A Csíki-medencében valójában nem tekinthető kimagaslóan magasnak a légszennyezés – állítja dr. Bodor Zsolt, a Sapientia Erdélyi Magyar Tudományegyetem Csíkszeredai Karának adjunktusa, akinek kutatásai részben a levegőminőség köré összpontosulnak.

Elmondása szerint a „csíki köd” jelenségnek évszakonként változnak a veszélyességi mutatói: a melegebb periódusokban, tavasszal és nyáron, nincs ok pánikra, mert attól eltekintve, hogy káros, még nem életveszélyes a levegő minősége, addig a hideg őszi és téli hónapokban például, amikor a ködképződés roppant magas a medencében, felhalmozódhatnak bizonyos szennyeződések, amelyek komoly egészségügyi problémákat alapozhatnak meg. A térségben a leghidegebb hónapokban, januárban és februárban, a fontosabb légszennyezők, mint a szálló por, nitrogén-oxidok, szén-monoxid koncentrációja jelentősen megemelkedik, ami akár többszöröse is lehet a megengedett határértékeknek.

A Sapientia EMTE Biomérnöki Tanszékének szakemberei és hallgatói közös vizsgálataik során arra keresték a választ, hogy mi az összefüggés a légszennyezés, ezen belül a szálló por (PM₁₀), időjárás és különféle légúti, szív- és érrendszeri betegségek között. Megállapították, amikor a Csíki-medencében a szokásoshoz képest is szennyezettebb a levegő, gyakrabban jelentkeznek különféle légúti betegségekhez köthető tünetek, főként 5 év alatti gyermekek, idősek, a várandós anyák és a különféle krónikus betegségben szenvedők esetében. A 9 évet feldolgozó kutatási eredmények rámutattak, hogy a megnövekedett szálló por koncentráció korrelációt mutat a beutalások számával a tüdő-, szív- és érrendszeri betegségek esetében. A magas szálló por, azaz PM-koncentráció előidézhet agyvérzést, szívinfarktust, keringési zavarokat, illetve az asztmások légzését még inkább nehezíti.

Számos tanulmány látott napvilágot, ahol bizonyítást nyert az a megállapítás miszerint a magas légszennyezés az intelligenciaszintre is negatív hatással van és ez kifejezetten érvényesül a gyermekeknél, mint kockázati csoportnál. Világviszonylatban a légszennyezés okozta korai halálesetek száma több százezer, Európában ez a szám évente 300-400 ezer elhunytat jelent.

A szennyezett levegő ugyanakkor az életminőség megváltozásához is vezethet: az elveszített egészséges életévek száma légszennyezés következtében Romániában például roppant gyakori, nem beszélve arról, hogy az érintettek ennek következtében korábban kell felhagyjanak a munkavégzéssel is, tehát a megélhetés szintén veszélybe kerülhet a felelőtlen erdő- és tarlótüzek, égetés, közlekedés, biomassza alapú tüzelés és különböző ipari tevékenységek következtében. Fontos megjegyezni, hogy a légszennyezésnek való hosszú távú kitettség magasabb egészségügyi kockázatot jelent, mint egy rövid ideig tartó megnövekedett légszennyezés.

Egészségtelen az emberekre, ha ködös a Csíki-medence?

A köd kialakulását sokféle tényező befolyásolhatja: megjelenhet akkor is, ha magas a páratartalom, ilyenkor a „réteges felépítésű felhő”, amelynek alapja a földfelszínt éri, egy kilométernél kisebb látótávolságot eredményez. Ugyanakkor abban az esetben is képződhet, ha magas a légszennyezés, ami időben előrehozhatja a köd kialakulását. A csíki köd láttán elgondolkodhat az ember azon, hogy szennyezettebb levegőt lélegez be, mint általában, hiszen, ha köd borítja a tájat, az azt jelenti, hogy szélcsend van, nincs légmozgás a medencében, amelynek eredményeképpen a légszennyező anyagok bent rekednek. A hideg hónapokban a köd és légszennyezés együttjárása megtörténhet – mivel Csíkban messzi földön híres hidegek vannak, a fűtésszezon hatására megnő a károsanyag-kibocsátás.

Emellett a közlekedésből is jelentés nitrogén-oxid szennyeződés távozik, illetve, mivel alacsony a hőmérséklet, főként a dízelautó katalizátor rendszere sem működik megfelelően, ezért a városban – szemben a vidékkel – még inkább megnő az emisszió, és emelkedhet a légszennyezés koncentrációja. Abban, hogy télen jelentősebb a légszennyezettség az említett tényezők mellett meghatározó a medence sajátos mikroklímájának a szerepe, illetve a stabil légkör, hőinverzió és ilyenkor jóval alacsonyabb, kisebb a keveredési réteg, emiatt a szennyező anyagok feldúsulhatnak.

Mivel térségünkben még mindig gyakori a tarlóégetés, valamint a tőzeg- vagy éppenséggel erdőtüzek fellobbantása, az ebből származó szennyeződések is hozzájárulnak a Csíki-medence levegőminőségének romlásához. Tanulmányok igazolják, hogy 10 vagy akár 100 kilométeres körzetben a szomszédos településekről, városokról, régiókból is érkezhetnek szennyeződések a térségbe a légtömegek mozgásának következtében. Ha két faluval odébb tőzegtűz vagy tarlóégetés zajlik, az ott keletkező légszennyezők, füst, korom, szálló por, dioxinok és egyéb szerves és szervetlen komponensek,  a nem tökéletes égés eredményeképpen bejuthatnak az életterünkbe, és akár több napig is károsíthatják az egészséget és környezetet – részletezte a szakember.

Dr. Bodor Zsolt tapasztalatai azt mutatják, az emberek hajlamosak másra mutogatni, ha fel kell ismerniük és meg kell oldaniuk a problémáikat. Noha jelentős légszennyezés még nem valósul meg a Csíki-medencében, tény, hogy a hideg periódusban romlik a levegő minősége, aminek egészségügyi következményei vannak.

Ugyanakkor, vizsgálva a légszennyezők tér- és időbeli alakulását enyhe csökkenő tendencia figyelhető meg, ami részben a környezetvédelmi előírásoknak köszönhető. A történetnek vannak olyan vetületei is, amelyeket egyelőre nem lehetséges egyénenként kiküszöbölni: ilyen a vidékeken történő biomassza tüzelés, ami jelentős füstképződéshez járul hozzá. Ez a légmozgás következtében bejut a szomszédos falvakba, városokba, majd szélcsend során bennreked a völgyekben, medencékben. Sajnálatos módon, amíg nincs életképes alternatíva, a biomassza alapú tüzelés nem váltható ki – világosított fel a szakember, aki szerint a felszabaduló füst a csapadék kémiáját is befolyásolja, magas ellúgosodási szintet eredményezve, ami környezeti és ökológiai problémát jelenthet, például az acidofil – savas kémhatású talajt kedvelő – növények eltűnését.