Életbe lépett az EU-ban az eladatlan ruhák és cipők bezúzásának tilalma vasárnaptól. Az új szabályok értelmében a nagyvállalatoknak prioritásként kell kezelniük a termékek használatban tartását azok értékesítésével vagy előkészítésével újrafelhasználásra, írja az Európai Bizottság Környezetvédelmi Főigazgatósága (DG Environment). Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint Európában évente 264 000 és 594 000 tonna közötti mennyiségben semmisítenek meg eladatlan ruhaneműt.

Július 19-étől kezdődően az EU-ban a nagyvállalatok számára tilos az eladatlan ruhák, ruházati kiegészítők és lábbelik megsemmisítése. A közepes vállalkozásokra 2030-tól vonatkoznak majd ugyanezek a szabályok.

A fenntartható termékek környezetbarát tervezésére vonatkozó rendelet (ESPR) keretében bevezetett intézkedés célja, hogy megakadályozza az értékes termékek és a gyártásukhoz felhasznált erőforrások pazarlását. Amikor új, használható árukat leselejteznek és megsemmisítenek, a gyártásukba fektetett nyersanyagok, a víz, energia és munkaerő elvesznek, miközben az ártalmatlanításuk elkerülhető üvegházhatású gázok kibocsátásával jár.

Az újrafelhasználás, a javítás és az erőforrás-hatékonyabb üzleti gyakorlatok ösztönzésével az új szabályok a körforgásosabb és versenyképesebb európai gazdaságra való átállást támogatják.

Eszerint a vállalkozásoknak első körben a termékeket használatban tartására kell törekedniük: értékesítsék őket (például kedvezményesen vagy alternatív piacokon), jótékonysági szervezeteknek vagy szociális vállalkozásoknak adományozzák, vagy készítsék elő őket az újrafelhasználásra (javítás, felújítás vagy újragyártás útján).

A megsemmisítés csak meghatározott körülmények között lesz megengedett, és azt a hulladékhierarchiának megfelelően kell végrehajtani, elsőbbséget biztosítva az újrahasznosításnak (például szálas anyaggá történő feldolgozásnak).

Vannak kivételek

A vállalatok csak korlátozott esetekben semmisíthetik meg az eladatlan ruhákat és cipőket, például ha az áruk nem biztonságosak vagy sérültek, hamisítványok vagy szellemi tulajdonjogokat sértenek, illetve ha a jótékonysági szervezetek vagy adományozási programok elutasítják őket. A visszaélések megelőzése érdekében az e mentességekre támaszkodó vállalkozásoknak bizonyítékot kell szolgáltatniuk (pl. dokumentumokat vagy vizsgálati eredményeket), és éves jelentést kell közzétenniük arról, hogy mit dobtak ki és semmisítettek meg.

Az országos hatóságoknak kell ellenőrizni

Az egyes tagállamok hatóságainak feladata ellenőrizni, hogy eleget tesznek-e a vállalatok az előírásoknak, és a jogsértésekért bírságot szabhatnak ki. A vállalatoknak öt évig kell nyilvántartást vezetniük, hogy lehetővé tegyék az ellenőrzéseket. A papírmunka csökkentése érdekében a vállalkozások a meglévő vám- és logisztikai kódokat használják majd a jelentéstétel során. A kis- és közepes vállalkozások egyelőre mentesülnek ezen követelmények alól.

A fenntartható termékek környezetbarát tervezéséről szóló rendelet (ESPR), amely 2024-ben lépett hatályba, EU-szerte érvényes szabályokat határoz meg a termékek tartósabbá, javíthatóbbá, újrahasznosíthatóbbá és erőforrás-hatékonyabbá tételére. Az eladatlan textiltermékek megsemmisítésének tilalma az egyik első konkrét intézkedés az ESPR keretében. A jelenlegi üzleti modellek negatív környezeti hatásai miatt – amelyek gyakran a még hordható, eladatlan áruk bezúzásához vagy elégetéséhez vezetnek – a textiltermékek az első olyan termékcsoport, amelyre ez a tilalom vonatkozik.

Az Európai Környezetvédelmi Ügynökség adatai szerint az Európában forgalomba hozott összes textiltermék becslések szerint 4-9%-át megsemmisítik még a használat előtt, ami évente 264 000 és 594 000 tonna közötti elégetett vagy bezúzott textíliát jelent. A Bizottság a szabályokat a vállalkozásokkal, civil szervezetekkel és szakértőkkel folytatott széles körű konzultáció után dolgozta ki annak érdekében, hogy azok a gyakorlatban is hatékonyan működjenek, anélkül, hogy felesleges bürokráciát eredményeznének. 

Kapcsolódó

Több mint egymillió lejre bírságolt a környezetőrség Hargita megyében az év első felében

Mintegy 300 ellenőrzést végeztek a megyében, amelyek nyomán összesen több mint egymillió lej értékű bírságot szabtak ki.

szankciók Környezetőrség Hargita megye repülőtér környezetvédelem