A Svéd Királyi Tudományos Akadémia úgy döntött, hogy a 2024-es kémiai Nobel-díjat két részre osztva ítéli oda: az egyik felét David Baker kapja „a fehérjék számítógépes tervezéséért”, a másik felét pedig közösen Demis Hassabis és John M. Jumper „a fehérjék szerkezetének előrejelzéséért.”

A 2024-es kémiai Nobel-díj a fehérjékről szól, amelyek az élet leleményes kémiai eszközei. David Baker szinte lehetetlen feladatot teljesített azzal, hogy teljesen új típusú fehérjéket épített. Demis Hassabis és John Jumper pedig egy mesterséges intelligencia modellt fejlesztett ki, amellyel megoldottak egy 50 éve fennálló problémát: a fehérjék komplex szerkezetének előrejelzését. Ezek a felfedezések hatalmas potenciált rejtenek magukban, fogalmaz szerdai közleményében a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.

A fehérjék általában 20 különböző aminosavból állnak, amelyek az élet építőköveinek is tekinthetők. 2003-ban David Baker sikerrel járt abban, hogy ezekből az építőkövekből egy teljesen új fehérjét tervezett, amely eltér minden korábbitól. Azóta kutatócsoportja számos kreatív fehérjealkotást hozott létre, többek között gyógyszerek, vakcinák, nanométerű anyagok és apró szenzorok formájában.

A második felfedezés a fehérjék szerkezetének előrejelzésére vonatkozik. A fehérjékben az aminosavak hosszú láncokba kapcsolódnak össze, amelyek háromdimenziós szerkezetté hajlanak össze, és ez határozza meg a fehérje funkcióját. Az 1970-es évek óta próbálták a kutatók előrejelezni a fehérjék szerkezetét az aminosav-szekvenciák alapján, de ez rendkívül nehéz volt. Azonban négy évvel ezelőtt áttörés történt.

2020-ban Demis Hassabis és John Jumper bemutatták az AlphaFold2 nevű mesterséges intelligencia modellt. Ennek segítségével szinte mind a 200 millió, kutatók által azonosított fehérje szerkezetét képesek voltak előrejelezni. Az áttörésük óta az AlphaFold2-t több mint kétmillió ember használta 190 országból. A számtalan tudományos alkalmazás között a kutatók jobban megérthetik például az antibiotikum-rezisztenciát, és képesek enzimek képét létrehozni, amelyek lebontják a műanyagot.

Az élet nem létezhetne fehérjék nélkül. Az, hogy most már képesek vagyunk előrejelezni a fehérjék szerkezetét és saját fehérjéket tervezni, hatalmas előnyt jelent az emberiség számára, szögezi le közleményében a Svéd Királyi Tudományos Akadémia.