Egymás után kongatták a vészharangot a hazai nagyvárosok kórházai: gyerekek tucatjai kerültek orvoshoz egy TikTok kihívás miatt. A Superman-kihívás abból áll, hogy a filmhős kéztartását utánozva kell vetődni. A következmény, hogy gyerekek kéz- és lábtöréssel, vérző orral, kitört fogakkal, fejsérülésekkel kerültek kórházba. Mészáros Andrea nagyváradi pszichoterapeuta a Maszolnak elmondta, a gyereket nem lehet teljesen megóvni az online médiában rá leselkedő veszélyektől, de arra érdemes összpontosítani, hogy felkészítsük ezekre.

A kulcs a bizalmi kapcsolat kialakítása, ha a gyerek megbízik a szülőben, akkor arra is van bátorsága, hogy megkérdezze tőle, mit gondol például egy TikTok kihívásról, hangsúlyozta a pszichológus. Hozzátette, a világ már olyan mértékben elmozdult az online tér fele, hogy a folyamatokat visszafordítani nem tudjuk, de fel tudjuk készíteni a gyerekeinket, hogy ezeket kezelni tudják, elboldoguljanak.

Mészáros Andrea fontosnak tartja, hogy egy családon belül legyen meg a nyitottság, úgy lehessen beszélgetni, hogy a gyerek hitelt is adjon a szülő szavának. „Higgye el a szülőnek, ha azt mondja: »Nem attól leszel több, ha ezt a kihívást megcsinálod«, »Nem attól leszel értékes, hogy ezren követnek a közösségi médiában, vagy százan lájkolják a képedet«”.

A kulcs a bizalom

Manapság a gyerekek nem mindig értik pontosan a jó és a rossz közötti különbséget, és ennek nincs direkt köze a TikTokhoz, szögezte le Mészáros Andrea. Nem a TikTok a probléma, az egy következmény. Például annak a következménye, hogy csupa jó szándékból a szülők mindent is megadnak a gyerekeknek, ehhez képest a nevelésben nem fektetnek elég hangsúlyt arra, hogy kevesebb tévét nézzenek, vagy kevesebb időt töltsenek a közösségi média görgetésével. „Ne attól legyünk jó szülők, hogy mindent megvásárolunk, megadunk a gyereknek, inkább társasozzunk, vacsora után beszélgessünk többek között arról is, mi a különbség a jó és a rossz között, hogy a gyerekek ezt majd önállóan is meg tudják ítélni” – tanácsolja a pszichológus.

Pszichológiai szempontból természetes, a szexuális fejlődésben egy egészséges folyamat, ha a kamasz azt érzi, nem a szülő jelenti mindenre megoldást, már sok mindent inkább meg tud beszélni a kortársaival. „Ez egészséges folyamata a felnőtté válásnak, a korkülönbségből adódóan is joggal érzik úgy a fiatalok, hogy a szülők nem értik meg, bezzeg a barátok igen” – mutatott rá Mészáros Andrea. Meglátása szerint, az érzelmi intelligencia, a neveltetés, az önbecsülés, az identitásformálódás, azok a kulcsmozzanatok, melyekkel a TikTok nélkül is nehezen boldogulnak a fiatalok, és mindezt csak bonyolítja, hogy folyamatosan bombázza őket a közösségi média, a különböző platformok. Ilyen körülmények között nehéz ellenállni a kihívásoknak.

Ezért már korábban ki kell alakuljon, hogy a gyereknek legyen helyén az önbecsülése, tudja megítélni, nem kell megtennie azt, ami számára káros, veszélyes is lehet.

Nem tiltani kell, hanem felkészíteni

Ha felkészülve érik őket a különböző ingerek, nem esnek könnyen a csábítás hatalmába. Szülőként megtaníthatjuk a gyerekünket arra, hogy a közösségi médiában nagy a becsapás, az értelmetlen kihívások lehetősége. „Be lehet iktatni a családi értékrendbe, egy kis túlzással a családi szabályrendszerbe: elég nyitottak vagyunk ahhoz, hogy nem tiltunk el a TikTok-tól, viszont cserébe, figyelj arra, hogy nem reagálsz rögtön, hanem először átgondolod, mit teszel meg” – fogalmazta a pszichoterapeuta.

Az első reakció általában érzelmi alapú, ám ha az érzelmek lehiggadnak, racionálisabb alapú döntéseket tudunk hozni. Még néhány perc alatt is át lehet gondolni a cselekedetünk következményeit, és még inkább, ha alszunk is rá egyet. Elmondhatjuk a gyereknek, hogy ha másnap is érdekesnek, fontosnak tűnik egy kihívás, sőt úgy értékeli, hogy nem kell eltitkolnia a szülők elől, akkor csinálja meg. Viszont, ha izgul, ha fél, ha nem meri elmondani a felnőtteknek, mind olyan jelzések, hogy valami nincs rendben, veszély leselkedhet rá.A fiatalok még nem annyira fejlettek kognitív szinten, de a testi reakciókat meg lehet nekik tanítani, hogy felismerjék, nincs rendben, ha izgulnak, ha gyomoridegük van, ha valamit nem mernek elmondani a szülőknek.

„A lelkiismeretük ebben a korban is erős, mi szülők kell foglalkozzunk vele, hogy a jelzéseit felismerjék, tudjanak vele kezdeni valamit” – mutatott rá a pszichológus. Mivel egy szorongó társadalomban élünk, így alakult a világ, ezért egy tinédzser kell tudja, mit jelent a szorongás, melyek a tünetei. Nem tiltani kell, hanem felkészíteni a gyereket, és figyelni a részletekre, összegez Mészáros Andrea.

Tanulni kell a világukból

„Szülőként ne legyünk képmutatóak, ne a gyerekektől kérjük, hogy ne TikTokozzanak, és közben mi egy nap alatt tucatnyi képet készítünk, és a felét fel is töltjük a közösségi oldalakra. Ha ők leteszik a telefont, mi is tegyük le!” – fogalmazta meg a pszichológus. Hozzátette, nem baj, ha szombat-vasárnap mesét, televíziót néznek, a közösségi médiát görgetik egy órát, de utána szervezzünk közös családi programot, menjünk ki a szabadba.

Kapcsolódó

A tanügyminisztérium is felhívta a figyelmet a veszélyes TikTok-kihívásra

Az oktatási minisztérium felhívta a figyelmet, hogy a közösségimédia-platformoknak be kell tartaniuk a kiskorúak védelmére vonatkozó szabályokat, és szűrniük kell minden olyan tartalmat, amely veszélyeztetheti a gyermekek fizikai vagy lelki biztonságát – írja az Agerpres.

kihívás Superman TikTok kiskorúak kiutazása Tanügyminisztérium

Mészáros Andrea felidézte a karácsonyi ünnepekre hangolódva beszélgetett szülőkkel, és arra a kérdésére, hogy – ha valami történik, ki beszél többet, a szülő vagy a fiatal – , a teremben ülő száz szülő szinte egyszerre mosolyodott el, és válaszolták, hogy ők. „Mi szülők mindig elmondjuk a nagy igazságokat a gyerekeknek, ám a trükk az, hogy meg kell tanuljunk kevesebbet beszélni, és többet kérdezni. Így ismerjük meg őket jobban, értjük meg, hol vannak a határaik, és próbálkozhatunk azzal, hogy az ő világukra reagáljunk” – mondta a pszichoterapeuta.

Hangsúlyozta, hiába tiltjuk arra hivatkozva az online platformoktól, hogy azok úgysem számítanak, vagy hogy ne mindig csak a barátaikra hallgassanak. Ezzel bár gyakran észre sem vesszük, de kritizáljuk őket, mindazt ami nekik fontos, és azt érjük el, hogy eltávolodnak és sérül a bizalom. „A prédikációval nem érünk el semmit. Meg kell hallgatni őket, tanulni az ő világukból” – tanácsolja Mészáros Andrea.

Nincs szülő, aki nem hibázik

A tudományos eredmények, a tudástár rendelkezésre állnak, ám a gyakorlat gyakran feladja a szülőknek leckét. Tudjuk, mi a helyes, törekszünk rá, de nem mindig sikerül, még a szakembereknek sem, akiknek pontos ismereteik vannak, hogy kellene reagálni.

Mészáros Andrea bevallotta, szakmabeliként alázattal és tréfásan szokta mondani. „Olyan jó szülő voltam, amíg nem volt gyerekem”.

A szülők a csupa jó szándékkal kikövezett úton próbálnak nevelni, de nincs mindig meg a helyes eszköztáruk, ezért érdemes utánaolvasni, meghallgatni a témában egy-két podcastet, elgondolkodni a nevelési elveken, azon hogy a cselekedeteink milyen hatással vannak a gyerekre.

Mészáros Andrea felidézte, elkezdte összeírni a kommunikációs hibákat, amiket szülőként véthetünk egy tinédzserrel, és miután teleírt egy A4-es lapot, abbahagyta. „Nincs szülő, aki nem hibázik, nem csúszik bele a rengeteg tévedési lehetőség közül egy-kettőbe. Viszont ennek az a kockázata, hogy a sérülékeny kamasz hamar bezárkózik, ha azt érzi, hogy nem talál megértésre, a kortársakhoz és az online platformokhoz fordul, megfelelési kényszerből, bizonyítási vágyból elfogad olyan kihívásokat, melyek akár veszélyesek is lehetnek, összegzett a szakértő.