a 123 százalékát tette ki. Csodájára járnának a világ közgazdászai, ha 2030-ra ezen a téren az anyaország egálban lenne a sógorokkal.

A gazdasági nagyotmondás nem újkeletű jelenség tájainkon. 1990 táján a magyar rendszerváltó pártok azt ígérték, hogy az ország 20 év alatt utoléri Ausztriát, Kóka János SZDSZ-es gazdasági miniszter pedig 2006-ban szédítette azzal a népet, hogy 12-13 alatt sikerül ledolgozni a nyugati szomszéd fejlettségi, életszínvonalbeli előnyét. Nagyon nem jött be egyik jóslat sem.