Orbán Hajnalka négygyermekes édesanya az elmúlt hetekben Facebookon állt elő nem mindennapi felvetésével. A Női Vállalkozók Erdélyben Facebook-csoport tagjaitól érdeklődött, van-e nyitottság az óvodáskorú gyermekek online románnyelv-oktatására. Bejegyzése rengeteg támogató hozzászólást kapott, ezen felbátorodva oktatót keresett, gyermekeket toborzott és néhány szülőtársával közösen kidolgozta a tanórák menetét.

Az online órák pár napon belül kezdődnek, ezekre Erdély-szerte jelentkezhetnek a szülők az erre a célra létrehozott csoportban. Kíváncsiak voltunk az indíttatására, így elbeszélgettünk vele. Kiderült, nyárádmentiként – mivel a vidéket jobbára magyarajkúak lakják – nehézkes volt számára a románnyelv-tanulás, nem is beszélve arról a tapasztalatáról, hogy sok kisgyermek az intézményes oktatás keretében a kötelező olvasmányok és anyanyelv-szerű tanítás következtében egy életre megutálja a román nyelvet. Így a gondoknak igyekezett elejét venni, és ugyan képernyőn keresztül, de egy személyesebb, játékosabb, verses, mesés, dalos tanulásra hívta a csemetéket.

Az elmúlt hónapokban nem voltunk híján a civil kezdeményezéseknek: nemrégiben egy csíkszeredai hölgy vágyott nyugdíjas zumbára, és kérésével a közösségi média platformjain hozakodott elő. Mivel ötletét támogatta a közösség, csakhamar elkezdődött az oktatás, ami 150 résztvevőt vonzott. Erről itt írtunk korábban. Most meg Orbán Hajnalka megmozdulását látjuk sikertörténetté alakulni, hiszen a Facebookon tucatjával érkeznek a jelentkezések, egy családból több gyermeket is románórára íratnak a szülők.

Kapcsolódó

Hiányolta a jókedvet Csíkszeredából, zumbaoktatást kért: százak jelezték, hogy csatlakoznának

Több száz nő a 40 és 65 év közötti korosztályból jelezte, hogy ő is szívesen táncolna. 

közösségi tér Csíkszereda tánc

Egyelőre úgy tűnik, 70 kisgyermekkel indul a csoport – lelkendezik, amikor kezdeményezéséről kérdezzük. Tapasztalatai szerint nagy gondot jelent az erdélyi magyaroknak, hogy nem ismerik megfelelően az ország nyelvét, mert a nyelvi hiányosságok következtében több lehetőségről is lemaradnak. Pedig a gyermekkorban hallott és játékosan megismert idegen nyelv pozitívan formálhatja a nyelvtanuláshoz való viszonyulást.

Kapcsolódó

Egy román nő, aki magyarul tanul: Târgu Jiuban született, de Székelyföldre költözött, hogy elsajátítsa tizedik nyelvét

„Számomra az volt a legfontosabb, hogy megértsem a körülöttem élőket, ez motivált a magyartanulásban.  És ennek hála lépésről lépésre felfedeztem egy teljesen új kultúrát, amihez lelkileg nagyon közel érzem magam: nagyon szeretem a magyar közösségekben tapasztalható vallási toleranciát, a magyarok hozzáállását a hithez – nagyon vallásos ember vagyok, és ehhez tudok kapcsolódni.”

nyelvi sokszínűség magyar nyelv román nyelv Székelyföld Târgu Jiu

„Még azelőtt érdemes ismerkedni a román nyelvvel, hogy az iskolában kötelezővé tennék vagy a környezetünkben nemkívánatosként emlegetnék” – osztja meg velünk meggyőződését, majd hozzáteszi, játszva, verses, mondókás, dalos módszerekkel az apróságok megszerethetik. Később pedig csakis előnyükre válhat, ha a sajátjukon kívül még egy nyelvet beszélnek. Mert azzal együtt még egy kultúrát ismernek, és szélesedik a világról alkotott képük. Főleg, ha az ország nyelvéről van szó.

Facebookos élő közvetítés, kütyüzés hasznosan

A gyermekek kütyüfüggősége társadalmunk egyik égető problémája, sok szülő panaszkodik, hiszen nem látja át, hogy csemetéje mivel foglalkozik az online térben, csak azt érzékeli, hogy a gyerek nem eszik, nem marad csendben és toporzékol a telefon, a tablet vagy a tévé nélkül. Ma már több anyukás csoportban olvashatjuk a panaszokat, miszerint a bölcsődében is tévével terelik el a kisgyermekek figyelmét, így nem csoda, hogy az óvodáskorú gyermekek is kedvükre szörföznek az interneten, és korábban találkoznak felnőtteknek szóló tartalommal például.

Ennek Orbán Hajnalka is tudatában van, aki férjével közösen Maros megyei tanyájukon igyekszik képernyőmentes életet teremteni négy gyermekének. Abban a meggyőződésében viszont megingathatatlan, hogy a világ változásaival haladni kell, így a kütyük is fordíthatók a gyermekek hasznára, ha felügyelet mellett, bizonyos időkeretek közt, hasznos dolgokat tanulnak az internetről a csemeték.

Kapcsolódó

Hogyan mozdítsuk ki a gyerekeket a képernyő bűvöletéből? – Ráduly-Zörgő Éva pszichológus szülőkkel találkozott Kolozsváron

Már csecsemőkorukban körülveszik őket az éles hangok, a folyton váltakozó képek, így nem csoda, hogy kétévesen már csak úgy ebédelnek sírás nélkül, ha mesét nézhetnek közben.

okoseszköz gyerekek internetes függőség online zaklatás szülő-gyerek kapcsolat

Egyik ilyen hasznos dolog lehet az online románóra, amit kezdetben az erre a célra létrehozott Facebook-csoportban közvetítenek majd, de nem titkolt céljuk a YouTube-ra költözni tevékenységükkel. A röpke 30-40 perc alatt a tanárnő nevén szólítja majd a gyermekeket – így személyesebbé válik az oktatási folyamat –, közben kreatívan és interaktívan beszélget velük románul. Noha kezdetben igyekeztek óvodáskorúak szüleit megszólítani, változatos korosztályú gyermekeket írattak be a családok, így a 3-9-10 évesekkel foglalkoznak majd.

„Kilenc-tízéves korig még lehet mondókákkal és énekekkel tanulni a nyelvet. Azzal is tisztában vagyok, hogy nem ettől fognak folyékonyan beszélni, de a célom az volt, hogy folyamatosan találkozzanak a nyelvvel, ne csak a tankönyvekből ismerjék meg. Így hátha megszeretik és a lelkesedés megmarad akkor is, amikor leckéket kell tanulniuk” – magyarázza Orbán Hajnalka.

Szerinte fontos, hogy ez a korosztály hallja a nevét, miközben tevékenységekre kéri őket a pedagógus, mert az ő világértelmezésükben nem különül el még élesen az online és offline tér, számukra minden személyes kapcsolat, ha közben megszólítják, meghallgatják és megdicsérik őket. „Ezért óvjuk őket a kétes tartalmú videóktól. A haszontalan tartalmaknak is rabjaivá válhatnak, mert interakciót csempésznek azokba a készítőik, a kisgyermekek pedig magukénak érzik” – fogalmaz az édesanya, aki egyébként már kipróbálta az online nyelvoktatást gyermekeivel együtt. Angol órákon is részt vesznek, és úgy látja, 4, 6 és 9 éves csemetéire fejlesztően hatnak a foglalkozások, illetve a család életében könnyűvé teszi a tervezést, hogy szinte bárhonnan részt vehetnek az online tanórákon. „Nagyon nehéz annak, aki nem városon lakik. Utaztatnia kell a gyermeket, a folyamatos ingázás pedig félórás ki-bepakolással, szedelőzködéssel jár, és azokat a családokat, ahol több gyerek is van, felőröli a logisztikázás” – fűzi hozzá.

Online romántanulás egyetemista magántanárral

Orbán Hajnalka több nyelviskolával is egyeztetett az ötletéről, sőt voltak olyan nyelviskolák, amelyek őt keresték fel, miután közzétette bejegyzését. Azonban amint részletesen ismertette céljait, egyik tanár sem vállalta a magánórákat, „mert a nagyobb diákok általában előnyt élveznek a kicsikkel szemben. Őket ugyanis könnyebb tanítani, mérhetőbb az eredményük, lehet őket írásban tesztelni” – osztja meg pedagógusvégzettségű édesanyaként hangsúlyozva, hogy a nagyobbak életéből is hiányzik a játék.

Mivel nehézkes volt a tanárkeresés, egy volt diákját avatta be terveibe: az egyetemista a Cassini Egyesület tagjaként magánórákat vállal, ezért szívesen vállalta a legkisebbek online románoktatását. Az egyesületet egyébként egyetemista fiatalok alapították, hogy diáktársaikat vagy a náluk fiatalabbakat korrepetálhassák. Dalma, a jövendőbeli tanár már ki is kérte a szülők véleményét a csoportban, mert fontos számára, hogy olyan témában oktassa a gyerekeket, ami a leginkább foglalkoztatja őket. Bábokat szerez be, mondókákat, meséket, dalocskákat tanul, hogy a különböző témakörökbe élvezetesen vezethesse be a kisdiákokat.

Egyelőre hetente egy alkalommal, 30-40 percig foglalkozik majd a kicsikkel. Egy gyermek tanulása 15 lejbe kerül alkalmanként, de amelyik családból több gyermek jelentkezik, ott a befizetendő összeg csökken.

„Míg az angol nyelvórákra nagy a kereslet, addig a román nyelvoktatás háttérbe szorul. Ez volt a legfontosabb okom, szerettem volna, hogy az angol ne előzze meg annyira a románt, hogy aztán a gyermekeink egy szót se tudjanak románul pár év múlva. És oda jussanak el, ahová az én generációm is, hogy nem akartunk beszélni románul, és hallani sem akartunk róla, egészen addig, amíg szükségünk lett a nyelvre. Romániában élünk, beszélnünk kell az ország nyelvét, és mennyivel könnyebb, ha nem akkor tanuljuk, amikor már rákényszerülünk a használatára, hanem folyamatosan, élményszerűen” – fogalmaz a négygyermekes édesanya.