Kutatók arra készülnek, hogy elinduljanak a tudomány egyik legszokatlanabb útjára: egy antianyagot tartalmazó tárolót akarnak kamionnal Európán keresztül szállítani.

Az antianyag a Föld legdrágább anyaga – becslések szerint egy gramm előállítása több trillió dollárba kerül –, és kizárólag részecskefizikai laboratóriumokban, például a genfi Cern kutatóközpontban lehet előállítani.

Az antianyag kezelése rendkívül nehéz. Ha ugyanis az antianyag kapcsolatba kerül a normál anyaggal, mindkettő megsemmisül, és hatalmas elektromágneses sugárzás szabadul fel. Csak erős elektromos és mágneses mezők gondos kombinálásával, speciális eszközök segítségével lehet biztonságosan tárolni, számol be a The Guardian.

„Ez nagyon megnehezíti az antianyag szállítását, de most közel állunk ahhoz, hogy megtegyük az első utat” – mondta Stefan Ulmer professzor, a Cern egyik tudósa. „Az antianyagnak rengeteg titkára tartogat választ. Ezért tesszük mindezt.”
Az antianyag szállítása tudományos úttörés lesz, bár már van egy kitalált előzménye. Dan Brown Angyalok és démonok című regényében – amelyből 2009-ben film is készült Tom Hanks főszereplésével – terroristák ellopnak egy antianyagot tartalmazó tartályt a Cernből, és megpróbálják elpusztítani vele a Vatikánt.
A tudósok azonban biztosítják a közvéleményt, hogy egy ilyen robbanás lehetősége a valóságban rendkívül csekély – a szállított antianyag mennyisége nem lesz elegendő egy észrevehető erejű robbanáshoz.

Azért akarják tanulmányozni az antirészecskéket, mert úgy vélik, ezek rejthetik a választ egy alapvető rejtélyre. „Úgy gondoljuk, hogy az ősrobbanás ugyanannyi anyagot és antianyagot hozott létre” – mondta Ulmer. „Ezeknek azonban el kellett volna pusztítaniuk egymást, és egy olyan univerzumot kellett volna hagyniuk maguk után, amelyben csak elektromágneses sugárzás létezik, és szinte semmi más.”
Az, hogy az univerzum tele van galaxisokkal, csillagokkal, bolygókkal és élőlényekkel, azt mutatja, hogy ez az elképzelés téves. Valamilyen alapvető aszimmetria létezik, amely az anyagnak kedvezett, és megakadályozta, hogy az univerzum üres, parázsló semmivé váljon.
Ezért a fizikusok meg akarják vizsgálni az anyagot és antianyagot alkotó részecskék közötti különbségeket. Ezek a különbségek segíthetnek megérteni, miért dominál az anyag az univerzumban.
„Arra keressük a választ, hogy miért létezünk” – mondta Barbara Maria Latacz, a Cern tudósa a Nature-nek.
A Base-kísérletként ismert projekt során olyan apró eltéréseket keresnek, amelyek megmagyarázhatják, miért maradt fenn az anyag az antianyag rovására.
A közeli mágneses mezők jelenléte azonban akadályozza ezt a munkát, ezért a tudósok más laboratóriumokba akarják szállítani a mintákat. „Ha új helyszínekre szállítjuk, százszor pontosabb méréseket végezhetünk” – mondta Ulmer.

Ennek érdekében a Cern tudósai hordozható eszközöket építettek, amelyek szupervezető mágneseket, kriogén hűtőrendszereket és vákuumkamrákat tartalmaznak. Ezekben az antiprotonok biztonságosan tárolhatók anélkül, hogy érintkeznének normál anyaggal, és így szállíthatók akár héttonnás kamionokon is.

Kezdetben az antiprotonokat a Cern területén belül fogják szállítani. A következő év során azonban a tárolókat távolabbi helyszínekre, például a Düsseldorfi Heinrich Heine Egyetem dedikált precíziós laboratóriumába is eljuttatják. „Hosszú távon célunk, hogy bármely európai laboratóriumba szállíthassuk” – mondta Christian Smorra, a szállítási projekt vezetője. Így a tudósok remélik, hogy választ találnak arra, miért tűnt el szinte teljesen az antianyag az univerzumból. „Ez mindent megváltoztathat” – mondta Ulmer.