Brüsszel súlyos pénzbírsággal fenyegeti Magyarországot és Romániát, amiért a megadott határidőre sem vezették be az új uniós energiahatékonysági szabályokat. Az Európai Bizottság csütörtökön utolsó figyelmeztetést küldött a két kormánynak, és két hónapot adott arra, hogy behozzák a lemaradást: ültesse nemzeti jogrendjébe az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályokat. Az uniós irányelv célja többek között, hogy szigorúbb energiamegtakarítással csökkentse a számlákat, visszaszorítsa az energiaszegénységet, és kötelezővé tegye a középületek felújítását.

Az Európai Bizottság indokolással ellátott vélemény megküldésével szólította fel Magyarországot és Romániát csütörtökön, hogy ültessék át nemzeti jogrendjükbe az energiahatékonyságra vonatkozó uniós szabályokat, írja az MTI.

Az uniós bizottság a júniusi kötelezettségszegési eljárásokat ismertető csomagjában azt kifogásolta, hogy az átdolgozott energiahatékonysági irányelv rendelkezései nem kerültek be a két ország nemzeti jogszabályaiba.

Az átdolgozott irányelvet 2023-ban fogadták el, és a tagállamoknak az intézkedések többségét 2025. október 11-éig kellett volna bejelenteniük. A bizottság 2025 novemberében az irányelv nemzeti jogba való teljes körű átültetésének hiánya miatt 26 tagállamnak küldött felszólító levelet, közülük Magyarország és Románia nem tett eleget kötelezettségének továbbra sem.

Ezért döntött a brüsszeli testület úgy, hogy indokolással ellátott véleményt küld Magyarországnak és Romániának. A két tagállamnak két hónap áll a rendelkezésére, hogy válaszoljon és teljes körűen megvalósítsa a jogszabályok átültetését. Ennek elmaradása esetén az uniós bizottság az Európai Unió Bírósága elé terjesztheti az ügyeket, és pénzügyi szankciók kiszabását kérheti.

A felülvizsgált irányelv energiahatékonysági intézkedéseket vezet be, amelyek hozzájárulnak a teljes uniós energiafogyasztás csökkentéséhez, és ezáltal az unió éghajlatpolitikai törekvéseinek eléréséhez, valamint a fokozott energiabiztonsághoz és a megfizethetőbb energiához.

Célértékeket tűz ki az energiafogyasztásra és az energiamegtakarításra vonatkozóan, különös tekintettel az energiaszegénység enyhítését célzó intézkedésekre, továbbá célértékeket határoz meg a hatóságok fogyasztására és a hatóságok tulajdonában lévő épületek felújítására vonatkozóan is.

Emellett az uniós energiapolitika egyik alapelveként bevezeti az úgynevezett „első az energiahatékonyság” elvét, mely szerint az uniós országoknak az energetikai és a nem energetikai ágazatokban egyaránt figyelembe kell venniük az energiahatékonyságot, amikor vonatkozó szakpolitikai intézkedéseket és jelentős beruházási döntéseket hoznak.

Kapcsolódó

Így változott az uniós csatlakozás óta az ország gazdasága

Az átlagfizetés megháromszorozódott az elmúlt 19 évben, s reálértékben is több mint duplájára emelkedett.  

GDP egy főre eső GDP gazdasági növekedés életszínvonal külföldi befektetések