A Netflix Kamaszok című sorozata kavart fel sok szülőt, és nemcsak szülőt az utóbbi hetekben. A megrázó brit sorozatban egy 13 éves fiút osztálytársa meggyilkolásával vádolnak, a családja, a nyomozók, a pszichoterapeuta egyaránt arra keresik a választ, mi történt. A különböző platformokon – a bravúros filmes megoldásokon és kiváló színészi játékon túl – a kommentek sok esetben arról szólnak, mennyire sokkoló, hogy ennyire kitettek a gyermekek a zaklatásnak, eltévelyedett ideológiáknak az online térben, miközben a szülő, lehet, hogy nincs is képben a gyermeke online életével, sokakra pedig rátört „a bármelyikünkkel megtörténhet” érzése. Pszichológust kérdeztünk arról, mennyire reális ez utóbbi veszélye, és arról, hogy hogyan kövessük nyomon a gyermekünk online aktivitását, anélkül, hogy belemásznánk az ő intim szférájába, és hogyan segítsük a biztonságos internethasználatát. 

„Bízom benne, hogy nem ennyire könnyen jutunk ilyen végkifejlethez, mint a filmben, viszont az biztos, hogy most az online tér által sokkal nagyobb bántásnak, erősebb bullyingnak vannak kitéve a gyerekeink. Ezt nagyon jól megmutatja a filmben az a rész, amikor a rendőr apa a fiával beszélget, és kiderül számára, hogy egy apró jel: egy sárga szív, egy zöldségjel akármit jelenthet, és hogy abban mennyi leértékelés és mennyi bántás lehet” – mutat rá Köntés Beáta pszichoterapeuta arra az aggodalomra reagálva, hogy akár gyilkosságig fajulhat az egymás bántása. 

„Az online térben nincs meg a személyességnek a hatása, és sokkal könnyebben elbújnak a névtelenség vagy az álcázott profilok mögé a gyerekek, így könnyebben bántanak, mivel nem látják a bántásaiknak a következményeit. Nincs jelen a másik személy, akinek a nonverbális kommunikációja, a reakciója, a megélései átmenjenek, és így nincs, ahogy az empátiára alapozzanak. Így kevesebb az esély arra, hogy megsajnálják, hogy együttéreznek, hogy elgondolkodnak azon, hogy ez a másiknak nagyon rosszul esett, inkább ne csináljak ilyent vele” – magyarázta Köntés Beáta. Három gyermek édesanyjaként a gyerekeitől is azt hallja, hogy „töményebben élcelődnek egymással”, könnyebben beszólnak, bántják egymást most a kamaszok online, mint annak idején kamaszként a szüleik a társaikat. 

Úgy gondolja, jól jönne a szülőknek időnként egy-egy felkészítő, hogy értsék, mi mit jelent az online kommunikációban, vagy tájékozódjanak maguk többek között az emojik jelentéséről. Egyelőre nem szembesült ilyen problémákkal, hisz még nem használják a közösségi médiát a gyermekei, viszont a felkészüléshez már vannak ötletei, és mindegyik alapja, hogy sokat beszélgessen a szülő a gyermekével.

1 . Együtt állítsuk be a profilokat

„Nagy segítség, ha tudjuk, hol milyen profiljai vannak a gyerekeinknek. Ezeket együtt állítsuk be úgy, hogy csak ismerősök láthassák, és hogy mi is legyünk jelen a felületeken” – javasolta. Mindez alapvetően egy jó, bizalmas kapcsolatot feltételez szülő és gyermek között.  

„A bizalmi légkörnek a kialakítása itt nagyon fontos, hogy az ő beleegyezésével alakítsuk ki, nézhessük meg, milyen alkalmazásai vannak a telefonján. Nem arra gondolok, hogy beszélgetésekbe, üzenetekbe olvassunk, hanem az alkalmazási listát nézem meg, hogy tudja, résen vagyok, érdekel, hogy ő mit csinál, érdekel, hogy milyen felületeken vagy jelen” – fejtette ki tanácsait a pszichoterapeuta.  Kiemelte, jó, ha regisztrál a szülő is ugyanazokra a felületekre, így könnyebb megértenie a működésüket és a kockázataikat is.

2. Szabjunk korlátot és beszélgessünk

„Beszélgessünk el velük arról, hogy mit szeretnek ezekben az alkalmazásokban, miért akarják használni, kik vannak jelen ott” – tanácsolja a szakember. A sok beszélgetésen túl szabályok is kellenek általában az internet, ezen belül a közösségi média, chatalkalmazások egészséges használatának megelőlegezésére.

„Figyeljünk oda a képernyőidőre, határozzunk meg erre időkeretet. Ezen kívül tanítsuk meg azt, hogy ne fogadja el, ha ismeretlenek bejelölik. Hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy idegenekkel beszélgetni online ugyanolyan veszélyes lehet, mint az utcán. Mutassuk meg nekik az applikációban azokat a lehetőségeket is, amelyekkel blokkolni lehet valakit vagy jelenteni, ha zaklatják őket, vagy hogyha gyanús tartalmakat küldözgetnek nekik” – sorolta mi mindent kell megtanítani a gyermekeknek.

3. Ellenőrizzük applikációval és újra beszélgessünk

A Google a Family link alkalmazását ajánlja, ami többek között arra jó, hogy a segítésével láthatja a szülő, milyen oldalakat látogat meg a gyermeke, és azokon mennyi időt tölt.

Talán nem elég biztonsági intézkedésnek, de Köntés Beáta szerint „egy jó kiindulópont lehet. Beszélgethetünk arról, hogy »láttam, hogy ma a TikTokon töltöttél két órát. Mi volt az, amit néztél? Mi szippantott be téged ennyire, mi tetszett neked belőle?« Itt fontos, hogy megtanítsuk őket arra is, hogy felismerjék az álhíreket, a félrevezető tartalmakat, a manipulációt. Sokat kell beszélgetnünk velük a cyberbullyingról, az adathalászatról, hogy tanulják meg, nem jelentkezhetnek be akárhová. Arról is beszélni kell, hogy vigyázzanak, mert ma már mindennek nyoma marad, ami kikerül az online térbe, bárki visszakeresheti. Érzékenyen érintheti majd őket felnőtt minőségükben, ha valami olyan tartalmat osztanak meg, vagy fotók kerülnek ki róluk, amelyek az intim szférájukat támadhatják” – hívta fel a figyelmet a szakember, mekkora tudást kell átadni. Még olyan alapokat is kell mondani, hogy mi helyes és helytelen.

„Nem feltételezhetjük a gyerekekről, hogy magától értetődő nekik, mi a helyes és mi a helytelen a képernyőhasználat kapcsán. Meg kell osztanunk velük erről a tapasztalatainkat, a sok év alatt elsajátított tudásunkat” – mutatott rá.

4. Hagyjuk, hogy ránk fogja

Hogy mit használhat és mennyit a tinédzser, az nyilván vita forrása is lehet a szülőkkel, hiszen biztos lesz az az osztálytárs, barát, akinek bezzeg többet megengednek, és ő lesz az a „mindenki”, akire hivatkozni lehet, ekkor kell erősnek lenni a szülőnek, és kitartani, hisz az ő felelőssége.

„Ez egy kirekesztéssel járó helyzet is lehet a társak között. Én viszont mindig azt mondtam a gyerekeknek, hogy nyugodtan mondhatjátok azt, hogy »a szüleim nem engedték még meg«, hogy fogd ránk, el tudjuk viselni, elviseljük azt is, hogy haragszol, hogy nem értesz egyet velünk. Ez a mi felelősségünk még, és ezáltal most nekünk van döntési jogunk abban, hogy mikortól lesz telefon, mikortól lesz közösségimédia-használat” – mondta el a szülőknek bátorításképp Köntés Beáta.

Kiemelte, azt is mindig elmondja a gyermekeinek, nem a tiltás a célja, hanem megtanítani „az okos és a tudatos online viselkedésre, és hogy ezekhez kell egy bizonyos érettségi és fejlettségi szint”.

5. Ne tiltsuk

Mivel a mai gyerekek már a közösségi platformok világába születnek bele, vissza is üthet, ha ezeket denomináljuk, hívta fel a figyelmet. „Ezzel nem segítjük őket, hanem elkezdhetik esetleg titokban használni, ami sokkal veszélyesebb. A biztonságos, egészséges használat a cél” – mondta a pszichoterapeuta.

6. Építsük a családon belüli bizalmat

„Manapság nagy szükségük van arra a gyerekeknek, hogy egészséges mintákat lássanak a társas kapcsolatok megélésére. Ha tudunk jókat beszélgetni, akár csak családon belül, vagy akár baráti társaságokban összeülve, akkor bennük is kialakul annak az igénye, hogy személyesebb kapcsolataik legyenek, mint esetleg egy játékban chatelős kapcsolat vagy az online felületesebb beszélgetések” – fejtette ki Köntés Beáta. Azt javasolja, építsük a családon belüli bizalmat. „Ez a legfontosabb. Hogy merjenek hozzánk fordulni, ha butaságot is csináltak, vagy, ha valaminek olyan következménye lett, ami számukra érzékeny. Fontos, hogy tudják, bármit is csinálnak, ugyanúgy szeretve vannak, ugyanúgy a családunk részei, viszont a tetteknek következményei vannak” – magyarázta a szakember, kiemelve, hogy kamaszkorban még fontosabb, mint kicsi korában volt, hogy bármi történik, ne a gyermeket, hanem a tettét minősítsük.

„Amit tettél, az volt a meggondolatlan, és nem te vagy a meggondolatlan gyerek” – így álljunk hozzá, javasolta Köntés Beáta pszichoterapeuta. Örök tanács az eddigieken kívül, hogy „bátorítsuk arra, hogy inkább aktívan töltsék az idejüket, mintsem passzívan görgessenek”.

Kapcsolódó

A romániai tinédzserek elsők a közösségi média egészségtelen használatában

Az Egészségügyi Világszervezet szerint a legveszélyeztetettebbek a 11 és 13 év közötti gyerekek.

közösségi média tinédzserek mobiltelefon Facebook TikTok