Erdély-szinten Temes megye a vezető a külföldi tőkeberuházásban, Brassó, Kolozs és Maros megye következik a rangsorban, a székelyföldi megyék pedig ezekhez képest alulmaradnak – derült ki szerdán a Regionális fejlődés a Kárpát-medencében. Múlt, jelen és jövő címet viselő konferencián. Az előadást dr. Szász Levente közgazdász tartotta, aki az Erdélyben működő multinacionális vállalatok pozitív hatására is felhívta a figyelmet.

Az egyetemi oktató szerint a multinacionális vállalatok szerepe és hatása vitatott téma, hiszen „sok jó és még több rossz kering róluk”, az viszont bizonyos, hogy „tudást osztanak meg” egymás között és a külvilággal. Ez azzal magyarázható, hogy „a multinacionális vállalatok önös érdeke az, hogy a stabil fennmaradás okán megosszák a tudásukat a vállalaton kívüliekkel is” – tudtuk meg.

Az előadó által ismertetett adatok szerint a külföldi tőke részedesése az erdélyi gazdaságban 23 százalékos, az összes többi romániai régióban pedig 16 százalékos. "Jónak nevezhető tehát az erdélyi helyzet, ha úgy közelítjük meg a multinacionális vállalatok szerepét, hogy azok hasznosak az ország gazdaságára nézve" – hangsúlyozta Szász Levente.

Ezek az ország vezető multinacionális vállalatai

A vezető tizenöt multinacionális vállalat jelentős gazdasági szereplői az országnak. A Star Assembly, a Continental, a Hella, az Autoliv, a Schaeffler, a MOL és az Autonet jelenléte azt bizonyítja, hogy Erdély- és Románia-szinten is az autóiparnak nagy jelentősége van. Üzleti forgalom szerint a három legnagyobb vállalat a szászsebesi Star Assembly (1 milliárd eurós üzleti forgalom fölött), a MOL Romania és az Autoliv, amely kormánykerekek és légzsákok gyártásával foglalkozik.

„Hargita és Kovászna megye lemarad a külföldi beruházások terén, ami csak annyit jelent, hogy a külföldi vállalatok nem igazán preferálják ezeket a megyéket, amikor a vállalatlétesítésről kell dönteniük” – mondta el az előadó. Közlése szerint jelenleg a romániai munkaerő 25 százaléka dolgozik multiknál. Az oktató hangsúlyozta: jelentős gazdasági szereplőkről van szó, hiszen a Romániában megtermelt összüzleti forgalom közel felét adják ezek a vállalatok.

Hogyan valósul meg a tudástranszfer?

A multinacionális vállalatoknak van egy belső hálózata, amelyet leányvállalatoknak is nevezünk; ugyanakkor minden egyes leányvállalat rendelkezik saját beszállítókkal és vásárlókkal – magyarázta Szász Levente.  "Ha egy leányvállalat mélyen integrálódik a tudásáramlásba, akkor javul a teljesítménye” – ismertette az egyetemi docens. Kiejelentésését egy példával támasztotta alá.

"Ha a Kolozsvár melletti Bosch üzem németországi leányvállalattól hozza be a tudást, és azt alkalmazza itthon, csökkenti a költségeit, javítja a termék minőségét és gyorsabban tud szállítani. Ezt a tudást csak akkor tudja gyakorlatba ültetni és tényleges teljesítménnyé alakítani, ha megosztja a külső hálózat szereplőivel is" – részletezte.

Ez tehát jó hír az országnak, mert a multiknak a helyi beszállítókkal és a helyi vállalkozásokkal is meg kell osztaniuk a tudásukat – hangsúlyozta az előadó. Elmondta, hogy tudásfogadó és tudásküldő, azaz tanuló és tanár szerepekben is emlegethetjük a multinacionális vállalatokat. A legtöbb multi pedig arra törekszik, hogy a tanulószerepből a tanár szerepre váltson, mert azáltal fejlődhet és maradhat stabil.

„Erdély szempontjából ez is kulcsfontosságú, hiszen, ha egy multinacionális vállalat helyi leányvállalatának felelős vezetősége van, akkor az a vezetőség a vállalat jövőjét akarja biztosítani, méghozzá úgy, hogy minél több tudást behoz, és azt tanárként meg is osztja a külső és belső szereplőkkel” – magyarázta Szász Levente.

Mit tudnak többet a multik a helyi cégeknél?

Az általános vélekedés az, hogy a fejlődő országokban tevékenykedő multik általában azért vannak jelen, hogy az alacsony költségű erőforrásokat használják ki, de emellett van pozitív hozadéka is a jelenlétüknek – hangsúlyozta az előadó. A humánerőforrás-menedzsment, a fejlett technológiák, a minőség és a lean-menedzsment szempontjából hasonlították össze a multik leányvállalatait és a helyi vállalkozásokat, és kiderült, a multik sokkal többet fektetnek ezek megvalósítására.

A fejlődő országok multi leányvállalatai az új termelési technológiákban és a humánerőforrásban is jobbak, mert nemcsak papíron valósítják meg a beruházásaikat, hanem tényleges teljesítménynövekedést érnek el általuk. A multik tehát meghatározó szerepet töltenek be Erdély gazdaságában, tudást osztanak meg a helyiekkel, és tanárként lépnek fel, hiszen van is olyan tudás a tarsolyukban, amelyet átadhatnak – nyomatékosította dr. Szász Levente.

„A multinacionális cégek meghatározó szerepet töltenek be Erdély gazdaságában: tudást osztanak meg a helyiekkel, és tanárként lépnek fel, hiszen van is olyan tudás a tarsolyukban, amelyet átadhatnak" – foglalta össze az előadó.