Elemzés: a benzin ára a következő napokban meghaladhatja a tíz lejt, a gázolajé a 11 lejt literenként
A standard benzin ára átlépheti a 10 lejt, a gázolajé pedig a 11 lejt is elérheti a következő napokban a Perzsa-öbölben zajló események miatt – figyelmeztet a Frames tanácsadó cég a közel-keleti konfliktus gazdasági hatásait vizsgáló elemzésében.
Az Observator által szemlézett elemzés kiemeli, hogy szeptember 9. és 11. között a globális energetikai és logisztikai rendszert több incidens is érte az Arab-félszigeten. Szeptember 9-én az amerikai erők megerősítették, hogy megsemmisítettek öt iráni olajszállító tartályhajót az Ománi-öbölben és a Hark-sziget közelében, miközben a húszi lázadók szaúdi olajlétesítményeket támadtak meg.
Másnap Irán bejelentette, hogy tíz hajót támadott meg a Hormuzi-szoros közelében. Szeptember 10-én a húszik elfoglalták Mokha kikötővárost és Zuqar szigetét, szeptember 11-én pedig ellenőrzésük alá vonták a Perim-szigetet, amely kettéosztja a Báb el-Mandeb szorost. Ugyanezen a napon Szaúd-Arábia megerősítette, hogy leállt a Kelet-Nyugat (Petroline) olajvezeték, amelyet Irakból indított drónok találtak el.
A Hormuzi-szoroson normális időkben naponta mintegy 20 millió hordó olaj halad át, ami a világ folyékony olajtermék-fogyasztásának körülbelül 20%-át jelenti. A Frames rámutat, a szoros forgalma drasztikusan visszaesett az elmúlt hónapokban.
Hatások Romániára
A Brent típusú olaj ára az év elején 72 dollár körül mozogva indult, tavasszal átlépte a 110 dollárt, majd később 70 dollár alá süllyedt. A 60 napos moratórium augusztus 17-i lejárta óta az árfolyam folyamatosan emelkedett: szeptember 9-én átlépte a 100 dollárt (elérve a 101,21 dollárt), másnap pedig megközelítette a 105 dollárt.
„Érdemes megjegyezni, mennyire rosszul mérték fel a konszenzust. Az Amerikai Energiainformációs Ügynökség (EIA) augusztusban még 87 dolláros átlagos Brent-árral számolt 2026-ra, az utolsó negyedévre pedig 78 dollárt jósolt, abból a feltételezésből kiindulva, hogy a hormuzi korlátozások augusztus végére enyhülnek. Nem enyhültek” – magyarázta Adrian Negrescu, a Frames menedzsere a hivatkozott dokumentumban.
Egy másik problémát a tengeri útvonalak blokkolása jelent. Az elemzés szerint, ha egy hajó Afrika megkerülésével, a Jóreménység foka felé halad, az útvonal durván meghosszabbodik.
„Az operatív következmény az, amit a hajótulajdonosok hajóveszteség nélküli kapacitáskiesésnek neveznek. A globális flotta darabszáma változatlan marad, de a tényleges szállítási kapacitás csökken, mivel minden hajó hosszabb ideig foglalt ugyanakkora volumen szállítására. Ennek eredménye a fuvardíjakban is meglátszik, még azokon az útvonalakon is, amelyeknek semmi közük a Vörös-tengerhez” – mutatott rá Adrian Negrescu.
A Frames szerint a Romániára gyakorolt hatások már most látszanak az üzemanyagárakban. Az Országos Statisztikai Intézet (INS) augusztusi adatai az üzemanyagoknál 17,03%-os, a benzin esetében 25,49%-os, a gázolajnál pedig 34,61%-os éves áremelkedést mutatnak.
Az üzemanyagokat leszámítva a fogyasztói árindex 0,08%-kal csökkent augusztusban júliushoz képest a Frames elemzése szerint, ami azt jelzi, hogy az inflációs nyomás főként ebből a kategóriából származott.
A kormány a 2026/162-es törvénnyel bevezetett egy dinamikus jövedékiadó-csökkentési mechanizmust a standard gázolajra, amelyet kéthetente újraszámolnak. A kedvezmény mértéke 20% volt augusztus 16. és 31. között, majd 25%-ra emelkedett a szeptember 1. és 15. közötti időszakra. A gázolaj ára a töltőállomásokon még így is átlépte a 10 lejt literenként, miután augusztus elején elérte a 10,98 lejes történelmi csúcsot.
A nagy kérdőjel az üzemanyagárak alakulása
A Pénzügyminisztériumnak szeptember 15-én kell újraszámolnia a kedvezmény mértékét. „A nagy kérdőjel az üzemanyagárak alakulása marad” – figyelmeztetett Negrescu még augusztus 12-én, amikor úgy vélte, hogy az inflációs csúcson már túl vagyunk.
A Frames felhívja a figyelmet arra, hogy az üzemanyagok drágulása begyűrűzhet a közúti szállítás, a mezőgazdaság, az építőipar és az ipar költségeibe is. A második hatásmechanizmust a konténeres szállítás jelenti: az Ázsiából érkező drágább fuvarozás növelheti az alkatrészek, elektronikai cikkek, textilek, fogyasztási cikkek és nyersanyagok költségeit.
A válság ráadásul egy olyan időszakban éri Romániát, amikor a gazdaság már nem növekszik. Az elemzés szerint 2026 első féléve a GDP 0,7%-os visszaesésével zárult a nyers adatok alapján, és 1,6%-os csökkenéssel a szezonálisan kiigazított értékek szerint.
„Más szóval, Románia úgy lép be egy külső energetikai sokkba, hogy a lengéscsillapítóit már elhasználta. Nincs már fiskális mozgástér az általános árplafonokra, nincs monetáris tér a hitelek olcsóbbá tételére, és nincs gazdasági növekedés sem, amely felszívhatná a költségeket” – mutat rá a tanácsadó cég elemzése.
A szakértők szerint a következő fontos mérföldkövek a gázolaj jövedéki adójának szeptember 15-i újraszámítása, a Román Nemzeti Bank október 8-i monetáris politikai ülése, valamint a Báb el-Mandeb térségében zajló helyzet alakulása lesznek.
„Románia számára a konklúzió nem elvont geopolitika, hanem nagyon is kézzelfogható valóság: a jelenlegi számoknál lassabb dezinfláció, az üzleti szféra által reméltnél hosszabb ideig magas szinten maradó kamatok, és egy olyan gazdasági növekedés, amely kockáztatja, hogy a már korábban megvágott várakozások alá süllyedjen. Vagyis pontosan az a kombináció, amit egy stagnáló gazdaság nem engedhet meg magának” – olvasható a Frames elemzésében.
Kapcsolódó
.jpg)
CSAK SAJÁT
_(1).jpg)
_(1).jpg)
