Mindenkinek ismerős Petőfi Sándor Pató Pál úr című verse, amelyben a főszereplő folyamatosan halogatja tevékenységeit, bár a vers humoros, a való életben egyáltalán nem az  a halogatás. Nem szolgálja a testi-lelki-szellemi egészségünket a halogatás, sőt káros hatással van, ha valaki nem tesz idejében eleget a kötelezettségeinek. Arról, hogy miért tologatjuk gyakran odébb a teendőinket és hogyan betegíthet meg a stressz Szász Kinga Amália pszichológust, pszichoterapeutát kérdeztük.

Az egészségével játszik az, aki gyakran halogat. Egy tanulmány szerint a halogatás magasabb stressz-szinttel, egészségtelenebb életmóddal és az egészségügyi problémákkal kapcsolatos orvoshoz fordulás késlekedésével is összefüggésbe hozható. A Maszol megkeresésére Szász Kinga Amália pszichológus, psziochoterapeuta csak megerősíteni tudta ezt az állítást. Rámutatott, azért hathat károsan az egészségre a halogatás, mert tudatában vagyunk annak, hogy vannak elhalasztott feladataink, ezért nő a stressz és a szorongás szintünk, ami hosszútávon betegségeket okoz. „Ezen kívül hajszoltak, frusztráltak is lehetünk, ha több mindent halogattunk, ez szintén nem a testi-lelki-szellemi egészséget szolgálja” – jelentette ki.

Miért halogatunk?

Szász Kinga Amália elmondta, elsősorban azért halogatunk, mert el szeretnénk kerülni a feladat kellemetlenségét, a konfrontációt valamilyen helyzettel, vagy valakivel, illetve nehezünkre esik pszichikus energiánk összpontosítása a feladat elvégzése céljából. „Emellett lehetnek más okai is a halogatásnak, például emlékeztet valamilyen kellemetlen élményre, lusták vagyunk, fáradtak, vagy épp más prioritásaink lettek hirtelen” – magyarázta.

A Science Alert magazinban közzétett tanulmány szerint a rendszeres halogatással járó magasabb stressz-szint, szorongás és egyéb tünetek a későbbiekben okozhatnak komoly egészségügyi problémákat. A pszichológus szerint a krónikus stressz elsősorban erős fáradtsággal, nyugtalansággal, ingerlékenységgel jár és magas vérnyomást, valamint szív és érrendszeri betegségeket okozhat. „De hozzájárulhat alvászavarokhoz, hormon- és anyagcserezavarokhoz, vagy emésztőrendszeri, neurológiai és pszichés panaszokat is előidézhet, mint a feledékenység és koncentrációs zavarok, vagy a szorongás és a depresszió. Illetve úgy férfiaknál, mind nőknél ronthatja a termékenységet és a szexuális életet. Sokszor gyakori fejfájást, migrént vagy egyéb testi fájdalmakat okoz” – mutatott rá.

Önismeret, önfegyelem és önfejlesztés

Bár a halogatással járó stressz velünk született jellemvonásnak tűnhet, mégis van rá gyógymód. Szász Kinga Amália szerint, ezt három kulcsszó köré lehet fonni: önismeret, önfegyelem és önfejlesztés. Emellett a pszichológus azt is elmondta, nagyon sok stresszkezelési stratégia létezik, a legegyszerűbb és legkönnyebben hozzáférhetőktől a tanulással-gyakorlással elsajátítandókig.

A pszichológus elmondta, már egy jó beszélgetés vagy kávézás egy megbízható baráttal, barátnővel, családtaggal is képes csökkenteni a stresszt. „Emellett az írás, akár a napló vagy bármilyen kreatív írás nagyon sokat segíthet. De a zene, a tánc, a sport, vagy bármiféle hobbi űzése is nagyon hatékony a stressz ellen” – jelentette ki. Hozzátette, ez bármilyen tevékenység lehet, amely flow élményt vált ki, ilyenkor megfeledkezünk az idő és tér észleléséről, annyira átadjuk magunkat az adott tevékenységnek. „Nagy csodákra képesek a légző- és a relaxációs gyakorlatok, az elcsendesedés, az ima és az összes meditációs forma” – mutatott rá.

Mindezek mellett az is fontos, hogy eleget aludjunk, az pedig minőségi legyen, hogy reggelente ne fáradtan ébredjünk. Ha bárki azt érzi, hogy csapnak össze a hullámok a feje fölött és egyedül nem képes megküzdeni a gondokkal, akkor haladéktalanul keressen fel egy segítő szakembert: pszichológust, pszichoterapeutát, mentálhigiénés szakembert, lelkigondozót, lelkészt vagy életvezetési tanácsadót” – hívta fel a figyelmet Szász Kinga Amália.

Nem a vizsgákra, az életre kell készülni

A halogatás és az ezzel járó stressz nagyban érinti az egyetemistákat is, akik hajlamosak a kötelezettségeiket elhalasztani, és csak a vizsgaidőszakban kezdenek el mindent beleadva készülni, általában ekkor jönnek rá, hogy túl sok az anyag, ami felhalmozódott a félév alatt. A pszichológus azt tanácsolja a hallgatóknak, hogy ne a vizsgákra, hanem az életre készüljenek. „Ha szokássá válna, hogy ne feküdjek le a nélkül, hogy minimum harminc percet olvassak, tanuljak valami újat, akkor ez nem lenne olyan nagy probléma. Vagyis érdemes új, építő szokásokat kialakítani” – jelentette ki.

Ugyanakkor egy másik dologra is felhívta a figyelmet: az önismeretre. „Ha tudom, hogy szétszórt, stresszes vagy halogatós vagyok, akkor azt is tudom, hogy több száz oldalt képtelen leszek megtanulni pár nappal a vizsga előtt és akkor már jóval előtte olvasnom, tanulnom, barátkoznom kell az anyaggal” – magyarázta.