Mély törésvonal osztja ketté Erdélyt a bérezés tekintetében. A régió felülreprezentált a legmagasabb és a legalacsonyabb átlagfizetésű megyék között egyaránt.

Meglódultak a bérek Hargita megyében. Az Országos Statisztikai Hivatal legfrissebb adatai szerint a nagyobbik székely megyében májusban 1808 lej volt az átlagfizetés, 23 százalékkal több, mint egy évvel korábban. Ennek a növekedésnek köszönhetően immár nem a hargitaiak a legrosszabbul fizetett munkavállalók az országban, a stafétát Teleorman vette át, ahol az átlagos havi jövedelem mindössze 1720 lej.

Tavaly Teleorman utolsó előtti volt a rangsorban, kevéssel megelőzve Hargitát, ám utóbbiban ez elmúlt egy évben a fizetések jóval nagyobb mértékben nőttek. A 23 százalékos növekedés országos viszonylatban is kiemelkedően magasnak számít, ennél nagyobb arányban csak Olt és Botoșani megyékben nőttek a fizetések. Hargitában az átlagbér a minimálbér és a közalkalmazotti bérek növelése miatt ugrott meg, a megyében ugyanis országos szinten az egyik legmagasabb az állam alkalmazásában állók aránya.

Hargita megyében ugyanakkor még távolról sem köszöntött be a bőség kora, erdélyi viszonylatban ugyanis még mindig itt a legkisebb az átlagkereset. Egy átlagos hargitai munkavállaló májusban 876 lejjel keresett kevesebbet, mint egy Kolozs megyei, de a Maros megyeiek és a háromszékiek is többet vittek haza náluk 344, illetve 9 lejjel. Erdélyben, sőt, egész Romániában, Bukarestet leszámítva, Kolozs megyében lehet a legjobban keresni, utána Szeben, Temes és Brassó következik 2524, 2440 és 2333 lejjel.

Bukarestben a legnagyobbak a bérek

Az országos nettó átlagbér májusban 2363 lej volt, 15 százalékkal több az egy évvel korábbi értéknél. A legnagyobb béreket Bukarestben fizetik, ahol a munkavállalók havi átlagjövedelme 3039 lej, az országos átlag 129 százaléka. A fővároson kívül mindössze öt olyan megye van, ahol a kereset meghaladja az országos átlagot, köztük három erdélyi. A Regátban Ilfovban és Argeșben keresnek többet az országos átlagnál, 2505, illetve 2486 lejt. Ennél jóval nagyobb, 13, azon megyék száma, ahol a kereset az országos átlagnak kevesebb, mint 80 százaléka. Sajnos Erdély ezek között is felülreprezentált, a két székely megyén kívül ide tartozik Szilágy, Máramaros, Beszterce-Naszód és Krassó-Szörény is.

A szakemberek szerint az alacsony bérek oka a fejletlen infrastruktúra és az egyetemek hiánya. „Az infrastrukturális és oktatási problémák mellett a másik gond az, hogy az ezen megyékben végrehajtott állami beruházások gazdasági szempontból teljesen értelmetlenek, például sportcsarnokokat építenek, melyek nem teremtenek munkahelyeket. Emiatt aztán az emberek továbbra is az államnál fognak dolgozni vagy alacsony termelékenységű cégeknél, esetleg külföldre vagy nagyvárosokba költöznek. Ezeken a vidékeken folytatódni fog az elnéptelenedés” – nyilatkozta a Ziarul Financiar gazdasági napilapnak Andrei Caramitru, a Boston Consulting Group tanácsadó cég munkatársa.