Gondolj csak bele, ha 20 évvel ezelőtt valaki azt mondta volna, hogy lesz egy weboldal, ahol mindenki megoszthatja élete minden pillanatát, valószínűleg egy időutazós filmben képzelted volna magad. Aztán jött a Facebook, és egy olyan helyet teremtett, ahol új, addig ismeretlen módon „élhettük a mindennapjainkat”, mindezt úgy, hogy a teljes baráti körünk beköltözött a nappalinkba. Lényegesebb azonban, hogy a platform új szokásokat, új fogalmakat, sőt új lehetőségeket teremtett. Húsz év alatt nemcsak a Facebook használati lehetőségei bővültek, de sokat változott a felhasználói közösség is, és bár amellett, hogy megkönnyítette az életünket, sok negatívumot is hozott.

Hárommilliárd aktív felhasználója van a Facebooknak, ezzel gyakorlatilag elmondhatja magáról a Meta, hogy a Föld lakosságának egyharmada elérhető a platformon. A sikertörténet 20 évvel ezelőtt kezdődött. A Facebook magyar nyelven 2008 novemberében vált elérhetővé, de igazán népszerű csak a 2010-es évek elején lett, gyors ütemben kinyírva az iWiW-et és a fiatalok körében népszerű myVIP-et. Ma már szinte minden internetező aktívan használja a Meta néven ismert anyavállalat alkalmazásainak (Facebook, Messenger, Instagram, WhatsApp, Meta Horizon) egyikét.

Számos kifejezést vezetett be a nyelvbe

„Megjelöllek ezen az ocsmány fotón, ha nem hagyod abba a túlzott posztolást és a bökdösést” – ha ezt 20 évvel ezelőtt mondtad volna valakinek, nem is értette volna, hogy miről beszélsz. Ennyire megváltoztatta a Facebook a beszédmódunkat. Megjelenése óta számos kifejezés jelentését változtatta meg, de újakat is bevezetett a nyelvbe.

Kevés dolog váltott ki nagyobb vitát a Facebookon, mint a lájk gomb létrehozása, amelyet 2009-ben indítottak be az oldal fejlesztői, ezzel pedig egy új szó is megjelent a nyelvben. Hirtelen egy gyors kattintással tetszésünket fejezhettük ki egy kép, bejegyzés iránt, a lájk azonban egy idő után a népszerűség mércéje lett. A szó másodlagos jelentése ennél változatosabb. A pozitív töltetű tetszésnyilvánítás helyett az utóbbi években elterjedt a semleges „oké, rendben” vagy „láttam, értettem” jelentésű használata is.

A Facebook megjelenése óta a barát szó a közösségi média egyik alapkifejezése lett. Tartalma átértékelődött, hiszen eredeti jelentése szerint a barát egy bizalmas személy, akivel szoros kapcsolatban vagyunk, és akinek tisztességére, segítségére bármikor számíthatunk. Ez a hagyományos értelmezés továbbra is jelen van, de az online közösségi hálók megjelenése új dimenziókat adott a fogalomnak, elhomályosítva a személyes kapcsolatok fontosságát. 

A bökés szó a Facebook korai időszakában volt felkapott. Senki sem tudta, hogy pontosan mire való ez a lehetőség, még Mark Zuckerberg is azt mondta: „úgy gondoltuk, menő lenne egy olyan funkció, aminek nincs konkrét célja”. Egyesek azonban úgy tekintettek rá, mint egy kacér meghívásra egy online csevegésre, vagy egy személyes találkozóra. Sokak örömére, azóta törölték ezt az egykor népszerű, ám idegesítő funkciót.

Ma már folyamatosan csak megosztunk, jött a Facebook és mindenki osztogatni kezdett: videókat, képeket, szövegeket, véleményeket. Kis idő múlva már nem volt elég, ha csak egy emlékezetes pillanatot osztottunk meg az ismerőseinkkel, mindent közzé kellett tenni, MOST!

A végére hagytuk a legjobbat, a kommentet, ami már nem csupán egy egyszerű megjegyzést jelent, hanem az egész online világ meghatározó része lett.  A Facebook megjelenésével a kommentek egyebek mellett teret adtak a gyűlöletbeszéd, a trollok és az ellenőrizetlen információk, valamint az álhírek terjedésének, és sok esetben a nem konstruktív kritika megjelenésének. Egyebek mellett ezek a negatívumok jellemzik a magyar kommentkultúrát is. A kommentelők viselkedése egyébként annyira felkapott téma lett, hogy kutatások százai próbálják megállapítani az online és az offline viselkedés mögött húzódó okokat.

Mi a hiteles információ és mi nem az?

Az álhírek elterjedése jelentős mértékben összefügg az online közösségi média, különösen a Facebook népszerűségével. A Facebook lehetővé teszi a felhasználók számára, hogy könnyen megosszanak tartalmakat, és gyorsan elérjék a nagyobb közönséget. Ennek következtében az álhíreknek lehetőségük van gyorsan terjedni és nagy hatást gyakorolni.

Ebben fontos szerepe van az algoritmusoknak is, hisz gyakran azokat a tartalmakat helyezik előtérbe, amelyek magasabb interakciószintet mutatnak, például sok megosztást, lájkot vagy kommentet kapnak. Ez azt eredményezheti, hogy az álhírek vagy érzékeny tartalmak nagyobb valószínűséggel kerülnek a felhasználók hírfolyamába, mivel ezek gyakran szenzációsabbak vagy érdekesebbnek tűnhetnek.

Probléma az is, hogy a Facebook hírfolyama személyre szabott, és az algoritmusok „hajlamosak” megjeleníteni olyan tartalmakat, amelyek az egyén már meglévő nézeteit és érdeklődési körét erősítik. Ennek eredményeként az emberek hajlamosak lehetnek csak azokat a híreket látni és megosztani, amelyek megerősítik az előítéleteiket és hitrendszerüket.

Hogyan alakult át a felhasználói közösség?

Tudtad, hogy Facebook kezdetben egy olyan közösségi platformként indult, amely elsősorban egyetemi hallgatók számára kínált lehetőséget az online kapcsolattartásra és kommunikációra? A közösségi oldal azonban gyorsan népszerűvé vált a fiatalabb generációk körében, majd az idő múlásával más korosztályok is csatlakoztak.

Néhány év elteltével a legtöbb fiatal áttért más platformokra, például az Instagramra és a TikTokra, mivel ezeket az oldalakat vonzóbbnak találták a kép- és videómegosztási lehetőségeik miatt. Emellett sok fiatalnak csábító, hogy ezeken a platformokon kevésbé van jelen az idősebb generáció.

A trendek között az is megfigyelhető, hogy egyesek kezdték felismerni a Facebook üzleti és szakmai célú használatának lehetőségeit. Például sok cég és vállalkozás használja a Facebookot marketing célú hirdetésekre és az ügyfélkapcsolatok fenntartására. Emellett a Facebook egyre inkább használható munkahelyi kommunikációs platformként is, például a csoportok létrehozására, az információk megosztására és a projektmenedzsmentre. A vállalatok gyakran belső csoportokat hoznak létre a munkatársak közötti kommunikáció elősegítésére és a munkafolyamatok hatékonyabbá tételére.

Idősek a Facebookon

Ahogy azt már említettük, a fiatalok más platformokra vándoroltak át, így jellemző, hogy mára főleg az idősebb korosztály használja a Facebookot, ugyanakkor, mivel a többség nem érzi magát otthonosan az online világban, számos negatív következményekkel járhat, ha nem használják tudatosan ezt a közösségi oldalt.

Egyrészt nem biztos, hogy teljesen tisztában vannak a Facebook adatvédelmi beállításaival, tehát előfordulhat az is, hogy véletlenül nyilvánosan, esetleg rossz célközönséggel osztanak meg személyes tartalmakat, adatokat, érzékeny információkat. Másrészt könnyebben bedőlnek az átveréseknek, hiszen vírusos linkekre kattintanak vagy csalókkal, adathalászokkal lépnek kapcsolatba.

Ugyanakkor jellemzőbb rájuk az is, hogy könnyebben elhisznek és megosztanak hamis információkat, mivel nehezebben különböztetik meg a hiteles forrásokat a megbízhatatlanoktól, ez pedig hozzájárul a félretájékoztatás terjedéséhez is.

A fiatalok szerint már nem trendi

Egész egyszerű a magyarázata annak, hogy miért hagyták el a Facebookot a fiatalok. Saját, és a környezetem példájából kiindulva egyszerűen azért, mert más platformok jobban megfelelnek az igényeknek és a fiatal generáció érdeklődési körének. Például az Instagram és a TikTok dinamikusabb, gyorsabban kínál vonzóbb tartalmakat, míg a Facebook inkább hírfolyam-alapú. Emellett más platformokon könnyebb megtalálni az azonos érdeklődési körű embereket, és könnyebben lehet kapcsolódni hozzájuk.

A szülők és más idősebb családtagok jelenléte is hozzájárult a fiatalok elmozdulásához más platformok felé. A Facebookon ugyanis gyakran találkoznak szülőkkel és rokonokkal, ami többnyire zavaró lehet számukra.