A magyarországi utakon közlekedők többségét, 59 százalékát leginkább a türelmetlen, agresszív vezetőtársak bosszantják, 58 százalékuk a szabálytalan sofőröket, 37 százalékuk pedig a rossz utakat jelölte meg stresszfaktorként, a felmérés szerint ezekhez hasonlóan a dugók, illetve a mikromobilitási eszközök is sokszor okoznak kellemetlenséget; a válaszadók többsége a stressz elkerülésére alkalmazott módszerek között az agresszív autósoktól való távolságtartást, vagy például a zenehallgatást említette - közölte a Jövő Mobilitása Szövetség.

A közlemény idézi Kárpáti Andrást, a Jövő Mobilitása Szövetség elnökét, aki elmondta: az otthoni munkavégzésből egyre többen térnek vissza az irodákba, ami jelentős forgalmat generál a közlekedésben is a 3-4 évvel ezelőtti helyzethez képest. Hozzátette: a felmérés szerint sokan stresszfaktorként jelölték meg az utakon jelenlévő kerékpárokat, miközben a mobilitási változások részeként a közelmúltban további új közlekedési eszközök jelentek meg: az elektromos kerékpár, a segway és az elektromos roller. Ezek a járművek már napi szinten részt vesznek a forgalomban, azonban gyakran rendezetlen körülmények között jelennek meg a közutakon.

A Magyar Autóklub (MAK), az ORFK-OBB és a Jövő Mobilitása Szövetség szakmai konferenciáján Hatala József, a MAK elnöke elmondta, az autóklubnak is van teendője a stresszmentes közlekedés kialakításában: ide tartozik a közlekedők edukálása, hiszen nem csak a szabályok ismerete fontos, tisztelni kell a másikat és fejleszteni kell a közlekedési kultúrát. Hozzátette, a MAK a közlekedésbiztonsági kampányok mellett a segélyszolgálati tevékenységet például már a kerékpárosokra is kiterjesztette.

A McKinsey nagyvárosi közlekedésről készített kutatása szerint a legtöbben továbbra is autóval vágnak neki útjuknak: 45 százalék elsősorban magángépkocsival, 23 százalék közösségi közlekedéssel, 16 százalék mikromobilitási eszközzel, 14 százalék pedig gyalogosan jut el a célállomásához. A korábbi adatok szerint a magyar lakosság 16 százaléka kerékpározik hétköznapokon, és ehhez jelenleg négyezer önálló kerékpárút áll rendelkezésre. Az adatokból kiderül az is, hogy Magyarországon is elsősorban rövidebb utakon használják a mikromobilitást: az elektromos rolleresek 60 százaléka, a biciklisek 50 százaléka kevesebb mint öt kilométert tesz meg egy út alkalmával; miközben az e-rollereket érintő balesetek aránya háromszorosa a kerékpárosokénak.

A Jövő Mobilitása Szövetség elemzése szerint tovább javulhatna a közlekedés, ha a lakossági parkolási zónákban a carsharing autók is parkolhatnának. Hozzátették, a nagyvállalatok után a kis- és középvállalkozások is egyre több elektromos autót használnak, sok cégnél már zajlik az autóflotta elektrifikációja, egyre többen használnak megosztott és mikromobilitási eszközöket, vagy éppen vouchert adnak a munkavállalóknak az autómegosztó szolgáltatásokhoz.